Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-05-14 / 20. szám
hogy egymás terhét segítsük hordozni. Mégis boldogul, sőt bámulatosan erősödik, holott még a kilépő tagnak is visszaadja az alapegyenérték és életkori befizetett illetékét. Segélyezi az elaggott, hivatalát folytatni nem biró nyugalomba lépett egyleti tagot ; a testi, értelmi, vagy erkölcsi fogyatkozás címen hivataluktól elesetteket ; az özvegy vagy nőtelen egyleti tag özvegy édes anyját holtig ; gyermekeit 20 éves korukig, ha előbb hivatalt nem nyernek vagy férjhez nem mennek ; özvegy vagy hajadon nővérét 10 évig; a keresetképtelen árvákról különösen gondoskodik, nevezetesen igyekszik jótékony intézetbe elhelyezni (sic !) s ha ez nem sikerül, segélyezi. Önként értendő azonban, hogy e segélyzési nemek határozott feltételekhez vannak kötve, miket ha elősorolni akarnánk, magukat a § okat kellene közölni, mit a tér szűke nem enged. A hivataltól elmozdítás oka asegélyzésből senkitki nem zár, az özvegy és árva pedig feltétlenül nyugdíjas. Az egylet, az eddig ismert ilynemű intézetek között a legfüggetlenebb állást foglalja el, itt ugyan az irigység sem mondhatja, hogy az egyházmegyei hatóság s a közte levő viszony bénitólag hat az ügyfolyamatra. Mig másutt az egyházmegye közgyűlése a gyámegylet ügyeit tárgysorozatilag intézi, vagy néhol gyámegyleti gyűléssé alakul: itt az egylet csaknem önálló. Van önmaga által választott tiszti személyzete, kivételt képez a főesperes, mert ez született elnök, van pénztárnoka, ellenőre, számvevője, választmánya, számvizsgáló bizottsága s végre közgyűlése. Annyira önállónak mondható, miszerint azt sem tudhatja az ember, hogy az egyházmegyei közgyűlésnek ő adta e önként azon jogokat, melyeket gyakorolhat az egylet körül vagy pedig az egyházmegye kötötte ki ezeket a maga részére ? Az egyházmegye joga azonban itt is lényeges, nevezetesen : a számvizsgáló bizottságban egy egyházmegyei világi tanácsbirát küld, 33. §. megerősíti az egylet némely határozatait 41. §. felügyel és számoltathat 73. §. de ami ezeknél lényegesebb, nemhogy az egyházmegye, de még önmaga az egylet sem rendelkezhetik abban 40. §. s mig az egyleti közgyűlés bizonyos ügyekben mint elsőfokú biróság itél 38. 8. nem látja szükségét annak, miszerint kimondaná, hogy a másodfokú s megsemmitő birói hatóság az egyházmegyére ruháztatik. Világosság okáért jó lett volna az egyházmegye jogait egy cím vagy §. alatt elősorolni, mivel a szabályokból az sem vehető ki, hogy volt-e ? nem-e ? valami szerepe az egyházmegyének a megalakulás körül ? A megerősítő közgyűlés is, hogy az egyházmegyei e vagy az egyleti volt-e ? nem világos. 75. §-ában. Segélyezési arány : Egy tagból álló család nyer 10 részt, két tagból álló 11 részt s igy tovább, de 20 I résznél nagyobb osztalék nem adatik. A segélyösszeg kulcsa ez: „a segélyzési összeg (s) osztószámát képezi azon összeg, mely származik, ha a segélyélvező családok j [ számát (m) 9-cel sorozzuk s e sorozathoz az egyes családokban létező összes tagok számát (n) hozzzáadjuk. k= 9 m 3 + n ahol k egy osztalék részt jelent." A vaskapcsoknál is erősebbb szabály van a 40 §-ban, s ez igy hangzik : az egylet feloszlására, a segélyzési arány megváltoztatására, az alapegyenérték, életkori és személyi illetékek lejebb szállítására célzó indítványok sem elő nem terjesztethetnek, sem tárgyaltathatnak. A 74. §. így hangzik : az egylet soha fel nem oszlik (40 §.) 73. §. Ezen gyámpénztár sem az egyházmegye, sem az egyházkerület, sem más egyházmegyék vagy testületek hason-vagy különcélu pénztáraival nem egyesülhet. S ha mégis 74. §. valamikor megkellene szűnnie, ennek vagyonát, vagy vagyonából a legcsekélyebb részt is az akkori tagok maguknak nem igényelhetik, s maguk között fel nem oszthatják, hanem az egész vagyon a törvényes reform, egyházi főhatóság rendelkezése alá , az egylet céljaival azonos célokra lesz bocsátandó. Mintha épen mondaná: a gárda meghal, de meg nem adja magát. Az alapszabályok után jön a „Függelék." Szerencsés gondolat, bölcs határozat volt ezt mellékelni. Az alapszabályok a fundamentom, ez maga a díszes épület nagyszerű váza, mutatja az e cikk elején felemlített egy pár adat. Ennek VI. része van. I. Alapítók és adományozók, Itt láthatók az egylet Maecenasai, az egyesek, 4, 5, 600 frttal, az egyházak 100, 500 frttal, alig hiányzik 3 egyház, de Májosháza, Szent-Benedek mellett hogy maradnának azok el ? ott lesznek bizonyosan. Hanem uraim ! ott a solti tractusban, ha szabad kérdenünk, micsoda nyelven prédikáltak önök ? Mit ? hogy ? mi módon bészélhettek, hogy erről az 1876-ik évről oly meglepő szép az eredmény ? Szeretnénk tudni: a háló más-e mint egyebeké, vagy a halászok ügyesebbek ? II. Segély élvező családok. Ennek rovatai : a családfők sorszáma, a segélyjogosultak neve, segélyjogba lépésük ideje, lakhelyük. Jó lenne a segélyjogosultak rovatát szélesbíteni, hogy a gyermekek születési idejüket be le. hetne írni. III. A gyámegylet tagjainak névsora. Számszerint 42. köztük Ács Zsigmond Alsó-Baranyában, Mészáros Soma , Szász Károly , Pesten. IV. Segélyöszszeg 1863-ban kiadott 60 frt. 1875-ben 972 frt. 47 kr. A legkissebb segélyzési összeg 1875-ben 95 frt. 34 kr. legnagyobb 143 frt 26 kr. Nyugdíjjogosult 12 család 22 lap. V. Az egyleti pénztár évenkinti állásának kimutasása. 1863-ban 3247 frt. 65 kr. 1876-bán 16.077 frt. 58 kr. VI. A befizetések nyugtatványozása. Ez a rész még üres, mivel 1876-ik évben nyomtatott ki ez alapszabály s így be nem töltethetett. A könyv kiállítása minden tekintetben szép, dicséretére válik Kocsi Sándor budapesti nyomdásznak. Papírja velin, betűi csaknem ujak s igy tiszták, elég nagyok s ami legnagyobb érdeme : nyomtatatási hiba nélküli. Ára nincs, ami azt látszik jelenteni, hogy magán használatra adatott ki. Az alakuló, vagy újra rendezkedő
