Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-10-15 / 42. szám

lének, a szabad vizsgálódásnak, helyt nem enged; továbbá, ha a szláv nyelvnek benne oly előny biztosíttatik, hogy legalább a tantárgyak fele, s legroszabb esetben a gyakorlati theologia összes tantárgyai ezen nyelven adatnak elő, s végre, hogy ez intézet ne az egyetemes gyűlés főfelügyeletének vettessék alá, hanem e felügyelet az egyes kerületeknek biztosittassék akként, hogy a felügyelő bizottságba a négy kerület egyenkint 4, a pozsonyi egyház pedig 8 tagot választhasson. 5. Olvastatott a mult évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 39-dik pontja, mely azt határozza, hogy az úgynevezett „prot. egylet" tagjai, mint egyházaink alapjait romboló irányzatnak hívei kerületünkben egyházi hivatalt ne viselhessenek, s hogy a kívülről ezen egyházkerület kötelékébe lépők az illetékes esperes előtt nyilatkoztassák ki, mikép ez egylethez nem tartoznak s az egyház syrnbolicus könyveit írják alá. E pont tárgyalása ismét heves küzdelemre szolgáltatott okot. Világi elnök úr egy javaslattal lépett föl, melyben azt kívánja, hogy miután e pont a testvérkerületek közti jó egyetértést könnyen zavarhatná, mondja ki a gyűlés, miszerint e szót „kívülről jövők" úgy értelmezi, hogy ez csak a kölföldről jött egyházi személyekre vonatkozik. — Ez indítvány nyal a gyűlés többsége meg nem elégedett, s hosszas vita után határozatba ment, hogy az egyházkerület ezen pontot s különösen a prot. egylet tagjaira vonatkozó határozatát jövőre is teljes épségében kívánja föntartani, azon csekély módosítással, hogy a testvérkerületekből átjött theologusok azon esetben, ha illető egyházi főhatóságaik előtt a symb. könyvekre megesküdtek s ezt hiteleses okmánynyal bebizonyítani tudják, a további eskü letétele s a symb. könyvek aláírása alól fölmentetnek. E határozat ellenében világi elnök úr kijelenté, hogy ez tett indítványától lényegileg eltér, s azon esetben, ha ez ügy az egyetemes gyűlésen szőnyegre kerül, kényszerítve fogja magát érezni a kerület határozata ellen szólani. E vitában tevékeny részt vett Hurbán, panaszkodván, hogy a szabad elvű irány megfosztja az egyházat erős alapjától, a Krisztusi hittől. — E vádra találó volt a pozsonyi küldötteknek azon megjegyzése, hogy ők távolról sem gondolnak ez alapról való letérésre, hogy ők is vallják és hirdetik a Krisztusi hitet, de azt élő hitté akarják változtatni. — Igazolja ez állításukat azon körülmény, hogy míg a pozsonyi egyház a lefolyt évben is 800 írtnál többet gyűjtött jótékony célokra, „a hivők szükségeire", addig a 24 egyházközségből álló nyítrai esperesség hasonló célokra alig 37 frtot tudott összehozni. — A puszta hitnek üres phrázisokban való fitogtatásában kevés a köszönet ! 6. Az ismert Laucsek-féle ügyben is történt fölszóllalás. A kerület helyeselte főpásztora eljárását, s oda nyilatkozik, hogy ez ügy az e tekintetben mérvadó német egyetemek véleményének meghallgatása alapján intéztessék el. Ifjabb RIESZ KÁROLY. zay-ugróczi evang. lelkész. A szatmári reform, egyházmegye őszi gyűlése-Egyházmegyénk őszi vándor gyűlését szeptember 26-kán tartá a botpaládi egyházban nt. Kiss Áron esperes és nsgs Vállyi János segédgondnok urak elnöklete alatt. Minthogy e gyűlésen nevezetes határozatok hozattak, jónak láttam azokat a lap olvasó közönségének a következőkben tudomására juttatni. 1. Elsőben is az egyházkerület által megállapított 8000 forint államsegélynek a lelkészi nyűg- és gyámin -tézetek közt miként leendő felosztása vétetett tárgyalás alá Ezen tárgy érdekes eszmecserére szolgáltatott alkalmat ; tüzetes megvitatás után egyházmegyénk e 8000 forintot a gyámintézetek közt a lelkészek számaránya szerint óhajtja felosztani; és pedig ha valamelyik egyházmegyében a lelkészi és tanítói gyámintézet egyesítve levén a tanítói gyámintézet is részesittetnék ezen segélyben: egyházmegyénkben is épen oly arányban részesittessék. 2. Hogy a népnevelés nagyobb lendületet nyerjen, de meg a törvény kívánalmainak is elég tétessék, határozatilag kimondatott, hogy : mind azon tanítók, kiknek még eddig oklevelök nincs, utasíttatnak, hogy a következő tavaszi egyházmegyei gyűlésig tanképesitési vizsgára jelentkezzenek, mert a ki ezt tenni elmulasztja : az nem fog tanítói hivatalra alkalmaztatni. Hogy pedig a csekély jövedelmű egyházakban szolgáló szegény tanítókon is segítve legyen : az egyházkerület fölkéretni határoztatott, hogy az esperes által szegénységi bizonyitványnyal ellátott tanítóknak a vizsgálati díj engedtessék el. Nagyon szép határozat ez, csak hogy a gyakorlati kivitele miként fog sikerülni : ez a nagy kérdés ! Igaz, hogy a törvény világosan mondja, hogy csak oklevéllel bíró tanítók alkalmazhatók ezután tanítói hivatalra. De vajon az oly szegény tanítók, kik a napi megélhetés gondjaival küzdenek, s kiknek egész évi fizetésük alig megy száz-százötven forintra: miként kötelezhetők arra, kivált a képezdéktől távol e^ő vidékekről, hogy vizsgára menjenek akár Debrecenbe, akár Szigetre vagy Sárospatakra?! hogy csak utazásra 15—20 forintot kölcsenek, s a vizsga tartama alatt néhány napig magukat drága pénzen kosztolják? akkor a, midőn honn maradt családjuknak betevő falatjuk is alig van?! igen, mert fájdalom ! ily szegénységgel küzdő tanítók is vannak. És már most feltéve, hogy az ily tanitó is megéheztetve szegény családját, egy néhány forintot összekovácsol és vizsgára megyen , s ott mivel képezdében nem járt, nagyon valószínű, hogy kellő ismerettél nem birván — a bölcs tanár urak által szépen megbuktattatik: mi fog történni ? Elveszett és sárba dobatott a szegény tanítónak 25 —30 frtja, és utasittatik, hogy a következő vizsgára ibinét előálljon. Es ha ekkor is az előbbi sikert aratandja: szépségesen ellát tátik nem ok- de útlevéllel, és mehet széles e világba. Helyébe pedig majd alkalmaznak okleveles tanítót. Igen, de kérdés, hogy csak egy egyházmegyében is levén 25—30 oklevéllel nem biró tanitó, ha 84*