Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-09 / 2. szám

e eszközül vett anyagot s a gyermek köréből lassan-lassan terjeszkedik tovább, szélesebben a tárgyak ismeretére, mélyebben az értelmezésre, s magasabban az erényekre. Nem igy találjuk a tervet a vallás-tan anyagánál és kezelésénél. A vallástan anyagát nem veszik eszközül a hit és erkölcs érzelmeinek müvelésére, — hanem annak tudása egyenes cél. Hagyományos elv a dogmát „elismertetni." Es ebből kiindulva, az anyagot nem tartják szükségesnek osztályozni a tehetségek fejlődési fokozata szerint, hanem kimérik az emlékezőtehetség számára 2, 7, 12 ives kátékban, s tanokat emléztetnek az észszel. Elvökben a mult századok szigorú alakiságát ismerjük fel, s módszerüknél még mindig a scholasztikusokat látjuk imádságoka% hittételeket, szertartásokat betanítani. Ha figyelő szemmel vizsgálódunk e működésen, mélyen érintve érezzük paedagogiai érzékünket. Az a fejletlen gyermek, ki még a tárgyaknál, cselekvéseknél a természetes jelenséget is alig foghatja fel; kinek gondolkodási rendje az abc betűinél van; ki egyes mondatokat olvasgat s megértetése annyi fáradságba kerül; ki még családa tagjait sem ismeri jól; ki még nagy nehezen rajzolja az iskola, a község határait, — már az ily gyenge teremtés kiragadtatik az ész határaiból, értelmére a dogma elvont fogalmait erőltetik s képzelmeit a biblia csodáival tömik. A gyermek előtt, ki a mindennapi tárgyak tulajdonságait csak helyes vezetés mellett tudja a

érzékelve felfogni s általok képesittetik gondolkodásra, — az előtt az Isten tulajdonságait, a malasztok nemeit fejtegetik; ki csak nagy nehezen győződött meg az egység fogalmáról, — annak az Isten három személyiségét magyarázzák ; ki a folyók keletkezését alig fogta fel s egy országról csak homályos képeket bír, — annak egy világ-pusztító vizözönről beszélnek; kivel még csak a természeti alakokat ismertetjük — annak Noe szivárványát, a napkeleti bölcsek üstökösét jelentőséggel kell bemutatni. Kinek jelleme még csak most képződik saját világából merített példázatok s történetből vett egyes alakok lefestése által, kivel a cselekedetek természetes következményeit kell beláttatni, hogy önmagától növeledjék — annak a bibliából csodákat idéznek. Ki a gondolkodás rendjét sem birja — azzal az ó- és uj-testamentomot történeti rendben tanultatják. Szóval az ábécés, az olvasni tanuló gyermek kezébe a legemelkedettebb bölcsészetet s a világtörténetet a dj á k. Kezelése ugy megy, hogy a közösiskoláknál a vallásoktató két-három osztályt Összecsap egy terembe, sőt hol egy teremben hat osztály van, ott is, minden tekintet nélkül a különbségre, első feladat imádkozni tanitani. Félre dobva azon paedagogiai elvet, hogy ,,azt tanítsd a mit megértethetsz" — a többi között tanítják az „Urangyalát," az „Isten tíz-, az anyaszentegyház öt parancsolatát." A pedig tudva van, hogy a bölcsen öszszehozott parancsolatok s igék nem mindegyike való a gyermek ajkaira, annálinkább értelmétől igen távol esnek, Imádkoztatás után a káté kérdései következnek ; először kikérdezés, a feleleteknek szórói-szóra va'ó kijavításával ; utána uj leckemagyarázat vitatkozási modorban, mert a tételek elismertetése ugy kívánja, hogy az ellenérvek cáfolva legyenek. Ily modorban ismétlődik ez szüntelen; a felekezet iskoláknál annyira, hogy vallásosabban akarván eljárnit mint az istentelennek híresztelt közös iskolákban, — naponkint a dogmával foglalatoskodnak; a mit a lelkész előadott, a tanitónak kötelességében áll újból és újból ismételni, betanítani a jövő hittani órára, legyen bár saját tantárgyainak rovására. Vallásosság ! — ez a jelige s erre t a n i t a n a k, de nem nevelnek. Pedig nincs hittan itás, hanem hitbeli nevelés. A hittanitásnak eredménye: vallástalanság. S a vallástalanság, mely a szülei háztól átszármazik az iskola tanulóira, akadály a helyes erkölcsi nevelésben. És ez egyik főinditó ok, mely bennünket ez emlékirat beterjesztésére késztet; ok, mely nem hagyhatja nyugodni a hivatásáért élőt, annál inkább a tanítót, kinek feladata megoldásánál észszerű elvek szerint kell dolgoznia, s a szülei ház s a társadalom rosz hatásai ellen küzdenie; kitől követelik, hogy értelmes vallás-erkölcsi polgárokat neveljen, s könnyen szemrehányással illetik a társadalom erkölcstelenségeiért. (Végö köv.) ' TÁEC Kö n y vis mer teté s. Templomi és temetési karénekek négy férji hangra alkal- ! mazva, magyar dalárdák, főiskolai és tanitóképezdei ének. k arok számára. Összegyűjtötte és kiadta 0 l áh Károly n.-kőrösi ref tanitóképezdei ének, és zenetanár. 1. Füzet. Ara 2 frt 50 kr. Budapest 1875. Aigner Lajos könyvkereskedése. Ez a teljes cime egy most megjelent igen érdekes füzetnek. Mikor én kántor-prézes voltam ! Sóhajt fel a magamforma régi muzsikus egy ily füzet láttára — s ha itthon kaphattunk volna 2 frt 50 krért egy ilyen chorálgytijteményt, bizony nagyon örültünk volna ! Nekünk még Essen, Eisleben, Stuttgart, Bern-bői kellett az ilyeneket drága pénzen, valódi Silber-groschénért hozatni, a mi azt teszi: ráfizetve az osztrák bankóra a kemény agiót! Mennyivel szerencsésebbek a mostani honi dalárdák !