Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-05-28 / 22. szám
talán hogy a bekövetkező árviz vagy fagy miatt talán egyet sem, — te csak hintsd, a midőn a vetés ideje van, és azután vesd gondodat Istenre. Ne törődj te azzal, hogy a világ fiainak körében minő igazságtalanságok követtetnek el, minő bűnök csirái tenyésztetnek, te csak hirdesd a reád bízottakat „még a háztetőkről is" ! Végül a B. F. ur cikke kezdetén mondottakra meg kell jegyeznem, hogy ha emel is az ujabb kor a papok ellen vádat, de minden rosznak forrását épen nincs joga, de nem is szokta a papokra vagy legalább nem a prot. lelkészekre visszavinni. S továbbá ha vannak is papok, kik — mint B. F. ur állitja — a kik Krisztust, minthogy nem látják munkájuknak sikerét, csak — bérért szolgálják, de általánosságban épen nem lehet ezt állítani. Találkozunk bizony — Istené legyen a dicsőség — folyvást, s pedig egyre fokozódó mértékben oly jelekkel, melyek a valódi hűséges lelkipásztori működés felől tauuskodnak, és kivált azok, kik a modern elveknek már akár nyíltan, akár a nagy Tanácstól féltükben csak Nikodémus módjára proselytáivá lettek, azok igyekeznek is a lelkészi hivatalt a modern igények szerint lelkiismeretesen betölteni. FARKAS JÓZSEF. T -A. C A moriiionisnius történetéhez. (Egyháztörténeti tanulmány.) A mormonok theokratiája, ezen képmutató szédelgéssel azonos egyházi intézmény, dacára bámulatos eredményeinek, az ujabb hirek szerint Utáhból, végenyészetéhez közeledik. És pedig ugyanazon elvi ok enyészteti el, a mely az Izlam lassankinti fölbomlásának okozója. Nevezetesen a s o k nejűség, mely a nőt ki ragadja az őt joggal megillető társadalmi állásából, erkölcsileg különben magas helyheztetését annyira befolyásolja, hogy akarat és minden jognélküli egyénné aljasul, és ez által megfősz tátik azon kiváló erény gyakorolhatásától, hogy mint feleség és szeretett anya, a fiérfiunak tanácsadója és segítsége legyen, a gyermekeket pedig gondos nevelésben, háziasságban példájával is részesítse. Tudva van, hogy a soknejűség a mormonok vallási és socialis alaptörvényeikben kezdetben, habár alapitójok mint isteni revelatiót tanitotta is, nincs fölvéve. Csak az idők folyamán, egyeseknek vi-szaélése következtében fejlődött nyilvános tanná, és lett különösen azoknak kötelességévé soknejűségben élni, kik e sekta vezéreiül szerepeltek és mint ilyenek a hivők közt ezen és a más világon tekintélyben kívántak állani. Dacára annak, hogy e tévelygés, jobban az ész útjától való eltéveledés, pusztán a brutális érzéki ösztönnek való enge dés psychologiai útjára vihető vissza, és az üldözött nép azon törekvésére, hogy fejenkint minél előbb elszaporodjanak ; — még isPratt Orsón, mormon írástudó dogmatikailag is akarja igazolni és némely rest gondolkodót és a szokásnak emberét arról győzni meg, hogy a soknejűségnek dogmatikai alapja is volna. Mindazáltal nincs erejében megakadályozni, hogy különösen az asszonyok a velők született ösztönszerű szemérem és jogérzetnél fogva ugy szinte azon egybevetésből, mely sorsuk és a szerintök „pogány "-nők sorsa közt létezik elhibázott állásuk ön tudatára ne emelkedjenek és ne fájjon nekik az a megvetés, melybe oly mélyen estenek az elfogulatlanok előtt. Mióta a Pacific-vas pálya megnyílott, mely a csendes tengert a világtengerrel egybekapcsolja, nagyszerű kivándorlások történnek a nem mormonok részéről a mormonok fő coloniája, a nagy sóstenger mellékére. Igy még inkább alkalmok nyilik, sorsukat más vallásúak sorsával egybevetni, különösen a nőknek, de még a férfiaknak is. Mert tény, hogy a kik ujabban települnek, lenézik a mormonok szolgaságát és scandalosus életmódját. Mi viszont öneszméletre ébreszti a bennlakókat, hogy helyzetük tarthatatlan volta fölött magok is gondolkodjanak, a nők sóhajtozván az előttök elzárt női erény és szabadság után, a férfiak pedig különösen az itjabbak belátván választási szabadságok korlátozottságát, midőn házasodnak, mert nem szívok választottját vehetik el, hanem kit az éltesebbek vissza- fönn hagynak; — igy oda törekedjenek, hogy emancipálják magokat a szokás uralma alul. Ehhez járul még, rai a mormonismust végenyészése felé sietteti, hogy az a glória, mely az üldözések idején az üldözöttnek fejét mint martyr, vértanúét körülvette, nincs meg többé : ugy szinte az egykori egyszerűség, józanság, patriarchalis elégedettség helyébe a növekedő vagyon és emelkedő kereskedéssel a luxus és élvvágy lépett be a mormonok közé; mert a mormon nő nem öltözik ma otthon készült szövetbe, mint a quaekernők. hanem divatszerüleg, a mivel együtt szokott járni a vágy is, mind azon előjogokban részesülni, melyet polgári és socialis téren más nők élveznek. De hogy egyháztörténeti tanulmányunkban a dolog kezdetéből induljunk ki, — menjünk vissza a mormonismus eredetére, keletkezésének történetére. Egy félig eszelős egyházi férfiú az egyesült államokban történetesen egy regényt irt, melyben, a biblia