Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-09-17 / 38. szám
lyeknek missiói a föld négy sarkán lettek ismeretesekké ? A protestáns országoknak lehet magasabb világi műveltsége, több neveltsége, több értelmisége, több gyára és kereskedelme; de a katholikus országokban meg több az alázatosság és tisztelet, sokkal gyakoribb a kegyesség és jámborabbak a szokások. Ha a protestáns országoknak több ismerete van, a katholikus államokban meg több a szeretet. És mi, mint a protestánsok legprotestánsabbjai, kénytelenek vagyunk megengedni, hogy ez ellenvetésben van némi igazság. A római katholicismus sok rosszat nyomott el, minek létre jöttét a protestáns országok szabadsága megtűrte. Csakhogy az elfojtott rosz, nem kevésbé rosz, és gyakran nagyobb benső rombolással működik, mintha megengedték volna, hogy a maga mivoltában jelentkezzék. Azt is megengedhetiük, hogy amig a protestantismusban több igazság van, s gyakoribbak mindazon erények, melyek azzal együtt járnak — mint a becsületesség, férfiasság, önbeesérzet lelkiismeretesség, a katholikus országokban pedig több a szeretet, és gyakrabban tapasztalhatók mindazon erények, melyek ebből származnak, mint a szívélyes és finom magaviselet, a szenvedők iránti készséges rokonszenv, továbbá a függés és bizalom szelleme. Mindamellett ez nem bizonyítja, hogy a katholikusok között több volna a valódi keresztyénség; mert azon szeretet, mely nem az igazság látásából származik, sem nem természetes, sem nem egészséges. Az oly szeretnek élete gyönge. A protestáns keresztyénség éretlen gyümölcs s fanyar, mert nem ért meg kellően. A katholikus keresztyénség ellenben túlérett gyümölcshöz hasonló, mely rothadásba ment át. Ennélfogva mi mégis erősen állítjuk, hogy a protestántismusnak és orthodoxiának igaza van, midőn az igazságnak szabad és független felfogását a vallás alapjává teszik. Azonban az orthodoxia abban tévedt, hogy az igazságot a tannal, a dolog benső felfogását e felfogás felől való elmélettel zavarta össze. Innen származik aztán az orthodoxia keménysége és hidegsége. A tiszta gondolat mindig hideg s annak is kell lennie. A szellemi dolgok felfogása igazság és szeretet együtt véve ; csakhogy ha azon felfogásra való reflectálással kezdjük, a szeretet kicsöppen s az igazság hideggé leszen. Az orthodox alapelv tévedése tehát az igazságnak a hiedelemmel való összezavarása. Ezen s ezek minden természetes következménye. Ennélfogva jó lesz , ha — mielőtt tovább mennénk — az ezek közti különbséget s ennek fontosságát kissé tüzetesebben felmutatjuk. (Vége következik.) BELFÖLD. A beregi ref. egyházmegye gyűlése. A beregi ref. egyházmegyének ma ünnepélyes napja volt. A rendkívüli közgyűlés, mely e napra hivatott egybe, több, időközileg felmerült elintézendő ügyön kivül, különösen azért tartatott, hogy az esperest-választásra beérkezett szavazatok felbontására az előbbi gyűlésen kinevezett küldöttség jelentése felolvastatván, a szavazás eredménye által a megüresedett esperesti hivatalra megválasztott uj esperest székét el is foglalja. A napi rend elég érdekes volt, hogy igen szép számú lelkészi közönséget gyűjtsön egybe, és valóban a megyeház nagy termének — hol a gyűlés tartatott — egy helye sem volt üres. A volt esperest iránti valódi tisztelet, mely csaknem pietásnak nevezhető, és az uj megválasztott egyházi elnök iránti szeretet s reményteljes bizalom — egyaránt vonzalommal birtak azokra, kik az ünnepélyes alkalomra megjelentek. r Es a kik jelen voltak, tanúi levének egy oly ünnepélyes és valóban megható actusnak, mely minden jelen levő szivére mély, és örökké maradandó benyomást gyakorolt; egy oly jelenetnek, mely a szemtanúk emlékezetében örökké élni fog! De kezdjük elölről a dolgot! Nt. Kovács János badalói ref. lelkész s 6 éven át a beregi ref. egyházmegyének köztiszteletben részesült esperestje egészségi állapotának változása miatt hivataláról az elmúlt gyűlésen végleg leköszönvén, s bár az egyházmegye hitközségeinek (egy pár kivétellel) egyetemes bizalma a megejtett szavazáskor az általa oly lelkiismeretesen viselt hivatalra ujolag megválasztá — azt továbbra elfogadni egyáltalában nem akarván: ismét uj választás tűzetett ki s az uj választás által megválasztott működése határidejéül 6 év határoztatván, a szavazatok beszedésével s az eredmény feltüntetésével egy bizottság bizatott meg az újonnan is megválasztott s köztiszteletben élő s gondnok Kántor Sámuel kir. tanácsos elnöklete alatt. A mai napon tartott gyűlésen tehát felolvastatván elsőben az egyházi és világi elnökök több elintézett és elintézésre várakozó ügyeket illető jelentése, felolvastatott a szavazatok beszédésére kinevezett küldöttség jelentése, melyből kitűnt, hogy a 64 egyházközségből álló egyházmegyéből az első szavazáskor 50 egyház az esperesti hivatalra szavazatát Peter dv Károly barabási ref. lelkészre adá. E jelentés felolvasása után megható és valóban lélekemelő jelenetnek voltunk szemtanúi. A túláradt érzelem hatásától áthatott volt esperest nt. Kovács János úr a legnagyobb érzékenységgel könnyek között vett búcsút rövid beszédben az egyházmegye közönségétől. Es a nemes lélek érzelmeinek e hő kitörését látván a jelenlevők, csaknem mindnyájan könyeztek. Az egyházi elnöki széket azonban a világi elnök úr kérésére jelen gyűlés folyama alatt a lemondott elnök úr tartá meg. A kitörő viharos éljenzés után felállott az újonnan megválasztott esperest, a mindenki által reményteljes bizalommal üdvözölt Peterdy Károly, s a lelkes éljenzés által 76