Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-02-27 / 9. szám

1. Köteles tankerületében minden községet s abban lévő, akár állami vagy községi, akár más társulati vagy magánnépiskolai tanintézetet minél gyakrabban, de éven­ként a szorgalom idő alatt legalább kétszer meglátogatni, vagy segéde (illetőleg a tanintézetbeli isk. látogatók) által meglátogattatni, és azokban a törvény pontos végrehaj­tására szigorúan felügyelni. 2. A nem állami és nem községi tanintézetek il­letékes felsőségei az iskolákban használt tanterveket és tankönyveket (melyeket az 1868. XXXVIII. t. e. értel­mében szabadon állapithatnak meg) kötelesek a tanfelü­gyelővel közölni. A tanfelügyelő jogositott, — sőt időnkint köteles akár községi vagy állami, akár felekezeti vagy magánnépiskolába bármikor belépni, s az osztályokban a tanitás alatt jelen lenni. Ily alkalommal megnézi a tani­tásra használt kézikönyveket s taneszközöket ; végire jár, hogy a törvényben rendelt tantárgyak minő kiterje­désben taníttatnak, és hogy az illetékes hatóság által megállapított tanterv szerint történik-e a tanitás ? valamint iparkodik megismerni a tanitó képességét és tanítási mód­ját. A tanítási óra után tapasztalatai szerint a tanítót a szükségesekre figyelmezteti, és tanácsaival támogatja ; ezen felül a felekezeti, társulati, s magániskolákat illető­leg az egész iskolai életet s főleg a tanításra tett észre­vételeit barátságosan közli az illető intézet legközelebbi felsőségével, s bárminemű iskolára nézve a szükséghez képest jelentést tesz a közigazgatási bizottságban, illető­leg a közokt. miniszterhez. 3. A tanügyi statisztikai adatokat a polgári és egy­házközségi hatóságtól, vagy az illető iskolai igazgatóság­tól bekivánja s összegyűjti, szükség esetén a közigaz­tási tisztviselők segélyével; 4 a törvény értelmében és a miniszteri utasítás sze­rint teendő rendelkezését a) didacticai ügyekben közvet­lenül a közs. iskolaszékekhez vagy tanítókhoz intézi, b) mindazon iskolai ügyekben, melyek törvényben nincsenek • előzetes tárgyalásra a közigazgatási bizottsághoz utisitva, a községi hatóságokhoz, illetőleg (az ügy minősége sze­rint) a köz?, iskolaszékhez intézve rendelkezik, de ren­deleteiről értesiti az illető járási tisztviselőt, s tett intéz­kedéseit előterjeszti a közigazgatási bizottság legközelebbi ülésében, e) a közigazgatási bizottság népiskolaügyi ha­tározatainak végrehajtását, illetőleg a határozat értelmé­ben, — az 1876. t. c. 23 §-ban foglalt ügyekre nézve pedig az illető ügyek természete szerint, — a községekhez, va gy a járási tisztviselőhöz intézi rendeleteit; d) a köz -igazgatási bizottság hatáskörébe tartozó, de halasztást nem tűrő ügyekben az 1876. t. c. 19 §-a értelmében való intézkedést eszközöl ki; e) az 1876. t. c. 30., 31., és 32. §-aiban foglalt ügyekre nézve, ugyanazon §-ok ér­telmében jár el; f) ha községi hatóság, vagy járási tiszt­viselő a rendeletek végrehajtásában, vagy törvényes te­endőiben mulasztást követ el, erről a tanfelügyelő hala­déktalanul jelentést tesz az illető közigazgatási bizottság­nál, szükség esetén a községi előjáróság vagy iskolaszék tagjai ellen fegyelmi eljárást kiván, g) a törvénynek meg nem 'felelő felekezeti népiskolák megintése iránt felter­jesztést tesz a miniszternek , és jelentést tesz a közig, bizottságnak; h) koronkint tanügyi értekezletre hivja össze a tankerületben levő tiszt, iskolalátogatókat és se­gédeit. — Ez értekezletekre a tanítók is választanak maguk közül két képviselőt , s a felekezetek egyet^ egyet. — (Ez pótolhatná a m. iskolatanácsot, ha ez nem tartatnék meg, vagy ha az megmaradhatna, abba kellene belevonni a 4. §-ban emiitett tiszteletbeli iskola látoga­tókat.) 7. §.. A közigazgatási bizottság az 1876. t. c. 30., 31., és 32. §-ban rendelt teendőin felül: 1. Tanácskozik a törvényhatóság összes tanügyi viszonyairól , ide értve a felekezeti iskolák oly külső ügyeit is , melyeket az 1868. XXXVIII. t. c. 11, 12> 13. §§-ban foglalt önkormányzat megsértése nélkül intéz­het ; igyekszik a hiányokon önállóan segíteni, s a melye­ken maga nem segíthet, azokról jelentést, illetőleg javas­latot terjeszt a közoktatási miniszter elé. 2. Intézkedik az iránt , hogy a miniszternek az iskolai törvény végrehajtására vonatkozó rendeletei, va­ra int a tanfelügyelőnek a törvény, a miniszter utasításai, avagy a bizottság határozatai értelmében tett intézkedé­sei a községekben a községi hatóságok és iskolaszékek által kellő időben foganatosíttassanak; — hogy általában a törv. hatósági tisztviselők a tanfelügyelőt törvényes eljárásában támogassák , és felügyeljenek arra , hogy a községi elojáróságok s iskolaszékek az iskolaügyben kö­telességeiket rendesen teljesítsék. 3. Felügyel a községi iskola fenntartására szüksé­ges (s az 1868. XXXVIII. t. c. 35. §-ban rendelt) iskolaadó kivetésére. A hol szükségesnek látja, ez iskolai adó kivetését elrendelheti. A községek által elhatározott isk. adókivetések hozzá jóváhagyás végett felterjeszten­dők. Ezen adók kulcsát meghatározza. 4. A vallás- és közoktatási miniszter felterjesztést tesz : a tankerületben szükséges népiskolai tanintézetek felállítása, illetőleg felállíttatása; — továbbá felekezeti iskolának a törvény értelmében megintése ; valamint tör­vényellenes vagy épen káros tanintézetek megszüntetése iránt. 5—7. Maradna a törvényjavaslat 3. pontja. „ 8. Hasonlóul fegyelmi vizsgálatot indíthat, a közokt. min. kívánatára pedig köteles indítani az iskolaszékek és a községi elojáróságok tagjai ellen, s ily esetekben az 1876. (községi) t. c. 18—24. §-ai szerint jár el. Miniszteri szöveg 6., 7., és 8. §§. mint 8., 9. és 10. §. marad, azon módosítással , hogy az iskolaszék tagjainak minimuma 5 helyett 9. 11. §. Több egymáshoz közel fekvő község is alakithat egy közös iskolaszéket , sőt a közigazgatás bizottság elrendelheti ily közös iskolaszék alakítását. Az ily közös iskolaszékek tagjainak létszámát, s azon arányt* melyben az egyes községek tagokat választanak, az e célra egyesült községek szabad egyezkedéssel állapítják meg. Ha megegyezni nem tudnának, a közigazgatási bi-

Next

/
Thumbnails
Contents