Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-05-07 / 19. szám

előtérbe, könnyen s csaknem mindennap ismétlődhetnek azon szomorú események, melyek miatt Németországot a harmincéves háború dühöngései marcangolták, a szabadelvű Hollandok földét pedig elpusztították ; vagy azok, melyek miatt Anglia és hazánk is nyögött; ismét, melyek egy Y-dik Károlyt, Il-ik Fülöpöt és Fernandó de Valdes inquisitorokat teremtettek, oly események létesítésével gyalázva meg ama századot, hogy a történet azon korról, azon feljegyzést volt kénytelen tenni, hogy az, az előítéletek által uralkodott. Egy szabad állam soha nem engedhet meg ilyet, és egy szabad egyház semmi körülmények között nem lehec érdekeire nézve oly féltékeny, hogy az ellennézetüek hitbeli meggyőződését legyőzendő, ezzel saját létezési alapját is merje kockáztatni. „A türelem — azt mondja Gibbon — nemcsak engedékenységet, de egyszersmind vallásos egyetértést is hoz létre." Es egy szabad államban létesült egyház, szabadságának öntudatából kifolyólag, nem is akarhat egyébmást, mint minden — az állam érdekeivel összeütközésbe nem jöhető — egyház és hitfelekezetek teljes jogosultságát és szabad ságát. Az amerikai gyarmatok többsége, midőn az egyéni *) Római bir. hanyatlása története, Gibbon E. átdolgozta Hegyessy K. 1868. erkölcsiség megdönthetetlen alapjára állott, egyúttal a lelkiismeret határtalan s őszinte tisztelete mellett is nyilatkozott. És e nyilatkozatot az egyház s állam szervezete külső tények által is beigazolta. Ott minden község egy kis egyházat s önálíó vallási gyülekezetet alkot önmagában, melynek tagjává lehet akárki, ha az egyház által elfogadott dogmaticai elveket aláírja, s a gyakorlati morál követésére magát kötelezi. Hivatalnokait magok nevezik ki, s papjaiknak a világi ügyekbe nem engednek meg közvetlenül befolyni. Az egyház tagjává tartozott lenni mindaz, a ki a polgári jogok élvezetére számot tartott, nehogy a világi hatalom k i v ti 1 r ő 1 jöhető kényszerítése által megbecstelenitse az egyházat. Ez elvek mellett, miket W. R. hozott a világba, — az akkori korszellem két ellentétes irányzatának opponálva, a legbuzgóbb vallásos érzelmet, a korlátlan szabadság szellemével akarja egyensúlyba állítani, s mert teljes szabadságot akar adatni minden vallásnak, mind a hivők-, mind a tévelygőknek, s mivel teljes szabadságot akar biztosítani a gondolatnak ugy mint a lelkiismeretnek , s mert függetlenül és teljes szabadnak akarja látni az egyházat is, az államot Í6 : célját elérendő, elválasztja egymástól a kettőt, és megteremti a szabadegyházat a szabad államban. Vége köv. 'mim' ZEr3 C A prot. theol könyvtár V. kötete. Theologiai értekezések. Budapest, 1875. Kiadja a magyarországi protestánsegylet. A protestáns-egylet, melynek egyik célja korszerű egyházi irodalmi munkák közzététele, ez előttünk fekvő kötetben igen érdekes és felette tanulságos olvasmányokat nyújt az ezen szak iránt érdeklődő közönségnek. Akármit beszéljen is az orthodoxia : a mult századokból fenmaradt hagyományos hit nem hite már többé a mai gondolkodni szerető, s mindennek természetes okát kereső kor szülöttének. A gondolkozó ember látja, hogy vallás dolgában fordulópont előtt állunk. Mig az érdeklődő laicus csak szenvedőleg várja ez uj fordulatot: a szakemberek, a vallásos eszmékkel foglalkozó tudósok, a jelen századot jellemző alapos tudományossággal készítik elő a vallás azon uj alakjának megtermését, melyet az emberi fejlődés jelen állása követel, s a mely majd újra vallásossá teszi ezt a vallástalanná válni kezdő világot. Az a hét értekezés, melyet protestáns-egyletünk ez uj, V. kötetében nyújt, mind ebből a most jelzett körből való. Eredeti magyar munka csak egy van a hét között, Nagy Gusztáv sárospataki theol. tanár „Jézus imája" c. dolgozata • a többi németből van fordítva. Természetesen a nagy Németország elegendő szellemi erővel rendelkezik, hogy e kor egyébb problémái között a vallási problémák fejtegetésére is nagy súlyt fektessen. Minket idehaza a politika, s a nemzeti élet minden ágában indulni kezdő mozgalom, no meg tán a magyaros kényelemszeretet is gátol abban, hogy valami í-okat mutathassunk fel az ujabb irányú theol. tudomány terén. No, de ha csak figyelemmel kisérjük is a külföldi tudományos mozgalmakat s eredményeiket átsajátitjuk : már ez is valami, s előkészület arra nézve, hogy ne találjon bennünket készületlenül a vallás terén előbb-utóbb beállandó nagy változás. S itt a protestáns - egyletnek nagy érdeme van, abban, hogy könyvkiadó vállalata által ezt a közvetítést eszközli. De hogy nem pusztán közvetítő, és hogy saját kis köréből is hoz elő jóravaló szellemi termékeket bizonyítja: SzeremleiSámuel „A vallás-erkölcsi és társadalmi élet 1848. óta Magyarországon" című munkája, s az V. kötet csak most említett eredeti értekezése. A hét értekezés közül leginkább kiemelendőnek tartom Dr. Lang Henrik zürichi lelkipásztornak „Jézus élete és a jövő egyháza" cimür