Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-11-28 / 48. szám
neveléstan, ily hivatásu tanár-képzés folyamában, a szabad, de mégis vallásos elvű testület feladatához képest, vallásos alapot nyerjen, mely feladatnak az egyetem már helyzeténél fogva sem felelhet meg. 3) E mellett szükséges van methodikai oktatásra, vagy inkább gyakorlásra is. E tekintetben az állami intézet nem adhat annyit, a menynyire szükség van. Csak seminárium tud lenni, nem gyakorló-intézet is. Gyakorló-, vagy minta-iskolája nincsen ; még eddig oly intézkedés sincs, mely által növendékei tanításban gyakorlódhatnának. A kolozsvári ref. tanár-képző intézetnek ez módjában lenne; ehhez képest növendékei előkészületének bevégzetté tételére múlhatatlanul érdekében áll, hogy élére vezetőül egy tapasztalt, humán képzettségű, több oldalú ismeretekkel alaposan felkészült paedagogot, mint vezértanárt nyerjen, ki mindent egy lehetőleg tökélyes tanítói jellemben öszpontositson, a gyakorlati órákat vezesse, a növelési nézeteket s eljárás-módot erélyesen tökéletesítse, a növendékek előtt példányul álljon s az intézetnek lelket adjon. Röviden szólva, némely szakok kiegészítése, talán a körülményekhez képest kisebb-nagyobb számmal más tanintézetekből alkalmazott erőkkel, mindenesetre pedig egy paedagogus vezető és tanár külön alkalmazása: ez az, a mit jelen helyzetben szükségesnek látok arra nézve, hogy e helytt. az államival összeesatolvar, ref. tanár-képezde állíttathatnék." Imre ur ezen véleményes javaslatának előadása után felemlíti a tervezet szerzője, miszerint őt Imre Sándor, Felméri Lajos, dr. Jenei Viktor, dr. Kolozsvári Sándor, Ladányi Gredeon, Szabó Károly és Szász Béla egyetemi tanár urak, hitünk sorsosai, egyhangúlag felhatalmazták annak kijelentésére, hogy ez eszmét, valamint általában egy a ref. lelkészi- és tanári képzést egyetemi színvonalra emelő és kiegészítő prot. fakultásnak, a kolozsvári tudomány egyetemmel kapcsolatban fölállítását, anyaszentegyházunkra, sőt az egész magyar protestantizmusra né ve annyira kívánatosnak és korszerűnek tartják , hogy készek mindaddig, mig kellő anyagi alap előteremthető lesz, minden dijnélkül, ifjaink szükségeihez mért külön előadások által is ennek valósításában szellemileg közreműködni s meg vannak győződve a felől, hogy egy ily kezdeményezéstől a hazai prot. közönség buzgó támogatása el maradni nem fog. Majd igy folytatja a tervezet készítője: Részemről is megvagyok győződve arról, hogy ha mi egyfelől a lelkészi pályára készülő ref. magyar ifjak számára, a külföldi theol. fakultások mintájára, egyetemi színvonalon álló képzésre utat és alkalmat nyitni, másfelől a felekezeti főtanodák tanszékeire lépendő ifjaknak az egyetemi tanár-képezde által nyújtott képzését magyar prot. szellemben kiegészitni célozzuk: e törekvésünkben minket az összes hazai testvér-szuper in tendenciák gyámolitni fognak, mert átlátják, hogy ily prot. fakultás felállítása által a hazai ref. egyházkerületek összeségének mélyen érzett kettős szüksége lesz kielégítve. A pesti egyetem mellett fennálló róm. kath. theol. fakultással szemben egy magasra emelkedő s fényét az egész hazai protestantizmusra hintő világító tornya lenne ez a magyar prot. világosságnak és szabadságnak. Nyilván való tehát, hogy itt nem arról van szó, hogy bármelyik — jelenleg létező — ref. papnövelde akár anyagi, akár szellemi tekintetben megrövidíttessék, vagy éppen megsemmisíttessék. A mi a nagv-enyedi s minket legközelebbről érdeklő papnöveldét illeti, annak mostani helyén és szervezetében való fömnaradását, egyházkerületünk legközelebbi közgyűlése határozatilag is kimondotta s részemről e határozat s annak következményei előtt tisztelettel meghajlok. Ezek után átmegy szerző a harmadik kérdés fejtegetésé e : Minő elvek szerint szervezendő e fakultás ? Vezérelvekűl a következőket tűzi ki: 1-ör. Megállapítandó, hogy a fakultás növendékeinek a fölvételkor birniok kell legalább is mindazon előismeretekkel, melyeket a gymnáziumi képzés nyújt, s • melyeknek bemutatására az érettségi vizsga alkalmat ad. 2-or. A fakultásban a tanulási szabadság, némely megszorításokkal, életbe léptetendő. E tekintetben a végcél, mely felé törekedni kell, mindenesetre az, hogy a felnőtt ifjak számára, a tanulási szabadság korlátai hovatovább mindinkább tágittassanak. Szakitani azonban egyszerre és teljesen az eddigi kényszer-rendszerrel, nem tartanám eszélyesnek. Az em, bert a szabadságra is nevelni kell s az érettségnek nem 1 csekély foka kívántatik meg arra, hogy valaki a szabadság valódi becsét fölfogni s kellőleg érvényesitni I tudja. Ennél ogva, egyelőre a tanulási szabadságot kor! látok közé szoritandónak vélem. 3-or. Alkalom nyitandó, hogy a leendő lelkészek s i egyházi tudományos pályára lépendő ifjak, négy évi tanfolyamon át, egyetemi színvonalon álló előadásokat hallgassanak — részint egyetemi, részint felekezeti tanároktól — a tervezetben részletesen elősorolt tantárgyakból. 4) A szorosabb értelemben vett theol. tárgyak előadására három, a tanár-képezdei tanfolyam kiegészítéséül a föntebb, szakvélemény értelmében — egy rendes tanszék fölállítandó. Ezek mellett azonban, életbe léptetendő a magán-tanári intézmény is főleg azért, hogy a kiváló ifjabb tanerők számára nemes verseny legyen nyitva, s azoknak sorából legyenek a rendes tanszékek betölthetők. 5) A papnövendékek gyakorlaii kiképzésére nézve szükségesnek vélem, hogy a 3-dik évi tanfolyamon kezdve az ifjak a semináriumi gyakorlatokat vezető tanár-és tanuló-társaik jelenlétében, felváltva végezzék a vasárnap délutáni istenitiszteletet. 6) A szokásos fél évi vizsgálatok mellőzendők. Azok helyett, az egyetemek mintájára, a havonkint tartandó kollokviumokat, egyes kérdések feletti vitatkozásokat, stb. kell életbe léptetni. Végül jön a negyedik, a legnehezebb kérdés : Minő alapokból? A tervezet kimutatása szerint épít-