Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-03-19 / 12. szám

tanitó fejenként szavazott. Ezt egy elfogulatlan egyén sem tagadhatja, (Most ugy mondják , hogy ez abusus volt.) Így folyt ez a közelebb mult 1875. évig, és nem panaszkodhatott a t. lelkészi kar, hogy a tanitók tömeges megjelenésük által leszavaztattak, vagy bármi érdekükben háttérbe szoríttattak volna; sot mint az utóbbi években , a n éy szer int jegyzőkönyvbe vezetett gyűlési tagok száma mutatja egy-egy gyűlésen alig jelent meg 7 — 8 tanitó, de a t. lelkész urak részéről sem valami sokan, ugy hogy nem egyszer hallottam a t. elnökséget a közügyek iránti részvétlenség ellen panaszkodni. Még is mi történik ? Ah! a világ ragadja az egyházat vagy jobban mondva, az egyházvezéreket — ha van rá szükség, ha nincs, olyan reformok utaira is, melyek hogy hova vezetnek bajos volna előre megmondani. Csak még nem régen is házszabályok nélkül is erős volt a prot. egyház, legnehezebb kérdései, ügyei összetartó vállakkal, egyetértő szent lelkesedéssel oldattak meg, és intéztettek el: de mert az országgyűlésnek is házszabályai vannak, mulhatlan szükségét érzik ennek a prot. egyházmegyék gyűlésein ís. Ez még idáig nem volna baj, hanem ha azon házszabályok az egyház és vallás hiveit nem kiszorítanák, hanem magukhoz szorítanák A n. t. b.-somogyi egyházmegye is hát a mult évben házszabályokat alkotott. Egy bizottságot küldött ki, mely annak tervjavaslatát elkészítse. Már ezen bizottság kinevezésénél megfelejtkezett arról, hogy a tervező bizottságban az eddigi közgyűlésnek minden elemei képviselve legyenek. A tanitói kar mellőztetett. A bizottság munkálata a legközelebb tartatott közgyűlés vég óráiban — midőn már csak néhányra olvadt le a gyűlési tagok száma — elfogadtatott s megerősíttetett. Lássunk e házszabályokból néhány pontot, minő öszhangzat s igazság látszik belőlük. 6 § A közgyűlés alkotó tagjai :a) esperes ; b) a b.somogyi ev. ref. egyh megye területén létező ekklézsiák rendes lelkipásztorai; c) helyettes lelkészek; dj a kilenc iskolai körök által választott tanügyi bizottságnak kilenc iskolatanitó tagja ; e) segédgondnok ; f) egyházmegyei egyházi és világi választott és tiszteletbeli tanácsbirái ; g) az anya- és leány-ekklézsiáknak megbízó levéllel ellátott gondnokai; h) a csurgói gymnazium igazgató tanára; i) az egyházmegye választott tisztviselői. Ezek szerint a legfontosabb kérdésekben, melyek szavazásra kerülhetnek, annyi joga van egy 200 lélekből álló kis leánygyülekezetnek pl. Molványnak mint a tiz akkora N.-Bajom- vagy Csökölnek. A leány gyülekezet gondnokának van szavazata, de a praeorans tanittónak, ki őtet tanítja, vezérli, nincs. Nem megszégyenítő lealázás-e ez? holott az írás nyilván mondja: „a tanitvány nem elébb való az Ő tanítójánál", minden rendes és helyettes lelkésznek van, a tanitók közül csak a tanügyi bizottságba választott kilenc tagnak. 1 Mind ezek homlok egyenest ellenkeznek, csak igy felmutatva is — az igazsággal; de hátha még azt is hozzá teszszük, hogy itt nem csak administrativ gyűlésekről, hanem a mi mindnyájunknak igen kényes oldala, pénz feletti intézkedésről is van szó. Ugyan is minden gyülekezet lélekszám, minden lelkész s tanitó jövedelmeihez aránylag — még mint fentebb emlitém a mult nehéz időkben — csurgói iskolánk fennállásáért évi adót válaltak magukra. Ez ha kisebb mérvben is mint akkor, de még ma is áll, s a 70 tanitó nem kevesebb mint oOO frt. évi adót fizet a csurgói iskolára. Van-e több ily egyházmegye, hol ilyen adó nyomná a tanítókat ? Megegyeztethető-e hát az igazságg"l, hogy teher nyomja vállainkat jog nélkül ? Van ez iskolának egy minden anyagi és szellemi ügyeit kezelő ötös bizottsága: ezen bizottságban csak bár egy tanitó venne részt! de innen ki vannak küszöbölve, a tanárok választásából kizárva, s a fő inspectiót gyakorló egyházmegyei gyűlésben részükre csupán kilenc szavazat van engedve. Még ha ez a kilenc tag is részt vehetne a jogok gyakorlatában, tán valamennyire megnyugtatna bennünket, de ez csupa physicai lehetetlenség ily nagy kiterjedésű egyházmegyében, midőn a vándorgyűlések, egyszer egyik, másszor másik sarkán tartatnak az egyházmegyének, az őszi gyűlések pedig mindig Csurgón, a megye nyugoti határán. Melyik az a kilenc joggal biró tanitó közül, ki legkevesebb 10—15 frtot áldozna fuvarra, költségre, hogy 5—6 mértföldről elmenjen a gyűlésbe ? Egyik sem. A tanácsbiró urak, és az ötös bizottság tagjai, kiknek napidíj ok jár, és még sokan a jobb módú t. lelkész urak közül ezt megtehetik, de a félannyi jövedelemmel sem biró tanitók közül egy sem. Mind ezen nehézségeket átgondolva, a tanitói kar nevében, annak néhány a közügyekért lelkesülő tagja egy tiszteletteljes kérelemmel járult a nt. egyh. megye mult évi augustus közgyűlése elé, kérvén a házszabályok módosítását, és a szavazati jognak, mint ezelőtt volt, minden tanítóra leendő kiterjesztését, azzal indokolván kérelmüket, hogy a csurgói iskoiára m'ndnyájan adóznak , méltányos tehát, hogy jogokban is részesüljenek ; de meg miután merő lehetetlenség , hogy azon joggal biró kilenc tagja mindig megjelenhessék a gyűlésen, a kiknek körükben pedig a gyűlés helye esik, mert rendesen csak is ezek vettek eddig is részt közelségüknél fogva — szavazatuk nem lévén, a tanitók teljesen képviseletlenül maradnak; de ha minden tanítónak eddigi joga visszaállittatik, legalább azok által, kik vagy közelségük, vagy a közügyek iránti érdekeltségüknél fogva jelen leendenek, az összes tanitói kar képviselve érezvén magát, a gyűlés végzésein megnyugvásokat találják. És mi lett e kérvény eredménye ? Akkor tájban mind a két prot. egyházi lapban röviden meg volt ez említve, s egyikben ilyen kísérettel : „a tanitók kérelme erélyesen visszautasittatott*. Nekem, ki-