Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-28 / 48. szám

kezesre, s berendezésre szükségeltetnék egysz r mindenkorra 35,000 frt. Továbbá a fakultás fentartására évenkint, és pedig négy rendes tanár fizetésére 2000 s illetőleg 2300 írtjával 8600 frt, 30 ifjúnak évi készpénz segély 3000 frt, pályadíjakra, könyvtárra, ffítés-javitásra 900 frt vagyis szükségeltetnék 8°/0

kamatra kiadandó 156,250 frt alaptőke.. Hic Rhodus, hic salta ! Örömmel s helyeselve olvastuk idáig e tervezetet, de e pontnál kétségkívül egy nagy kérdőjel támad, kivált a mai viszonyok között az ember lelkében, szerző azonban nem csügged, nem aggódik, szemébe néz e legyőzhetlennek látszó nehézségnek is, s közölvén gróf Mikó Imre ur ez ügyben írt egyik levelének néhány sorát, melyben a gróf ur így nyilatkozik : „az egyetemmel kapcsolatba hozandó prot. fakultás eszméjét — mihelyt az nem az enyedi főtanoda alapjainak igénybe vételével, következőleg ennek megrövidítésével szándékoltatik létrehozatni — csak üdvözölni tudom és ez eszme valósitásár0 szóval és tettel, tehetségemhez képest közre munkálni, kész vagyok,u

— így folytatja: Szerencsés valék, hasonló helyeslő s buzditó nyilatkozatokat nyerni még több áldoznikész és áldoznitudó nagyjainktól. Ily nyilatkozatok a siker biztositékát önmagukban hordják s meggyőznek a felől, hogy ha egy kiküldendő végrehajtó bizottság nem lankadó kitartással, az ország különböző vidékein — hogy ugy szóljak — kifürkészi s részint közre bocsátandó fölhívások, részint s főleg személyes megtalálások útján meghódítja ez eszmének mindazokat, kik ez iránt fogékony érzékkel birnak : az óhajtott eredmény előbb-utóbb bekövetkezik. Engedje meg a t. bizottság rámutatnom a hazai protestántizmus legújabb történetéből egy felemelő s buzditó példára. E példa a nagyérdemű Török Pál, dunamelléki ref. szuperintendensé, ki néhány évi ! buzgó munkásságának gyümölcséül, szuperintendenciája közgyűlésének a f. évben egy félmilliónál több értékű vagyonnal számolt be, s ez által emelt magának soha el nem porló emlék-oszlopot. Egyesült erővel kövessük példáját mi is. A XlX-ik századnak is vannak Bethlen ! Gráborai s Lorántfi Zsuzsannái; keressük fel s hódítsuk meg őket, a nélkül azonban, hogy az ilyenek mellett evangeliumi özvegyek filléreit kicsinylenők. Az egyéni áldozat-készségen kivül jelezhetnék még más forrásokat is, melyek egy prot. fakultás fölállítása javára értékesíthetők. Ilyen lehet p. o. a kameratikum megváltása cimén a kormánynyal eszközlendő egyezkedés, melyről azonban ez alkalommal bővebben szólanom az eszélyesség tiltja, úgyszintén egy más fölhasználható forrásról is idő előtti volna, emlitést tennem. A siker isten kezében van. ZE3 A papnöveldétől a papi pályáig. — Rövid módszertani-kalauz theologusoknak, és tájékoztató útmutatás ifjú prédikátoroknak. — (Folytatás.) 3. Első 'pályaszak. E szakon általában azon térrel kell megismerkedni, melyen később tovább kell haladni: az egész ker. theolog iáról kell átnézetet szerezni, s pedig ugy, hogy az azt alkotó különböző tudományok és disciplinák kölcsönös kapcsát, mint egy organisinust, jól szemelőtt lehessen tartani. E végett mindenekelőtt a ker. theologia encyklopaediája szükséges, mely olynemű és terjedelmű tudomány, melyet — mint általában minden theol. tudományt — folytonosan művelni kell. Azonban most nem szükség abba oly mélyen belebocsátkozni, mint ahogy később kell; most elég lesz egy futólagos átnézet, hogy láthassuk, miszerint ebből, mintegy szép fából ágazik ki a theologia 4 ága: a keresztyénség alapforrásainak (litteraturai theologia), történetének (históriai t h eo 1.), tanáról való tudománya (dogmatikai theol.) és végre a keresztyénség gyakorlati munkásságának (practika theol.) tudománya. Az encyklopaedia történetére, mint a theologia architektopikájának .tudományára nézve is, inelylyel később kell tüzetesebben foglalkozni, egyelőre egy rövid átpillantás elég lesz. Ha eként általános fogalmuk van azon egész terrénumról, melyen tovább kell építeni : akkor egyszersmind azon kérdésre is megfelelhetünk, hogy a ker. theologia miért tudomány ? És ha megtanultuk abból, hogy a theologia a keresztyénség tudo mánya, vagy a ker. vallás tudománya, azonnal átlátható, hogy annak művelése a ker. vallás-tanitóra, papra nézve elkerülhetlenül szükséges. Mielőtt tehát egyébhez fognánk, a vallásnak, mint jelenségnek ismereteivel kell tisztába jönnünk, mire eszközül szolgál a vállá s-pliilosophia s illetőleg a vallások története. Ebből tanuljuk meg a vallás lényegét s illetőleg a világtörténet legterjedelmesebb részét, a népek vallásos életét. Hogy rendszeresen haladhassunk, először a nem monotheisticus vallás-formákra fordítsunk gondot, tehát a fetisismus, schamanismusra ; innen át kell menni a csillagimádásra; azután a chinaiak, japánok, egyiptomiak vallására ; jó lesz, ha tovább időzünk az indiaiaknál a védák, bralimanismus, budhaismus és parsismus végett; igy eljutunk a görögök, rómaiak vallására; azután a kelták, germánok, skándináviaiak, szlávok vallására, s bevégezzük a polytheisticus sémitákkal. A monotheisticus vallásokról most egy rövid átnézet elég lesz, hogy később annál terjedelmesebb foglalkozás tárgya lehessen.