Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-07-02 / 27. szám
a) Az iskolai tetemes mulasztások megszűnte tbetése tekintetéből köteleztessenek a tanitók a mulasztók és föl nem járók jegyzékét havonként legalább egyszer a helyi lelkész által az illet ő körfelügye lökhöz benyújtani, hogy ezek hivatalos kötelességük szerint a mulasztók megbüntetését a közigazgatói hatóságnál szorgalmazhassák. b) Minthogy a körfelügyelőknek az egyes iskolákban évenként egy vagy két ízben való megjelenése a sikeres tanítás előmozditása céljából nem elegendő; utasitassék a helyi felügyelőség, hogy az iskolákat a pesti és kecskeméti egyházmegyék dicséretes példája szerint, havonként legalább egyszer meglátogassa, s e végből mindegyik tanteremben egy látogatási könyv legyen, a melybe a látogatók a látogatás idejét, nevöket s netaláni észrevételeiket bejegyezzék. c) A statisztikai adatok beszolgáltatását illetőleg a mulasztások úgy a téli, mint az azt megelőző félévről külön-külön mutassanak ki. Végül Weisz Bernát urnák az iskolai takarékpénztárak ügyében beadott indítványa elvben helyeseltetík, de mivel az efféle pénztárakat csak munkára alapítva lehet biztosan és célszerűen felállítani; a munka-tanítás pedig iskoláinkban életbe léptetve nincs: azért ez a jelen körülmények közt kivihetetlennek tartatik. A közép és felső iskolákról szóló tudósítás szerint az 1875 /c -ik év első felében volt: a budapesti 8 oszt. gymnásiumban 11 rendes és 3 melléktanár, 313 növendék ; a kecskeméti 8 oszt. gymben 11 r. 6 melléktanár és 206 növendék: a n. körösi 8 oszt. gymban 11 r. 2 melléktanár és 237 növendék ; a halasi 8 osztály gymban 11 r. 2 melléktanár 99 tanuló; a kun-szt.-miklósi 6 oszt. gymban 6 r. tanár s 76 növendék ; a gyönki 4 oszt. gymbau 4 r. tanár 88 tanuló ; a kecskeméti jogakadémiában 8 r. 4 magántanár, s 103 joghallgató , a n. körösi tanitó képezdében 3 r 3 segéd, 1 ideiglenes tanár és 75 tanuló. Ezek szerint az egyházkerület közép és felső tanodáiban — ide számítva a theologiai tanintézetet is — volt az 1875 /6 -ik év első felében 67 rendes, 20 mellék, 4 magán, 4 segéd és 1 ideiglenes s összesen 96 tanár, és 1243 tanuló. •T ZErW C m^^mrn Könyvismertetés. „Népiskolai földrajzok". Földrajzi előismeretek. összekötve rövid „szülőföld" ismével és Magyarország földrajzával. Az elemi iskolák II. és III osztálya számára irta Kőrös y Antal. Debrecen, kiadja ifj. Csáthy K. 1876. 8 r. 80 l. Ara kötve 40 kr. Kolozsvár részletes, leirása és Erdély földrajza. Az ujabb nevelésielvek szerint, elemi és népiskolák használatára készité Pánczél Ferenc. Második jav. és bővített kiadás. Kolozsvár, Stein J. 1876. 8 r. 64. I. Ara kötve 40 kr. Népiskolai lankönyvek birálatánál a tudomány jelen állását s a neveléstani elvek helyességét kell irányadóul vennünk. Ehhez képest, a fölvett tankönyveket nem tartjuk ugyan a tudomány mostani előha'adottsájávai mérkőzőknek, paedagogiai elveiket a tapasztalat által igazoltaknak, — hanem csupán mindkettő felé való törekvőknek. Szerzőinknél gyári munkáról szó sem lehet, sőt ellenkezőleg a lelkiismeretes szorgalom bélyegzi műveik minden sorát. Bármelyik füzetet lapozgatjuk, első pillanatra szembeötlik rajtok az ujabb földrajzi szakirodalom tanulmányozása ; de az sem kerülheti el a figyelmet, hogy tárgyukon nem tudnak ke'lően uralkodni, s azt csak egy, már előre fölvett, az ujabb időben tudományosan elfogadott rendszer keretébe illesztik be. A syntheticai módszer híveivel van dolgunk. Ismert helyről, Debrecenből és Kolozsvárról kiindulva haladnak az ismeretlenre : nagy Magyarországra s a kisebbik magyar hazára. A debreceni szerző földrajzi előismereteket bocsát előre, Debrecent veszi föl, s azután a tiszántúli kerületen kezdve, fekvési sorrendben Tiszáninnen, Dunáninnen, Dunántúl, Királyhágón túl, s a társországok ismertetését adja Végre egymásutáu tárgy altatnak általa a magyar királyságnak helyrajzi és beléleti általános szemléje, vizei, terményei, ipara s kereskedelme, területe, lakosainak száma, nyelve és vallása, majd pótlékul az osztrák-magyar birodalom és annak német-szláv tartományai, s a magyar királyság részletes térfogati táblázata földrajzi Q mérföldek- és kilométerekben. E fölosztás tehát a politikai tagoláson alapúi s az összekötő módszer lehetőleg meg van tartva benne. Szerző azonban azáltal, hogy csak harmadfél levelet szentel a természeti viszonyoknak, szeme elől téveszti az ujabb földrajzok azon lényeges sajátságát, mely a természeti viszonyok tüzetesebb előadását kivánja meg. Kőrösy úr könyve így amint van, tartalmilag tökéletesen egyezik a régi földrajzi munkákkal, s csupán fölosztása van átalakítva az ujabb modor szerint, minél fogva a módszer nem lényeges része a munkának s inkább csak modorosság. A kolozsvári iró a másik túlságba esik. Művében Kolozsvár részletes leirása után Erdély földrajza egy tagban lemorzsolva, aztán terményei, éghajlata, időjárása, kereskedése, kézműipara, lakói, határai, története követ-i keznek. A politikai fölosztásx'ól szó sincs , de annyira
