Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-12-05 / 49. szám

felállítandó vizsgáló bizottságok előtt köteleztetvék vizsgát tenni. Nagy volt a klerikális körökben az öröm, mi­dőn a törvény érvényre emelkedett; és hozzá is fog­tak azonnal a régóta főzött tervek valósításához. Párizs, Lille, Lyon, Toulouse szemel tettek ki min­denekelőtt a kathol. egyetemek székhelyeiül. A meg­kívántató összegek nem fognak hiányozni. A püspö­kök pásztori leveleket bocsátottak ki, melyekben ezen istennek tetsző művöket megyójök papságának és hí­veinek lelkökre kötik, és kifejezik azon reményüket, hogy ezen mű kivitelótól a kathol. nép nem fogja a szükséges eszközöket megtagadni. A cambrayi ér­sek nyitja meg az adakozások sorát, felajánlván 10,000 frankot, az alattas papsága pedig kötelezte magát, hogy a Liliében felállítandó egyetem alapjául 10 év alatt 600,000 frankot fog lefizetni. — Párizs egyik főutcájában egy nagy telket vásárol­tak, melyen mindenekelőtt az orvosi és jogi tan­szakot fogják felállítani. Ez utóbbira azon urak kü­lönösen nagy súlyt helyeznek; mert hiszen az ő szemeikben a, modern állam- és polgárjog utálat tárgya, ezért a következő nemzedéket sietnek a ká­noni jog tudományos fegyvereivel íelövedzeni. De ezenkívül vau még több más oka is annak, hogy a jogi tanszak iránt annyira érdeklődnek. Egy az, hogy könnyen is találnak ide tanárokat, de meg van egy komolyabb ok is. Dacára minden gondos­ságnak, a papság nem őrködhetett a maga kedves fiai felett az érettségi vizsga idején tul; hasztalan volt a tisztelendő atyáknak miuden buzgósága, nem gátolhatták meg, hogy volt növendékeiknek szemei fel ne nyíljanak, s hogy a jezsuita kollégiumokban beléjük csepegtetett elvekhez hütelenekké ne legye­nek. Hisz naponként lehetett látni, hogy a legelső családokból kikerült ifjú nemesek egész nyíltan és szabadon a szabadelvű párthoz csatlakoztak. 8 mint­hogy a legtöbb íouri család fiai jogot hallgatnak, még ha nem szándékoznak is államszolgálatba lépni; ezért első fő szükségnek tekintetett kathol. jogaka­démiákat felállítani. A kathol. egyetemek tanulói ugyanis valamelyik zárdában vagy egyházi épületben alumnusok; minden reggel misét kell hallgatniok, s külön e célra rendezett előadások által (conférences spirituelles) ápoltatik a kegyesség. A szegény tanu­lókat ösztöndijakkal látják el, a gazdagabbakat be­folyásos pártfogók felől biztosítják. FARKAS JÓZSEF. (Folytatása köv.) ISKOLAÜGY. Egy teljes theol. akadémia terve. Mult számunkban közöltük azon tervezetet, melyet Szász D. ur az erdélyi ref. egyh. kerületben felállítandó theologiai facultás ügyében a 15-ös bizottság elé benyúj­tott. Olvasóink kellő tájékoztatása végett ezzel folytató­lag kivonatban közöljük Dr. Kovács Ödön urnák „Egy teljes theologiai akadémia terve" című dolgozatát, mely ugyancsak ezen ügyben, s ugyancsak a mult számban említett lo-ös bizottság elnökének f. t. Nagy Péter ur­nák megbízásából készíttetett, s mely ugyanazon bizott­ság egyik közelebbi ülésén felolvastatott. Ezen dolgozat első részében Kovács ur kivállólag a gymnasiumokkal, ezek hivatásával, tantárgyaival, s azoknak berendezésével, s illetőleg a Királyhágóntúli ref. gymnasiumok berendezésénél mutatkozó hiányok kijaví­tásával foglalkozik, s dolgozatának ez a része ma, mi­dőn a középtanodai törvényjavaslat az ország törvény­hozótestülete elé be van nyújtva, a gymnasiumokra való tekintetből is tigyelmet érdemel. Első kötelességünk megvizsgálni — így kezdődik e dolgozat, — minő tudományos előkészülettel, és mely átalá­nos műveltségi fokon állva lépnek iljaink át a gyinnasi­umból a legfelsőbb akadémiai szaktanfolyamokra, s ezek között a tlieologiaira is. Kötelességünk megfelelni egy­szersmind azon kérdésre is, ha vájjon azon tudományos előkészület kielégítő-e egyfelől arra, hogy az ifjú bár­mely akadémiai szaktanfolyam, s különösen ép a tlieolo­giain az illető szaktudományokat „akadémiai" szin­vonalon hallgathassa és elsajátíthassa, másfelől arra, hogy életpályáján az általános társadalmi műveltség színvona­lán álló egyén gyanánt jelenhessék meg és szerepelhes­sen, még azon téren is, melyre nem az ő speciális szak­tudománya képesít V Mert önként értetődik, hogy ha e tekintetben hiány van, e hiányon a gymnasiumban kell segiteni. A gymnasiumnak kell az ifjút minden tudomány­ból oda emelni, hogy bármely szaktudományt, még a technikaiakat is, azonnal teljes sikerrel hallgathassa az akadémiai tanfolyamon, de különösen — és ez a legfőbb feladata, főbb az előbbinél — a gymnasiumnak kell az ifju látkörét az élet mindazon általános emberi vi­szonyai előtt, melyekbe mindenik kivétel nélkül lépni fog (mint hazatiui, állampolgári, társadalmi, vallásos és egyházi, erkölcsi, családapai, művészeti stb.) ugy fel­nyitni és oda szélesíteni, kedélyét, érzelmeit oda nemesí­teni, akaratát ugy megedzeni, hogy e különböző viszo­nyokban magát — bármely életpályán legyen is — tá­jékozni tudja, azoknak főbb kérdéseit figyelemmel ki­sérni és megérteni akarja is, képes is legyen, tudjon azok között öntudatosan élni, tudja azokat nemesen él­vezni, érettök lelkesedni és ha kell áldozni. Minden egyes pályánál a képesítő speeialis szaktu-

Next

/
Thumbnails
Contents