Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-03-26 / 13. szám

erősítését, s az egyh. megye védnökségét, fitymálva fogadtatott az, s mint pénzintézet hatása körén kívülinek tekintetvén, a helytartó-tanácshoz való terjesztésre, utasította a tanítókat. Benyújtották hát a tanitók kérelmükkel egybekapcsolt tervjavaslatukat Somogy-megye akkori főispánjához a kir. helytartó-tanácshoz leendő felterjesztés végett, s bár a főispán ur a legnagyobb szivélyességel fogadta, s pártoló felterjesztését megígérte : még is — mint utóbb megtudtuk — elébb elküldte véleményezés végett az esperesi hivatalhoz. Vártuk, vártuk a határozatot, de sem jó, sem rosz soha vissza nem érkezett , elveszett-e, vagy hova lett felterjesztésünk ? azt soha meg nem tudhattuk, felakadtunk ismét a kiterített háló láthatlan szálaiban. Hát nem terhelheti-e méltó vád az egyházmegyei kormányzatot, hogy legjobb igyekezetünkben is tőlünk elfordult, s pártolás nélkül veszni hagyott ? Nem nagy keserüsége-e ez a tanitói testületnek ? Végre a jobb idők hajnala felderült, a morális szellem, krisztusi érzület túlsúlyra emelkedett a keblekben, s az 1865-ik őszi közgyűlésen megalapittatott ezen jézusi elv nyomán : „kinek több adatott, többet adjon," a nyomorral küzdő özvegyek s árvák pedig mint a Krisztus egyenlő kicsinyei, egyenlő segélyben részesül • jenek, a lelkész és tanitók közötti egyenjogú gyámmtézet. A tanitók nem is késtek ezért hálás köszönetüket kifejezni a következett közgyűlésen, a legszebb keresztyéni szeretetet tanúsító lelkészek iránt. Lássuk a ker. érzület kiemelkedő magaslatán épült gyámintézet sarkalatos alapelveit: I. rész. 1 §. A gyámoldának tagja minden a b.-somogyi ev. ref. egyh. megye valamelyik gyülekezetébe behelyezett, s dijt huzó lelkész, népiskolai tanitó, ugy a csurgói gymnasium minden tanára, ha nőtlen is, és pedig a társulat s z i 1 á r d fennállhatása tekintetéből k ötelezetten. (Jól megjegyezzük e szót: szilárd fennállhatása) II. rész. 1 §. Minden tag akár már hivatalban legyen, akár ezután lépjen be, belépti dijul egyházi jövedelme 5 százalékát tartozik befizetni, a mi egészen tőkésítendő, 2 §. évi dijul minden tag jövedelme 1 százalékát fogja fizetni. 3 §. minden tag nagyobb jövedelmű gyülekezetbe történt előlépése esetében, ujabb állomási dija többletének 50 százalékát tartozik állomása elfoglalása előtt kifizetni (ez utóbb 20 százalékra szállíttatott). III. rész. 1 §. A gyámolda tagjainak özvegyei s árvái között, az évenkinti befizetések egészen, a tőkésített összegek kamatjainak pedig M3

da, fejenkint egyenlően osztandók ki a gyám old ai tagok özvegyei s árvái között. IV. rész. 1 §. Ezen egyházmegyei gyámolda, az egyházmegyei közgyűlés felügyelete alá helyeztetik. 2 §. A kezelés tüzetes teendőinek minél könnyebb, célszerűbb, buzgóbb vitelére egy 5 tagból álló, lehetőleg egy világi, két lelkész, s két iskola - tanítóból alkotandó választmány neveztessék ki közgyülésileg. Megjegyeztem fentebb e két szót: szilárdfenál 1 h ÍX t fi S Mit érthetünk szilárdnak? 10 évi tartósságot-é, vagy pedig századokra terjedőt ? Én ugy hiszem a szilárd nevezet alatt, inkább ez utóbbi érthető. Egy kis házacskát is nem tíz évre épít a gazda, hanem legalább is egy századra. Hát ilyen intézetet, melybe nyomorra jutható utódaink számára rakosgatjuk össze, sokszor magunk élvezetétől elvont filléreinket, lehet-e szilárdnak nevezni, ha csak 10 évig állott fenn ? Es ha ezen gyámintézet felállításakor, az alapszabályokban csak egy szócskával említtetik is, hogy ezen alapszabályok sarkalatos alapelveikben csak 10 évig fognak fennállani, azután pedig vagy teljesen elvettetnek, vagy pedig valakinek szeszélye szerint módosíttatnak : találkozott volna-e csak egyetlen egy józan gondolkozású, s övéi sorsát szivén viselő egyén, ki elfogadta volna ez alapszabályokat, és pénzét oly intézetbe dobálta volna, melyről tudja, hogy néhány évek múlva egészen felíbrgattatik, s bízta volna-é övéit a léghajó sorsánál bizonytalanabb jövendőre ? ítéljen e fölött a részrehaj lati an tisztelt közönség? Nincs ezen gyámintézeti alapszabályokban csak egyetlen egy szócska, mely annak 10 év utáni legkisebb módosításáról szólana, sőt világosan kifejeztetik, hogy szilárdul fenn fog tartatni, azaz örökre, vagyis megmondhatlan időkig. Még is mi történt ? A gyámintézeti ötös választmány lelkész tagjai, a mult évi februári ülésben, azon kérdést vetik fel : miután a gyámintézet fennállásának 10 éves cyklusa egy év múlva lejár, szükség tehát a gyámintézet újra szervezése végett, már eleve uj tervjavaslatról intézkedni, s ezen indítványukat be is terjesztették a nyomban következett egyh. megyei gyűlésre. (Megjegyzem, hogy ezen választmányi ülésen egyik tanitói tag, betegsége miatt nem volt jelen, a másiknak pedig minden e tárgybani véleménye figyelmen kivtil hagyatott.) Hogy a gyűlés a beterjesztett indítványra mit végzett szóljon a jegyzőköny 132. száma: „A gyám-választmány a közötte lefolyt eszmecsere folytán, azon javaslatát terjeszti az e. m. gyűlés elé, hogy szóiitassanak fél lelkészek és tanitók gyámoldánk jövőjére vonatkozó nézeteik-, tervezeteiknek legkésőbb pünkösd ünnepig a gyámoldai elnökséghez való beterjesztésére, ki a fontosabbakat a választmány tagjaival előzőleg közölvén, még május hó folyamában gyámoldai gyűlést hivand össze, egy a gyámolda jövőjére vonatkozó munkálat előkészi tésére." Határoztatott: Jelen indítvány elfogadtatván, nt. esperes urnák feladatik, miként körlevél utján szólítsa fel az érdekletteket, gyámoldánk jövőjére vonatkozó nézeteik- s tervezeteiknek gyámoldai elnök úrhoz f. é. pünkösdig való beadására. A tanitók nem csak gyanítván, de a közhírből bizonyosan tudván, hogy ezen felvetett kérdés által nem kevesebb mint az egész gyámintézet felforgatása céloztatik, a kitűzött időre a gyám választmány elnökéhez egy, 56 tanitó — köztük egy tekintélyes lelkész — aláírásával, nyilatkozatot adtak be, miszerint: az alapszabályokban sem 10 éves cyklus, sem semminemű az alapszabályoknak megváltoztathatására vonatkozó §. vagy cikkely nem lévén, tovább is ragaszkodnak ez alapszabályokhoz, és