Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-23 / 4. szám

sának szemlélésében. Exempla trahunt! A nép csak hamar követte papja jó példáját! Nem folytatom tovább ezt, de azt kérdem : Hát a magyar nép és saját jóllétét szivén hordozó magyar pap nem vehetne-e kezébe, midőn szellemi foglalkozásai után szórakozást keres, valami szerszámot? Nem válnék-e ez nagy becsületére ? Azt hiszem nem válnék szégyenére! De a ki megpróbálta, tapasztalnia kellett, hogy eféle testi gyakorlat után még gondolatai is tisztábbak, mint ha folyvást a falak között tesped s tollát rágja Naponta csak egy-egy órát szentelve erre, rövid idő alatt oly ügyességet fejt ki, hogy készitménye nem válik szégyenére. Kisértse csak meg a létező utasítások nyomán, készítsen el egy Dsirdson kast (köpüt), s fogadni merek, hogy hivei közt talál számos követőkre , persze ne res" telje azokat a kellő felvilágosítással gazdagítani. A méhészet nemcsak nyári, téli foglalkozás is ! Ha valaki azt hozza fel ellenem, nyáron a rajzás idejében a földmives a mezőn van, otthon nem maradhat méhei mellett! Kifogását előre is vissza kell utasítanom, mivel nincs oly falu, a hol erre alkalmas öregek ne volnának. Tessék méhészeti társulatokat alakítani, a lelkész lehet ennek vezetője: idejéből, ha akarja kikerül. Fennebb azt emlitém, hogy szerezze meg az erre szükséges utasításokat. Talán nincsenek V! Erre felelnem nehéz, én sok e tárgyról szóló német könyvet ismerek ;*) ha azonban németet valaki nem használhatna, s felhivatnám egy utasítás készítésére, arra szívesen vállalkoznám. Adja isten, hogy szóm ne lett legyen a pusztában elhangzó kiáltás ! Rozsnyó, 1876. jan. 7-kén. TUKCSÁNYI GYULA DEZSŐ. ISKOLAÜGY. Egy teljes theologiai akadémia terve**). (Vége.) 6. Mielőtt a theologiai tanfolyam „akadémiai színvonalon álló" berendezése különös kérdésére térnék át, még egy igen fontos tudományágról kell szólanom, melyet nem azért hagytam leghátul, s tulaj donképen a berekesztés után, mintha a gymnasialis tanításban legkevésbé lényegesnek, vagy tán — mint némelyek — oda sem tartozónak tartanám. Ez a bölcsészet. Egyegy német tudós, kiindulva valamely egyoldalú elméletből, vagy épitve a miéinktől sokban eltérő németországi *) Van magyar is elég. Milutai Ferenc Méhészete (Kolozsvár, 1833.) igen el van terjedve különösen Erdélyben. Legújabb : Magyar méhészkönyv, irta dr. Farkas Mihály- Második bővitett kiadás, mint a Franklin-társulatnál megjelenő „Falusi könyvtár" első kötete. Ára 50 kr. S z e r k. **) Lásd lapunk mult évi 49. számát. tapasztalati viszonyokra, (hol minden szakférfiút egyetemen képeznek, s itt alkalma lesz philosophiát is hallgatni, melytől a német tanulók nem borzadnak annyira, hogy ha csak nem m uszáj, ne hallgassák); vagy pedig a magyar tudósok, akarom mondani hírlapírók és köz vélemény csinál ók egy része, vezettetve az ezen tudományban való járatlanságból származó idegenkedés és kicsinylés, vagy az „ismeretlen isten" előtt érzett szent borzadály által : kétségbe vonhatják vagy vitathatják, hogy hozzá tartozik-e feltétlenül a gymnasialis képzéshez a bölcsészet vagy annak bár némelyik ága ; de nálunk, magyar protestánsoknál, már csak főtanodáink múltjának emléke is tiltja ezt még csak kérdésbe is tenni; azon emlék, a mely szerint ha egy főtanodánk mellett csak 4—5 rendes professor volt is, azok közül az egyik már philosophiae professor volt, s nem is volt e yetlen tudományos pályán működő magyar református ember, a ki a szaktanfolyamra lépés előtt a bölcsészeti tudományok jelentékeny részét végig ne hallgatta volna, s ugy hiszem nem leune nehéz, ennek üdvös hatását ugy tudományos képzettségükre, mint egészséges életfelfogásukra nézve kimutatni! Hiszen ha a gym. tanításnak célja csak az, hogy valamely szaktudomány hallgatására és megértésére előkészítsen, és az élet célja csak az, hogy választott pályánkon a szigorúan pályánkhoz tartozó teendőket ügyesen elvégezni tudjuk : ugy, bizony mondom, a bölcsészeti tudományokat nemcsak a gymnasiumból, hanem a szaktanfolyamokról s igy az egyetemekről is kihagyhatjuk. Nincs oly szaktudomány, melyet meg ne tanulhatnánk , és nincs oly életpálya, melynek teendőit ügyesen ne végezhetnők k ü 1 ö n bölcsészeti studium nélkül is. Ép ugy el lehetne tanitani a theologiát is e nélkül, mint tényleg eltanitják a jogtant, az orvostant, a technikát. Sot még azt sem lehet általában mondani, hogy igy csak a szakpálya teendőjét ügyesen végző mesterembereket, de nem teljes tudatossággal és önállósággal működő tudós szakembereket képeznénk. Csaknem minden szaktudománynak van bölcsészeti része is, és minden szaktudomány előadható oly valódi bölcsészi szempontból és felfogással, hogy a tanulók képessé tétetnek tudományok tárgyának valódi lényegébe behatolni, ami annyi, mint azon tárgyat bölcselmileg felfogni. És a főbb külön szaktudományok között a theelogia legnagyobb mértékben bir e tulajdonnal. Ott a vallásbölcsészet, a dogmák töi'ténete, a hittan, az erkölcstan, a liturgika és homiletika, a katechetika, a cura pastoralis • ezeknek előadása alkalmával igen könnyen tájékozhatnék tanítványainkat számos bölcsészeti tudomány főbb problémái felől. Egy van, a mit nehezen tehetnénk : teljesen átértetni s különösen kellő érdekeltséget kelteni a tudományok alaki kérdései iránt. A dolgokat, a dolgok törvényeit megismerni és helyesen gondolkozni (ítélni, következtetni) igen sok ember tud az ismerettan és gondolkozástan tanulása nélkül is • de magokat a megismerés és gondolkozás törvényeit vizsgálni és meg-