Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-12-05 / 49. szám

Jézus sz. szívéről uevezett kolostorok (maisons d' éducation du sacré coeur.) Az ily intézetekben kivállólag- értettek ahhoz, hogy a növendéklányok ka] némi felületes ismereteket, linóin magatartást s modort elsajátítassanak, s hogy az egyház és ennek intézményei iránti rajongó ragaszkodást beléjük oltsák. Most aratja a papság ezen nevelés gyümölcseit. Franciaország előkelőbb hölgyei majdnem kivétel nélkül rajongó katholikusok. S hogy ezek minő befolyással bírnak, országvilág tudja, E mellett egy más tóren is sikerrel munkálódott a papsag. A nemesség Lajos Fi lep uralkodása alatt távol tartotta magát az udvartól, s annak képviselői a Montmorencyk, a La lloche foucaultok s többek soha sem jelentek meg a Tuileriákban. III Napoleon alatt más terv szerint jártak el ezek, ós kétségkívül a papság utasítása ós intézkedése következtében. Az előkelő családok ismét beadták a hadsereghez gyermekeiket. A jezsuiták által alapított középtanodákban (colleges) előkészítettek az ifjű nemesek a Saiut-Cyri katonai iskolába való belépésre. Míg korábban az ezen iskolába belépett 300 tanuló közül alig volt 50—60 a nemesség fiai közül, addig az utóbbi időkben azoknak több mint fele nemes volt. Hogy ma a francia ezredeknek katona-lelkészeket lehet adui, ez azon rendszernek a gyümölcseként tekinthető. A francia hadseregben felettébb nagy számmal vannak legitimistikus ós ultramontán érzelmű tisztek. De a főcélt még mindig nem érték el a szent atyák. Az egyetemi tanítás egészen az állam kezóben volt. I. Napoleon az egyetemet, mint az ő kormányzati rendszere gépezetének egyik emeltyűjét egészen államilag szervezte. Jelesen a közoktatásügyi miniszter nagymestere volt az egyetemnek, s egyszersmind elnöke a collegiumnak, mely a császár által neveztetett ki. Mindegyik Departementnek van egy akadémiája egy rectorral és egy inspectorral, amaz főnöke az akadémiai fakultásoknak s gymnásiumoknak, emez az elemi iskoláknak. Mindketten tagjai a közoktatásügyi megyei tanácsnak — departemeutal collegiumnak. Ezen kollégiumok élén a császári praefeetus állott. Mindezen kollégiumok tagjai között vannak püspökök, katholikus s protest. lelkészek, de mindannyian a miniszter ajánlatára a császár által neveztettek ki. A különböző tanszakoknak van egy-egy dókáujuk, ós címzetes vagy rendes tanáraik. Mindegyik | tanszaknál a dókán és a tanárok képezik azon vizsgáló bizottságot, mely az akadémiai fokozatokat,: bachelier, licentié, és docteur — osztogatja. Az akadémiai vizsga egyszersmind államvizsga. Ezek I mellett a vizsgák mellett még tartatnak Párizsban j óvenkint concours d'agrógation, és a ki ezen vizsj gát leteszi, az valamelyik állami lyceumhoz tanárul j alkalmaztatik. A főbb vonásokban ez az intózkedós í érvényben maradt I. Napol, után is mindegyik korí mány alatt. — A kormányok ós a törvényhozó kamarák által eddigelé erélyesen vódelmezett ezen erődökbe most zeneszóval bevonultak a püspökök s ezek csapatai. Ők nagyon is jól tudják, hogy a szabadság talaja az ő törekvéseikre nézve is mennyire termókenyuyó tétethetik, ezórt küzdöttek most ők a szabadság lobogója alatt. A feladat, melyet a püspökök ós híveik oly mesterileg megoldottak, az volt, hogy a most együtt ülő parlamentet vegyék rá az ezen kórdós feletti határozathozatalra. A hadjáratot, teljes ismeretével a dolgoknak és a személyeknek, Orleáns nagy püspöke Dupauloup vezényelte. Különben a körülmények is felettébb kedvezők voltak. A köztársaság elnökének Mac-Mahonnak, ugy szintón a nejének a családja és rokonai is a legnagyobb mértékben legitimisták. Az oktatásügyi miniszter Vallon, ha egészen nem is, de félig bizonyosan pappárti. A nemzetgyűlésben levő pártok mindegyike fél a papságtól, ezórt épen ebben a fontos percben egyik sem akarta azt halálos ellenségévé tenni. Es | különösen az Orleánisták, közöttük a protestáns képviselők is (mint p. o. a tekintélyes és orthodox | Ohabaud-Latour tábornok) nem merészeltek a püs-I pökökkel szembe szállni; legfeljebb ha magukban gondolták, hogy a mit ma adnak, azt holnap ismét vissza is vehetik. Hosszas vita után a törvényjavaslat, mely az egyetemi tanítást szabaddá teszi, ós az állami monopoliumnak véget vet julius 14-ón harmadszor felolvastatván, elfogadtatott. Ezen törvény jogot ad minden magán embernek, valamint bármely papi avagy világi testületnek arra, hogy bármely tudomáuy számára nyilvános tanszékeket felállíthassanak, ós ezekbe tanárokat hivhassannak. A tanároknak fele kell, hogy tanszakukból túdori oklevéllel birjon. Csak egy pontban nem engedett a kormány; jelesen, hogy a szabad akadémiák nem osztogathatnak akadémiai fokozatokat; hanem az ezekben hallgató tanulók is az állami tanárkarok, vagy pedig külön e célra 79*