Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-06-25 / 26. szám

gadhatóbb alapokat kénytelen kigondolni; ellenben a Krisztus szavait a tudomány legnagyobb geniusai: Humboldok, Grőthek, Carlyle-ok széltire idézik és imádás féle tiszteletben részesitik. Igen helyesen mondá azért Jean Paul: „Nem tantételek, hanem a bibliatörténet által kél életre a vallás ; Krisztus élete a legjobb keresztyén vallástan." A veszedelem, melylyel a haladó míveltsóg részéről a vallás fenyegetve van, s mely már is oly mély és messzeterjedt, legnagyobb részt onnan ered, hogy a miénknél jóval elmaradottabb kor embereinek rég meghaladt vélekedéseit árulták Krisztus vallása gyanánt; holott rég megmondatott, hogy „opinionum commenta delet dies". E nap elérkezett; az emberek nem akarnak többé engedelmeskedni oly tanoknak, melyek épen ellenkezőjót eszközlik annak, amit hirdetnek. Kölcsönös szeretetet emlegetnek folyvást, és már puszta létezésük is a szakadást ós visszavonást szítja. Egy van, ami hatását a lelkekre el nem vesztette, és ma csak ugy mint hajdanta, a miveltsóg legmagasb aspiratioit is kielégíti, ós ez a — Jézus Krisztusnak, mint a vallás élő personificatiojának evangyóliomi képe, azon egyszerű költészettel előadva, mely az evangyéliomi igazságokra mennyei sugarait veti. — Minden más mellőzésével tehát ide kell ós ide fog menekülni a keresztyén világ. Szellemi szabadságra ébredt korunkban a vallás nagy problémája abban áll, hogy mennyei igazságait mint a lélek örök követelményeit, mint psychologiai tényeket mutassuk fel úgy, hogy azért az emberiség legfenségesebb traditiójával ne szakítsunk. Ehhezképest ma inkább mint valaha szól az emberiséghez a mennyei szózat: ,,In hoc signo vinces!" — Csak is a Jézus Krisztus vallá-a, amint azt az evangyéliomokban olvassuk, menten minden később hozzáragadt phantasticus képzetektől és kötelező hiedelmektől, az, mely egyszerű fenségével mai időben szintúgy hodítaui fog, mint tette azt közel tizenkilenc századdal ezelőtt. Ime ezek azon tények, melyeket a dogma kérdésében a lelkésznek mai időben figyelmen kívül hagynia nem lehet; valamint arról sem szabad soha megfeledkeznie, hogy a templom nem iskola, és nem. arra való, hogy ott emberi vélemények, ephemer bölcseletek megvitattassanak, hanem Isten háza, hol a tévelygő biztos irányadást, az élet terhei alatt görnyedő enyhülést, a szenvedő vigasztalást, ós minden ember az örök élet reményét keresi, és kell, hogy találja. Ezeket ingadozó vélekedésekből, tudós dissertatiókból nem meríthetni, ós oly egyházi tanítás, oly prédikálás, mely emberi többségek határozatain, subjectiv nézeteken alapszik, a léleknek megnyugvást nem adhat, mert azok ellenében mindég a hallgató subjectivitása is birálatilag érvényesülni törekszik. Ti pedig „az üdvösségnek sisakját vegyétek föl, ós a lelki fegyvert, mely az Isten beszéde". És most azzal zárom be előadásomat, amivel Thiers egyszer egyik legjelesebb beszédét német írót idézve végzó: „Én a partnak legmagasabb fokára helyezem hajómat, s bevárom az időt, mikor oly magasra nő a tenger, hogy hajómat elvigye magával." Hallom messziről a felém közeledő tenger zúgását, néha egy hullám is fel felcsap a fok tetejére, de azért megeshetik, hogy hajóm még soká, igen soká szárazon marad. Ám legyen ! A tudománynak nincs miért sietnie^ Önök igy nem szólhatnak. Önöknek legközelebb kell az élet tengerére bocsátkozniok; tartsák magokat hát ama nagy kalauzuukhoz, ki a tengeren járva igy szólt tanítványaihoz: „Bízzatok,én vagyok, ne féljetek." BALLAGI MÓR. Helyes, célravezető eljárás volna-e a mosonyi espeeességnek s a csallóközi egyházaknak a dunáninneni kerületből való kiválása? Motto: Sapientis est, consilium mutare in melius. Azóta , hogy a dunáninneni ev. egyházkerület mult évi szept. 15-ki zajos s a kedélyeket az elkeseredés legmagasabb fokára csigázott közgyűlését megtartotta, s különösen azóta/

hogy a vallás- 'és közoktatási minister folyó évi január 14-ről kelt s a kerület főpásztorához intézett leix-atával e gyűlés jegyzőkönyvének 1 ső pontját, mely a betiltott szláv iskolák ügyét tárgyalja, kifogásolta s e pont fölött roszallását kifejezte : a kerületben mindkét részről uj mozgalom indult meg. A szláv mozgalom, melynek irányát a be nem avatottak eddig ugyan nem ösmerik, de a mely kéz alatt javában folyik, a küszöbön álló esperességi és kerületi gyűléseken fog majd a szokott epés kifakadásokban nyilvánulni, s az, a mi eddig titokban történt, egy, bizonyára már előre kifőzött és megállapított határozat alakjában a nyilvánosság szine elé hozatni; a hazafias párt ellenben oly módozatokról gondoskodik, melyek őt az eddigiekben hasonló eshetőségektől, a kormány előtti rosz hirbe jutástól bizton megóvhatnák. Ily módozatnak tekinti azt, miről már e becses lapok f. évi 9-dik számában legalább futólag emli-