Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-02 / 14. szám

metek vétet egyh az által énnekem, azonban maghara is hasonlóképpen vétettem kegyelmeteknek, mivel nem köllett volna kegyelmetek szolghája után köldenem, és meghfogatnom, jóllehet okos embernek tartottam ezelőtt maghamat, de nagyot estem ; azért azon dolghot vessük egymásnak, maragyon abban, én soha úgymond szemére sem vetem kegyelmeteknek : amint hogy látta azután a Fatens, hogy Nemzetes Csomor Pállal azon fejében kezet es csaptak eössze. Testis quadragesimus primus. Providus Petrus Takaczy, Annor. circ. triginta, jure jurando. Ad omnia de utri puncta nihil, mivel az nap jól lakot a Fatens borral ; haza érkezvén pedigh Szerdaheli Kores márul, mindgyárt lefekőt s alut, az idő alatt pedig meghtörtént az Casus. Testis quadragesimus nonus. Egrius Franciscus Karacson,j Annor. cir. triginta sub jurto. Ad primum et secundum Deutri Puncta nihil. Ad tertium. Hallotta midőn meghállitották volna Hodosiak és Nagy Abonyiak a szer -dahelyi Plébánust, hogy mondotta ez szókat, csendesegyék kegyelmetek, ugy vagyon, vétettem mind kegyelmes urunk eő Fölséghének parancsolattya ellen, mind penighlen kegyelmetek ellen is, de mivel kegyelmetek is vétett mégh ellenem , azért a két hatalmasságh essék egymás ellen ; azonban tovább is vontakodván a dologh, lialotta a Fatens sok féle kérdések után azon Plébánus szavait midőn mondotta ; isten engem ugy seghéllyen elbocsátom a mestert, Papi hitemre mondom, a minthogy azután mindgyárt el is bocsátották. Testis quinquagesimus secundus. Egr. Benedieus Sarlós, Annor. circ. vigint. jur. jurto. Ad primum nihil. Ad secundum. Audita refert. Ad tertium. Midőn a hodosi mestert által vitték volna, ugyan hodosi és Nagy Abany határok között ország huttyán, látta, hogy a Kocsiról lőtt az inas eőssze futott emberek közzé; Azt is hallotta, a Fatens az emberektől, bizon bizony csak isten oltalmazott, hogy által nem lőtt, éppen három alatt menvén által a golyobis, hoc addito etc. hallotta Szerdaheli Plébánus száiabul, mikor meghállitatott volna. Nagy Abany és hodosi határ között szólván az emberek hozzá, hogy többé azt elne kövesse, azt felelvén, kegyelmetek is vétett ugyan énnékem, s én is, azért a két dologh maragyon egymás ellen. Testis quinquagesimus septimus. Providus Andreas Nagy Annorura circiter quadraginta sub strictoj uramén -to fassus. Ad primum et secundum deutri Puncta nihil. Ad tertium. Jelen volt a Fatens midőn producálták volna a Plodosiak az eő Fölséghének levelét Szerdaheli Plébánusnak Labsanszky Ferencznek, s akkor hallotta azon Plébánustól: látom úgymond, hogy jó igazságha van kegyelmeteknek : hoc addito, látta a Fatens, hogy másik kocsiról, akin tudnia illik Hodosiak mesterét vitték Pozsony felé, két izben lőtt Szerdaheli Plébánus inassa a népségh közzé. Testis quinquagesimus octavus. Egregius Ioannes Kálmán, Anno circ. quinquaginta, sub ju-I rámentő fassus est. Ad primum. Látta ugyan azon Deu, tralis Punctumban föltett hodosi mestert Szerdaheli vásárkor a városon békével járny, amint hogy magba is 1 beszélgetett azon Fatens véle, de hogy lett volna arra való rendelt embere oda való Szerdaheli Plébánusnak, aki kisérgette volna nem tugya, s nem is látta. Ad secundum audita refert. Ad tertium penitus nihil. Super quibus quidem praedeclatatorum Testium Fassionibus, et inquisitionibus praesentes Litteras nostras Attestatorias ad fidelium dicti Jurati Notary Relatione Testimonales saeperepetitis Hodosiensibus, et Nagy Abanyiensibus cointeressatis que alys futur. Jurium ipsorum . . . Cautelarum . . . sub sigillo nostro judiciali et authentico, apud suprafatam Personalem Praesentiarum nostrarum Regiarum habito dandas duximus, Acommodandas. Comuni svadente Justitia DÁTUM in libera, ac Regia Civitate nostra Pos. die vigesima Mensis Juny. ANNO DOMINÍ Millesimo Sexcentesimo nonagesimo supra notato . . . *) Facta et extra data per me Stephanum Orbán altetitulatae sae sarc. P. H. Caesar Reg. Mattis Praesentiae in Judicys Locumtenentem v. Consiliar. m. p. Közli: ÓNODI ZSIGMOND, hodosi lelkész. Külföldi egyház és iskola. Lapunk mult évi folyamának novemberi számaiban ismertettük azon törvényt, melyet a francia törvényhozótestület a mult év nyarán a felsőbb oktatás szabadsága ügyében hozott, s ismertettük ez alkalommal azon veszélyeket is, melyek a szabad kathol. egyetemek által Franciaországot, s bizonyos fokig az egész európai civilisátiot fenyegetik. Méltó ok volt az aggodalomra ! Mert a francia kath. papság valóban bámulatra méltó erélyt fejtett ki, s meglepő sikert mutatott fel. Egy jó féléve alig mult, hogy ezen törvény szentesittetett, és ezen félév alatt abban a Franciaországban, mely az 5 miliard hadisarcot csak most fizette ki, másik 5 miliárdot pedig önnön hadseregére költött, — sikerült a klérusnak „egyetemi fillér" címén milliókat összegyűjteni, ugy hogy a jelen iskolai év folyama alatt már hat kathol. eyyetem nyilt meg többkevesebb tanszakkal, a jövő évben pedig még másik kettő szándékoltatik megnyittatni. S ez egyetemeken nem lett volna hiány hallgatókban sem, mert az egyetemalapítók gondoskodtak arról is, hogy minden szegényebb tanuló kellő ösztöndíjban részesitessék, ez által is ultramontán érdekeikhez akarván bilincselni az uj nemzedék lelkét, de meg biztos kilátás volt rá, hogy ezen *) Az ilyen kipontozásoknál nem tudtam elolvasni az eredeti szöveget. 0. Zs. 28*