Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-02 / 14. szám

8) A közigazgatási bizottság a közigazgatás összes ágainak állapotáról, valamint saját működéséről félóvenkint a ministerelnökhöz és a törvényhatóság közgyűléséhez intézendő jelentésében részletesen kite jeszkedik a hatósága alatt lévő népoktatásügy állására és e részben tett intézkedéseire s egész működésére is (közigazgatási bizottságról szóló törvény 64 , 65., és 70. §§.) Ezen kivül, valahányszor szükséges, vagy egyes esetekben arra felhivatik , jelentést teszen a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. (Vége következik.) B E L F Ö L Ü. Tudósítás a f.-szabolcsi ref. egyházmegye f. évi március 14 én s több napjain Nyíregyházán tar tott helyosztó s képviseleti gyűléséről. (Vége) Délután a közgyűlés törvényszéki gyűléssé alakulván, némely lelkészek és tanitók ellen felmerült, vagy be is adott vádlevelek felolvasásával foglalkozottt zárt ülésben. Legszomorúbb jelenség volt ezek között, mely a mély fájdalom mellett méltó boszankodással töltötte el a gyűlés tagjait a cserepes- kenézi lelkész ellen beadott vádlevél ; e vádlevél lélekháboritó, szennyes és aljas pontjai legnagyobb részben nem valók a nyilvánosságnak ; anélkül is vannak oly dolgok, melyek a visitátió előtt már nyilvánosságra jöttek, s melyek világosan mutatván nevezett lelkésznek a kenézi papihivatalban való tarthatatlanságát, a gyűlés addig is, mig a vizsgáló küldöttség sürgősen a helyszinén megjelenhetne , illető lelkészt hivatalában felfüggeszté. *) A másik nem kevésbé szomorú dolog volt a kércsi egyház iskoláztatásának elhanyagolása. Megdöbbentő még csak kimondani is , 10 mond tiz éve, hogy Kércsen nincs *) Szabadjon nekem itt a lehető rövidséggel azoknak, kik a. visitátió eltörlese mellett kardoskodnak, a cs.-kenézi egyházlátogatásánál tapasztalt gyökeres bajok közül csak egyet elmondanom A cserepes-kenézi egyházi elöljáróság azon szokásos kérdésre : „A vallás-erkölcsi állapotok kedvezőknek mondhatók-e ?" Eképen felelt: „Mult évben a lelkész ur iránti ellenszenvből 9 egyháztag tért által a r. kath, vallásra, közöttök az egyház főgondnoka is, ujabban 24 család van áttérő félben ! Ennek oka felől az elöljáróság kérdeztetvén, nyilván szemébe mondta a lelkésznek , hogy ez a lelkéíz tisztátalao magaviselete miatt történik , s a lelkész a helyett, hogy papi szelídséggel és emberbaráti szeretettel igyekeznék megerősíteni a hitben ingadozókat, bottal és piszkolódások között üzi ki házából azokat, kik hozzá a törvény értelmében elbocsátásért fordulnak ! Minden egyéb itt felmerült sajgó sebeket elfedezve ez alkalommal a nyilvánosság előtt, vagyok bátor kérdezni azoktól, kik a visitatiót eltörlendőnek vélik, hogy mikép jönnének nyomára s miként állanak ellent egy ilyen pásztor nélküli nyáj szétzüllésének a visitatio eltörlése esetében ? ! És vájjon nem lehet-e több ily eset is széles e hazában ? L. Ö. iskola, hol az ottani lelkésztanitó az ellenében több ízben hozott szigorú egyh. megyei rendeletek dacára sem tanit. Ujabban elrendeltetett, hogy ha a gyűlés napjától számítandó 2 hó alatt iskolája nem lesz, hivatalából elmozdittatik, egyszersmind segédgondnok ur megbízatott, hogy a kormányzó alispán urat, a tankötelesek iskolába felrendel tetősére, a törvény értelmében hivja fel. Majd nem hasonló eset volt ehez a ládányi, hol két év óta csak időszakonként jártak gyermekek az iskolába, mult év húsvétjától pedig semmi iskolázás nem volt. E hanyag tanitó, tarthatatlan levén helyzete, Ladányból elmozdittatott, s miután egy egyház sem hivta meg, hivatalától el esett, méltó és természetes büntetését elvette. Ezután a tanitók változtatásáról folyt a tanácsko-Sj S £1 combinatio véget érvén a gyűlés esti 8 óra után e napra véget ért. Március 15-ikén pontban 9 órakor megnyittatván a gyűlés, esperes ur felhivására e nagy nap emléke iránti hazafias kegyeletnek felállás által és a haza éltetésével adatott kifejezés. Majd Szaláncy Ferenc újonnan megválasztott világi jegyző úr, ki az eddig elválasztott világi jegyzőkkel ellentétben a gyűlést mindvégig kitartotta , sőt a jegyzői teendőkben is osztozott, mely által egyházmegyénket maga iránt szép reményekre jogosította fel, feleskettetvén, a tanácskozás napirendje vétetett elő, melyek közül csak az érdekesebb tárgyakat fogom e helyen feltüntetni. E gyűlésre volt elrendelve a Gryöngyössy Sámuel Miskolcra lett megválasztatása által megürült ülnöki hivatalra a szabálysze'ü szavazatok beadása. A beérkezett szavazatok, melyek az egyházak számának meg nem feleltek, noha e dologról a statutumok intézkednek, a szavazatot nem adó egyházakra büntetés rovatván, igen megoszlottak. A szavazatok közül legtöbb t. i. 8 Buzik Zsigmondra, 6 Tóth Istvánra, 6 Szabó Ferenczre esett, s körülbelől lJ-en kaptak még 1 — 2 szavazatot, igy noha legújabban az lett elhatározva, hogy a legtöbb szavazatok nyertek közül csak kettő tűzessék ki, oly célból, hogy az unalmassá lett gyakori szavazgatások megkevesbittessenek, miután ketten egyenlő szavazatot nyertek : hárman lettek kitűzve ujabb választás végett. Tárgyaltatott Gyöngyössy Sámuel azon folyamodása, mely szerint, miután ő többszörös változások által 1200 forintot fizetett már mint lelkészi féldijat az özvegy-árva pénztárba, a káliéi papijövedelem befizetni kellett féldiját, már csak azért is, hogy netaláni elhalálozása esetében özvegye s árvái a kegyelem évben nem részesülhetnek, elengedni kéri ; kéri egyszersmind, hogy a mostani annaticum befizetése mellett az özvegy-árva pénztár jótéteményeiben utódai részesittessenek. Kérelme méltányosnak s az alapszabályokkal megegyezhetőnek tálaltatván, megadatott.