Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-09 / 2. szám

szeretetről, s ha aztán ezekből is kifogy, a sirok közé megy ki néhaprédicatiójával parityázni." ,,Mi theologusok rendesen gyűlölséget és irigysé­get kapunk munkánkért jutalmul s nemcsak kevélyen megvetnek bennünket, hanem sokszor éhséget és nyomorúságot is kell szenvednünk. A gazdagok és hatalmasak kin vetnek minket az evangéliumért és sakramentumokért. Egy szegény pap hirdessen-e ne­künk — mondják — bűnbocsánatot és absolutiot, a kinek alig van egy felölteni való kabátja?!* 2 ) „A durva tömeg, különösen pedig Nemes cl i Já­nos úrfi (Junker Haus von Adel) ugy vélekedik, hogy papra cgyátalában nincs semmi szükség. Innen van az, hogy nemcsak kisebbnek, haszontalanabb va­laminek tartják a papot és lelkigondozót, mint akár melyik lovász-gyereket; hanem magát a hivatalt és egyházi beszédet is megvetik." 3 ) „A legtöbb adó­szedő és hivatalnok ugy gondolkodik, hogy az egy­háziszolgák nem érdemesek arra, hogy csak egy vagy két óráig éljenek vagy egy falat kenyeret is egyenek. Es ezek távolról sem titkolják abbeli itéletöket, sőt nyilván mondogatják, hogy k o n d á s juhász vagy bakó és kisbíró nélkül nem le­het ugyan el egy falu vagy város sem, de papra és iskolamesterre bizonyára nincs semmi szükség sem.4 ) Ez adatok, melyeknek valódiságában nem lehet kételkednünk, hacsak azt nem teszszük fel Lut­herről, hogy meghamisítván a történetet, pelen­gérre kívánta állítani korát, melynek érdekeiért ólt és halt, egyháziasság dolgában a miénknél cseppel sem jobb ós örvendetesebb állapotokra ós viszonyok­ra engednek következtetnünk. S kérdem: mi ennek az oka? ha csakugyan áll az a tétel, hogy a tan­tisztaságból és egyformaságból már mintegy fisikai szüksógképeniség következik az, hogy a gyakorlati életben is mindenek ékesen és jó renddel folyjanak, mint ezt a későbbi orthodox luterán dogma­tika szerint 5 ) mai napság is oly sokan állítják ; s ha az e részben tapasztalható kórjelensógnek csak­ugyan a modern theologia a főfő oka? Mindnyáj tudjuk, hogy ugyancsak protestáns 1) XIII. R. 1206. 1. 2) XIII R. 31. 1. s) VIII. R. 2529. 1. 4) II. R. 925. 1. 8) L. Geschichte der protestantischer Theologie. Von Dr. J. A. D o r n e r. München. 1867. 626. 1. egyházunk életében, gyakorlati tekintetben, a S p e­ner kora volt az, mely a múltból magasan kiemel­kedik; melyet méltán neveztek el a „tevékeny keresztyénség", a „florentissimus sta­tus ecclesiae* korának; holott nem volt oly ré­gi ós uj eretnekség, mit a hivatalos egyház a pie­tismusra nem fogott volna rá; holott magának Spenernek irataiban 260 eretnekséget mutatott ki, az akkori hivő dogmatikusok roppant serege. Az ujabb theologiai irányt még ha idősebbé tesszük is, mint a minő az valósággal, nem lehet fellebb vinnünk, mint legfeljebb 1750-re. S hogy történik az meg, hogy már jóval ezelőtt elszomorító megdöbbentő példákra akadunk egyháziatlanság te­kintetében; sőt, hogy a keresztyén világnézet legkí­méletlenebb ostromlói mind ezt m e g e 1 ő z ő i d ő k-1) ő 1 kerültek ki ; hogy Nagy Fridrichrő 1, már előbb megírták életirói, hogy egész uralkodása alatt sohasem volt templomban; hogy Tolandmár 169l-ben, Collins 1700, Tindal 1706, Mor­gan 1737, Woolston 1727, Chubb 1738, Passerano 1730, De la Mettrie 1745-ben irtak s Híve János Angolországban már 1733-ban oly intézetet tartott fenn, melyben oly egyé­nek képeztettek, kik nyilvános beszédeket tartottak a keresztyén vallás igazságai ellen; sőt, hogy az egyháztanának legveszedelmesebb ellenségei, mint Reimarus, a Wolfenbíitteli töredék hires írója, W ti n s c h, P a a 1 z o w , R i e m és W e n t u r i n i nem is theologusok valának. Az a mit ma modern theologiának nevezünk, még „pólya korát" sem élte, mikor Lajos Filep húsvét első napján, rop­pant bámuló közönség jelenlétében, 40 ezer katona felett tart szemlét e nagy ünnep meggyalázására s alattvalói templomlátogatásának rovására. Semmi sincsen uj a nap alatt!Az a mozgalom, melyet mi nálunk Balogh Ferenc ur képvisel az ő „Evangeliomi protestáns lap"-jával, hü másolata, magyar kiadása annak az egyesü­letnek, melyet a németek közt, annak idejében Háhn, Steffens, Heinrath, Tholuck, Heng­stenberg, deValenti, Böttinger, Reich­ineister és Meyer alkottak. Kora romlott hit­vallásának és erkölcsének siránkozó Jeremiása lett valamennyi; megromlott, összecsapzott tö-l) .L. Sendschreiben an einen Staatsmann. Von Dr. K. Gottl. Bretschneider L<?ipzig. 1830. 12. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents