Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-11-05 / 45. szám

itt a parliamentnek és kormánynak, mutatja az, hogy a negyvenes években még Mr. Vaugham ily ellenvetéssel állt elő „az olvasásban semmi gyönyörűsége a szegény embernek, a könyvek teljeséggel nem vigasztalják a szegény ember életét." Sőt 1856-ban is akadt oly parliamenti tag,ki azt mondá, hogy ha az állam nem köteles a szegény sorsuaknak munkát adni, még kevésbé köteles a szegény sorsuakat oktatásban részesitni". 1858 ban kineveztetett az elemi nevelésügyi bizottság, melynek feje a new-castlei herceg volt. Működésének láttatja 1861-ben lőn, midőn a közoktatásügyi tanács választmánya, illetőleg Mr. Lone (Comittee of Concil on Education) elkészitette az ú] törvényt (New Code). Ennek Forster ininisterféle átdolgozása, melyet 1870-ben fogadott el a törvényhozás mindkét háza „Rovised New Code"-nak neveztetik. A parliament által évenként megszavazott iskolasegélyt a közoktatásügyi osztály az u. n. „Education Department" kezeli. A segélyezés célja a munkás osztály gyermekeinek oktatását előmozditni, bizonyos feltételek alatt elemi-iskolákat alapitni, javadalmazni és mindkét nemű tanító képző intézeteket segélyezni. Minden segélyzett iskolának valamely bevett t. i. protestáns, róm. kath. és mózes vallású hitfelekezettel kell kapcsolatban lenni, vagy olyannak, melyben a világi oktatás mellett a bevett fordítású bibliát mindennap olvassák. Az évi segélyt bizonyos megszabott időben szolgáltatják ki ; de mindig csak oly intézeteknek, melyek a közoktatásügyi tanács által kinevezett királyi felügyelők (Royal inspectors) előtt nyitva állanak. A kir. felügyelőknek, kik az egyházi testületek kihallgatása után neveztetnek ki, semmi beleszólásuk nincs az iskoláknak sem vallásos oktatásába, sem belső administratiójába. Egyes egyedül arra ügyelnek, hogy eleget tesznek-é az iskolák a segélyezés szabta feltételeknek. Az iskoláknak legalább is 1,200 yard = 600 négyszög öl területen, egészséges, csöndes helyen kell lenni, és a tanulók otthonjától nem nagyon távol. A napi iskolázás történhetik három versen : reggel, délután és este. Az az iskola, melybe nagyjában csak egy versen mennek fel a tanulók, nem kaphat segélyt. Az iskola tanvezetojének (manager) év végén minden hat évet meg haladott oly gyermek után, a ki reggel és délután több, mint 200-szor ment az iskolába és vizsgálatra áll, 8 silling javadalom jár, de ha az iskolai felügyelő nincs megelégedve a tanulónak olvasás-, írás-, és számolásban való előmenetelével: 2 s. 8 dt. a tanvezető fizet. Minden 12 évet már elért tanuló után, aki 24- szernél többször jár fel az esti iskolába : 5 s. jár ; de ha az emiitett tantárgyakban gyenge 1 s. 8 drt. fizet büntetés pénzt a tanvezető. Minden hat évesnél ifjabb gyermekért, ki a vizsgálatra feláll, hetedfél silling jár, ha törvény szabta ismereteket tanúsít. A törvény hat kategóriát állított fel a tanulók előmenetelének megbirálására. Az elsőben az olvásásból az egytagú szók olvasni tudását, az Írásból a nagy, kis és kézirati betűk leírását; számvetésből az 1—20-ig terjedő számokkal az összeadást és kivonást követeli. A hatodik (a legfelsőbb mérték) a következő : olvasásban: néhány soros költeményt az I. osztály olvasó könyvéből; Írásban egy csöndesen apránként lediktált mondat, az I. osztály olvasó könyvéből ; számvetésben: ügyesség az alsó számmiveletekben. A „Half-Timer"-ek (fél órás rendszer szerint tanulókénál, száz iskolába menetel jogosít emiitett javadalmazásra. Tanító (Principal teacher) csak oklevéllel képesített egyén lehet. A tanítók három osztályba sorcztatnak: a) okleveles tanítók, b) növendék tanítók, (pupil teachers) c) segéd tanítók. Elemi iskolákban egyedül világiak lehetnek törvényesen elismert tanítókká. A tanképesitő okmányok négy osztályba soroztatnak. A negyedik (legalsó) osztályú oklevél kétfokú: alsó és felső. Negyedik osztály fölüli okmányt nem adnak. Az okmányt felsőbb osztályúvá a jó szolgálat teszi. Tanképesitő vizsgálatok minden év decemberében, felsőbb felügyelet alatt, tartatnak a tanító képző intézetekben A tanítójelöltek relatív képzettsége kitétetik a bizonyítványon; de ez az okmány osztályzatára semmi befolyással sincs. A növendék tanitó (pupil teacher), legyen^ az fiú vagy leány, felügyelet illetőleg egy főtanitó vezetése alatt szolgál az iskolában. A növendék tanitónak szolgálatba léptekor legalább is 13 évesnek és a főtanitóval egy neműnek kell lenni. A növéndéktanitó-jelölt csak az lehet, a ki ép testű, feddhetetlen jellemű és elegendő elemi ismeretekkel bír és egy kezdő osztály tanítására alkalmas. Tanulási idejök öt év : mialatt időnként (évenként) a felügyelő vizsgálatokat tart a meghatározott szabályzat szerint, s segédtanítók vagy tanitó képezdei növendékek válnak belőlük. A „New Code" nagyon kimerítően tárgyalja a növendék tanitók ügyét. A növendéktanitóknak, mint mondók, öt évi gyakorlat alatt öt fokozatos vizsgálatot kell letenni az elemi tantárgyakból: névszerint káté, biblia, nyelvtan, latin, mathesis, zenéből, rajzból és bizonyos fokig a tanítás mesterségéből is. Az elemi tanitók alapos és fokozatos képzésében és képesítése mellett az is megemlítendő, hogy sem az iskola felügyelőnek sem a tanitó-vizsgáló biztosoknak nem kell professionátus tanítóknak lenni. A képző-intézet (Normál School) áll a) egy collegiumból, melynek növendékei bennlakást és ellátást nyernek, b) gyakorló iskolából. Ha az oktatásügyi bizottság megvan elégedve az intézet épületével, vezetéséve) és növendékeivel: az esetben annak segély pénz adatik. A képző intézeti fölvételi vizsgálatok minden év decemberében tartatnak, a tanképesitő vizsgálatok után. A felvételi vizsgálaton azt kívánják, a mit a növendék-tanitótól az ötödik év végén meg követeltek. A kik növeudéktanitók nem voltak, felvételök alkalmával legalább 18 éveseknek kell lenniök. A növendékek vizsgálata a szerint különbözik:, amint fiúk vagy leányok, és első vagy másod ! évese.k A képző-intézetben sikeresen töltött két év az