Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-02-27 / 9. szám

zvttság határoz mind a tagok létszámát , mind az egyes számarányát illetőleg. 12, 13 §-ai, mint 13, községek által választandó tagok A törvényjav. szövege 9, 10, 11 14, 15, 16, 17 §§-ok maradnak. 18. §. A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. törv. módosítását s kiegészítését tárgyazó 1876. törv. cikknek a fegyelmi ügyekre vonatkozó 18, 19, 20, 21, 22, 23 és 24, §§-ainak rendeletei a községi iskolaszékek tagjaira és gondnokaira is kitérjesztetnek. II. Csen gery Antal m ó do s i t vá ny a. A 15. §. harmadik' bekezdése törlendő. A negyedik után igtatandó a következő szöveg : „Ezen iskolaszékek teendői ugyanazok, a melyek a 12. §-ban elősorolvák, a tanítók választásán, meghívásán, elhelyezésén és előmozdításán kivül, a mely teendők Budapesten a főváros rendezéséről szóló tőrvény 110 §-a szerint a fővárosi tanácsot illetik s az iskolai vagyon és alap kezelésére való felügyeleten kivül, a melyet Budapesten közvetlen a fővárosi tanács és képviselő-testület gyakorol." „A főváros összes közművelődési és közoktatásügyeinek összhangzóan fejleszthe'ése és előmozdítása végett a fővárosi képviselőtestület kebeléből, valahányszor e képviselőtestület megujittatik , a közoktatási ügyek előadásával megbízott tanácsos elnöklete alatt állandó közoktatási bizottság alakittatik." „Ezen közoktatási bizottság véleményezési és indítvány ozási joggal bír a főváros összes közművelődési, és közoktatási és nevelési ügyeire nézve, ezen ügyek szervezését illetőleg a fővárosi tanács és képviselőtestület által mindenkor meghallgatandó ; kijelölési jogot gyakorol a tanárok és tanítók választásánál ; egyszersmind véleményt ad minden közoktatási ügyben, a mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzá utasittatik." „A közoktatási ügyek közvetlen ellenőrzése s a bizottsági tárgyalások előkészítése végett ezen közoktatási bizottság albizottságokat nevez ki, tekintettel a fővárosi reál- [és polgári iskoláid szakoktatásra és elemi népiskolákra." „A főváros területén lévő polgári iskolák kivétetnek a iskolaszékek hatósága alól, s ezek teendőit a polgári iskolákra nézve a közoktatási bizottságnak polgári iskolai albizottsága látja el." „Mindezen ügyekben, a melyek a iskolaszékektől e törvény szerint a közigazgatási bizottsághoz vitetnek felebb, valamint a polgári iskolai albizottság intézkedéseire nézve is, Budapesten a fővárosi tmácshoz, s a tanács határozatai ellen a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz történik a felebbvitel." «U Ai a Az ös keresztyénség énekei. Az egyházi atyák irataiból azt látjuk, hogy az éneklés az ős ker. istenitiszteletnek lényeges részét tette-Már az éneklés mikéntjére nézve kevés felvilágosítást nyújtanak. Hogy az éneklés a fejlettség magas fokán nem állhatott, ezt igen valószínűvé teszi az a körülmény, hogy az ős keresztyéneknek eleinte nem volt temploma és rendezett istenitisztelete r

), hanem magános emberek házaiban, barlangokban, s más hasonló helyeken gyűltek össze istenitiszteletre. Az ének és zene tehát e korban nagyon egyszerű lehetett. De hát vájjon ezért kevésbé emelte-e a lelket Istenhez ? Bizonyára nem. A népdal mindenütt egyszerű, s épen azért oly megható. Igen, mert nem az értelemhez, hanem az érzelemhez szól. Az érzelem pedig nem mesterkélt, hanem egyszerű. Igy van ez a vallásos énekekkel is. A buzgóságban az érzelem túlnyomó, s ez nem szereti a mesterkéltséget. Jellemvonása a melegség és egyszerűség. S épen azért az ős keresztyénség énekei is épen oly erővel hatották át a hivők szivét és lelkét, oly erővel érintették az áhítat húrjait, mint Luthernek ama gyönyörű éneke, a melyet ő a 46. zsoltár alapján irt: 1 Annyira nem volt, hogy Miuutius Félix szerint őket a 3-ik évszázban avval Vádolták, hogy „se templomuk, se oltáruk, se képeik" nincsenek, ők ezt nyíltan bevallották. „Ein feste burg ist unser Gott, E!n gute wer und waffen. Er hilft uns frei aus aller not, Die uns itzt hat, betroffen.' Az Ős keresztyének éneklése kétségen kivül olyan volt, mint a mai protestánsoké, hogy férfiak, nők és gyermekek egy hangon énekelték az éneket. Ugylátszik e szokás hosszasan megmaradt a ker. egyházban. 2

) Legalább a kezeinkben levő adatok semmi bizonyítékot nem nyújtanak a végre, hogy e tekintetben a 3-ik évszáz közepe előtt valami reform történt. Az egyházi éneklés és zene terén a reform legelső nyomaira az ántiokiai egyházban akadunk, a hol S á -mosátai Pál 260—272. püspök volt. Pál mély tudományu, költői lelkű és finom izlésü ember levén, az istenitiszteletet emelni törekedett, ugy azonban, hogy az ős ker. egyház nézeteinek és szokásainak egyszerűsége sértetlen fenmaradjon. Ez okból, a mint Eusebius irja, 3) az uj énekeket kiküszöbölte, helyökbe a régi énekeket hozta be, s azokat megjavította ; egyszersmind az ántiokiai nők az ő vezetése alatt vallásos énekkarokat alakítottak. Szóval Pál és elvtársai mindent megtettek, ') Eredeti szöveg. 2) T ertull. Queast. et resp. ad orthod. queast. 107-bŐl azt látjuk hogy a zene nem volt használatban. Ez szerinte nem illik össze a ker. istenitisztelettel. Alexandr. Kelemen (Paedag. I. II. c. 4.) pedig épen a pásztorok és bálványimádók közt látja helyét a sípnak és tlótának. 3) Eusebii Ilist. Eccl. l.VII. c. XXVT,