Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-23 / 4. szám

ismerni, s igy tudatosan követni a megismerés és gondolkozás helyes útját: mégis esak az ismeret- és gondolkozástan tanít; pedig csak a tudatos biztos. Igy az ismerettan és a gondolkozástan minden szakfolyamra nézve feltétlenül szükséges, ha ugyan a tanfolyamon a tudománynak nemcsak anyagját, nemcsak az oda tartozó ismeretek halmazát, hanem ezek tudományos rendszerét is tárgyalni akarjuk. Aztán szerintünk a gymnasiumnak nemcsak ez a feladata, sőt nem is első feladata, hogy a tan-szakfolyamra képesítsen, hanem első és főfeladata embert, mivelt lelkű, az emberiség legáltalánosb, legmagasb szellemi érdekeit értő és szivén hordó embert nevelni. E nevelésnek ugyan tényezője kell, hogy legyen minden gymnasiumban tanított tudomány, de célzatosan és egyenesen csak erre működni, tudatossá tenni, befejezni azok hatását a lélekre, a bölcsészet van hivatva. Fájdalom, 8 éves tanfolyammal az összes bölcsészeti tudományokat nem vihetjük be a gymnasiumba, s igy azokat, melyek tán nélkülözhetőbbek, s azokat melyeknek helyét némileg más tudományágak pótolhatják, kénytelenek vagyunk kihagyni. Igy a vallás- és erkölcsbölcsészet helyét némileg pótolhatja a gymn. vallástanítás, a mely a vallásos és erkölcsi élet törvényeivel és főbb igazságaival mégis csak megismerteti a növendéket; az aesthetika helyét pótolja a költészettan, mely a szép általános törvényeit s nyilvá- ! nulását a művészetek legelsőjében, a költészetben, elég részletesen felmutathatja és megértetheti. De azon bölcsészeti tudományt, mely az összes szellemi életjelensé- ' gek közös kútfejét, alapját, magát a szellemet, ennek miségét, lételének, fejlődésének általános jelenségeit és törvényeit veszi vizsgálat alá, — lélektant, általán, — és ennek részletesebben kifejtendő ágát az ismerettannal szerves egybefüggésben lévő észtant, semmi sem pótolja; ennek a gymnasiumból kimaradni teljességgel nem szabad. Nagyon óhajtandó volna továbbá, hogy a bölcsészet történetének is főbb mozzanataival és kiválóbb alakjaival megismerkedjenek, és ha a bölcsészet történetét már több okból előadni nem lehet, legalább egy rövid bevezetést a bölcsészetbe (a bölcsészeti tudományok encyklopadiáját) okvetetleu tanítanunk kell, hogy legalább a bölcsészeti tudományok organismusával s a nevezetesebb bölcsészeti irányokkal megismerkedjenek, azaz, azok felől némileg tájékozva legyenek. II. A hosszas, de feladatunk sikeres megfejtésére szükséges előzmények után áttérhettek speciális feladatomra. Legyen szabad azonban a kérdés feltevésének tisztázása végett röviden még pár formai kérdést érintenem. Verba valent usu. A közelebbi években divatba jött egyházkerületünkben a theologicum seminarium elnevezés. Tudom én azt, hogy a közhasználatból lehetetlen egy divatba jött, bár helytelen elnevezést kiszorítani. De a tudományban és a törvényhozásban még sem szabad ilyet használnunk. Már pedig a theol. seminárium | elnevezés általában is rávitelesen is helytelen. Helytelen általában, mert a seminarium fogalma és jelentése az, -mit magyarul a „nevelde" vagy ,,képezde" alatt szoktunk érteni. A „nevelde" vagy „képezde" szóhoz és minőségéhez megkülönböztető jelzőül pedig nem a tudomány neve illik, mit ott tanítanak, hanem az életpályáé vagy hivatalé, melyre ott nevelnek. — Igy lehet mestei^képezde, tanítóképezde vagy nevelde. De helytelen rávitelesen is, mert seminarium alatt oly tanintézeteket szoktunk érteni, a melyekben szakképzés nyuj tátik ugyan, de nem szaktudományi képzés, azaz, ránevelnek ugyan benne bizonyos életpályára, de nem ugy, hogy a legmagasb tudományos módszer szerint adják elő a tudományt, mely azon életpálya teendőjére vonatkozik, hanem csak a tudomány elemeit, azt, a mi a közvetlen gyakorlati teendőkre vonatkozik, tanítják népszei'ü modorban. A jelzett értelemben lehet és van is lelkészképezde vagy nevelde is. Ilyenek azon intézetek, melyekbe bizonyos elemi, vagy az eleminél alig magasb ismerettel, de korántsem a teljes gymn. cursus után v szik fel a tanulót, ott a gyakorla i lelkészi teendők elvégzésére szükséges ismereteket közlik, de nem a szaktudomány magaslatán tartott, tartalmilag és alakilag tudományos előadással, hanem csak röviden, elemileg, kátészerüen. Ilyenforma képzésben részesülnek a görög-keleti egyház alsóbb lelkészei, ilyenek az elhiresedett muszka seminariumok ! De soha földi halandónak eszébe nem jutott protestáns lelkésznek ily képzést óhajtani, s még ellenségünk sem fogta ránk soha, hogy ily képzettséggel megelégszünk, vagy tényleg csak ilyenforma kiképzést nyujtunk lelkészeinknek. Soha eszünkbe sem jutott kevesebb előismerettel bocsátani a theol. tanfolyamra, mint a mekkorával egyetemre vagy akadémiára bocsátjuk ifjainkat. A theologiai tanfolyamon az évek száma — egy vagy más alakban — mindig volt annyi, mint bármelyik egyetemen, a cursus egy vagy más alakban mindig négy év volt, melynél több egyetlen egyetemen sincs, sőt több helyen most is csak 3 év. És a tanfolyamon igyekeztünk a szaktudomány egész organismusát rendszeresen és tudományos módszer szerint előadatni, tehát kétségtelenül „akad é m i a i szinvonalo n". Itt azután szerző összehasonlítván a n.-enyedi theol fakultás külső berendezését a külföldi egyetemek theol. tanszakaiéval, majd felemiitvén a külföldi különböző elő. adási módszereket, igy folytatja : „az itt rajzolt körülményekből könnyen megérthető az is, hogy hol és menynyiben lehet helye a szaktudományok rendes hallgatói válogatási szabadságának. E szabadság nem terjedhet ki s nem is terjed sehol annyira, hogy a rendes hallgató a szaktudomány organismusa külön, Önálló alkatrészeit tevő tudományágakat mellőzhetné. Az egyes szaktudományok organismusa külöu, önálló alkatrészeit tevő tudományágakat mellőzhetné. Az egyes szaktudományok organismusában a szaktudomány egyes önálló ágai annyira lényeges alkatrészei az egész