Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-09 / 2. szám

a melyek mint önként értetik azon territórium urának a felügyelete s rendszabályai alatt állanak, a melyen léteznek, tekintet nélkül arra, hogy azon társaságok tagjai s az illető fejedelem egy ugyanazon valláson vannak-é vagy nincsenek. Pedig a területi rendszer az efféle társulatokhoz alacsonyitá le az egyházat. — Hogy ezen helyzetből kiszabadítsa az egyházat Puffendorf, megalkotá a társi-rendszert — systéma eollegialet — mely azt tanitá hogy az egyház és állam elvben és eredetileg egyenjogú, — egymással collegialis viszonyban levő intézmények, mindegyik önálló, egyiknek a másik felett semmi fennhatósága. Az egyház azonban ezen őt megillető jogról önként lemondott, és azt átruházta társára, collegájára az államra, vagyis ennek fejére, és ezen a jogon gyakorolják a fejedelmek az egyházfeletti főhatalmat. Igen, de mikor ruházta át az egyház ezen ő jogát ? ezt sem Puffendorf, sem más nem tudta s nem tudja kimutatni. Vagyis hiábavaló volt nrnden szépítgetés , terhes és - szégyenletes iga maradt ez. Idáig haladt a német prot. egyház háromszáz éves küzdelmei alatt és által, hogy egyik jogelmélet helyébe a másikat állította, de helyzete tényleg maradt a régi. A 19-ik század szabad szelleme azonban élénkebb önérzetre ébresztette a német egyházat, és kivált midőn á nagy vihar lezúgtával a bensoies vallásosság és az egyházi élet európaszerte erősbödni kezdett, általánossá lett a panasz, hogy az egyház idegen önkény alatt nyög, és az egyház iránt előbb uralkodott nagy részvétlenség egyik főokát a világi hatóságok bürokratikus beavatkozásaiban, és a gyülekezet tagjainak az egyház kormányzatából való kizáratásában keresték. És minthogy épen az időtájban jött létre a kálvini egyházzal is az unió, sokak agyában megfordult azon gondolat, hogy ezen egyháznak alkotmányát ha csonkítva is átültessék a német prot. egyházba, liogy megkísértsék a zsinat-presbyteri szervezetnek a fejedelmi consistoriumokkal való összeegyeztetését. Ámde épen ezen korban mind a politikai, mind az egyházi téren oly párt kezében volt a hatalom, mely minden természetes szabadságtól lelkéből idegenkedett, mely a nép . szavától, vagy mint azon párt nevezé : a hús s testiség uralmától irtódzott, s előnyösebbnek találta, ha e téren a főhatalom a fejedelmek, vagy legalább a papok kezébe adatik. Igy történt, hogy ha egyik-másik német tartományban, p o. Badenbcn, Baj oroszágban létesítetett is az unióval együtt némi zsinati rendezet, ez alig volt több mézes madzagnál, s azt a valódi zsinati alkotmánynak árnyékául sem lehetett tekinteni. Poroszországban midőn IV. Frigyes Vilmos 1840-ben a trónt elfoglalta, kijelentette, hogy ő az egyház legfőbb kormányzatát csak azért tartandja még egy ideig kezében, hogy annak rendes és törvényszerű uton eszközlendő önkormányzatra jutását elősegítse. S ugy is látszott egy ideig, hogy ezen igéretét komolyan szándékozik beváltani. Az 1844-ik évben papi tartományzsinatokat hívott össze ; majd 1845-ben az egyházkormányzatnak egy részét a provinciák világi kormányzóságairól átruházta az egyháztanácsokra ; a következő évben pedig egy főzsinatot (az első berlini zsinatot) hívott össze Berlinbe, mely zsinat tagjait azonban nem az egyház választotta, hanem a király nevezte ki saját tetszése szerint. Összesen 37 egyházi és 38 világi egyén tanácskozott ekkor a vallásügyi minister elnöklete alatt az egyház égetőbb szükségeinek enyhítése céljából. Az ezek tervezte alkotmányban össze lett volna kapcsolva a korona hatalmán alapuló consistorialis kormányzat a gyülekezetek választásai folytán létrsjöendő zsinati hatóságokkal. Ezen tervezet azonban királyi megerősítést egy szenvedélyes orthodox kisebbség agitálása miatt nem nyervén, csak tervezet maradt. Az 1848-ik év elején felállitatott egy főegyháztanács, de a zsinati rendezet nem léptettetvén ekkor életbe, az csak oly hatóságnak volt tekinthető, mely a hatalmat egyik párt kezébe játszotta. Kevéssel később kitört a 48-diki vihar. Az egész német nemzetnek, mint szintén a frankfurti Páltemplomba összeült nemzeti gyűlésnek fő gondja, munkássága a német nemzet sovárogva reményit egyesülésének eszközlésére volt irányozva, s a gyűlés hozzákezdett a német nép alapjogainak megállapításához. Szívesen mellőzték volna itt — nehogy az egyesülést veszélyeztessék — az állam és egyház közötti viszony feszegetését, de kikerülni nem lehetett. Némelyek szabadelvüségből, mások minden egyház iránti gyűlöletből kimondatni kívánták az egyházaknak az államtól való teljes függetlenségét, de a többség azon veszélyekre gondolván, melyek így egy külföldi, t. i. a római egyházi hatalom korlátlan beavatkozása folytán keletkezhetnének, kimondotta ngyan a vallásfelekezetek szabadságát, egyenjogúságát, uj vallási társulatok alapithatásának jogát, de azon megszorítással? hogy az általános államtörvényeknek mindegyik egyház alávettetve leend. Ezen alaptörvények lényegét a porosz állam magáévá tette , s az 1848-iki cultusminister a szabadelvű Gróf Schwerin a főegyháztanácsot feloszlatta, és egy bizottságot nevezett ki, hogy ez készítsen egy zsinati alkotmányra nézve tervet,' mely a közelebb összehívandó országos zsinat elé terjesztetvén, valósulhasson végre a király azon óhajtása, hogy az egyház önmaga állapítsa meg alkotmányát s rendezését. A közzétett tervezet szerint a gyülekezetek szabad választása folytán létrejöendő kerületi s tartományi zsinatok által küldött képviselőkből lett volna az országos zsinat megalkotandó. De mielőtt ez létrejöhetett volna, a forradalom elnyomatott, s más szellem lett uralko' dóvá. Hengstenberg lapja és pártja 1849-ben már ugy tüntette fel a zsinati alkotmány sürgetését, mint rosznl eljDalástolt Krisztusgyülöletetr

és a szabadválasztás alapján való egyházrendezetet, mint gyakorlati istentagadást. A következő évben pedig egy királyi rendelet a eultusministerium evangélikus osztályát főegyháztanácscsá alakította át, s az evang. egyház kormányzatát erre bizta. Néhány évvel később a király még egyszer megkisérlette régi eszményképének megvalósítását, s egy országos zsinat összehívását. E végből először is ennek összeállítása, en-