Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-11-21 / 47. szám

előtt tartá tárgyát, és mind a két beszéd egy szép kerekded egészet képez. Kívánni való volna, ha az egyház e beszédeket nyomda alá bocsátaná, hogy mások is ez élvezetben részesülnének, melyben a jelen voltak részesültek és igy az utókor is ezen napra megemlékezhetnék. Az ünnepély tovább három óránál tartott és a zsúfolásig megtelt templom hallgatósága ünnepélyes csenddel és figyelemmel kisérte a szónokokat. Az összhangzó négyes énekről, mely angyali hangokkal fűszerezte az egészet, említést kell tennem. Kedélyes ebéd közt szépen nyilatkozott egy presbyter : hogy az egész, melyeket hallani szerencsések voltak, mélyen szivökben vésve maradandnak. Faxit Deus, SCHELL KÁROLY, ev. lelkész. K o c s, 1875. november 7. Temetőről jövünk. Tartozott kötelességünket fizettük le egy félszázados tanitó mohosult, sirhalmánál. Kilenc évig állt jeltelenül e sirhalom, néhai Both Ferenc tanitó ur sirhalma a kocsi helv hitv. temetőben ; a há. lás kegyelet nem engedé tovább jeltelenül állani a sirt, melynek szendergő lakosa, 49 éven keresztül, ernyedetlen szorgalommal működött a kocsi helv. hitv. leánynövendékek iskolájában. A jól nevelt leányok, a hálás tanítványok összegyűjtél* filléreiket, emlékoszlopot emeltek agg tanitójok sírja fölé. A hat és fél láb magas vörösmárvány oszlopon következő sirirat olvasható : „E szerény emléket BOTH FERENC tanitó ur itt nyugvó hamvainak emelték néhány hálás tanítványi. Élt 69, tanított 49 évig. Másfél ezernél több tanítvány nyert tőle oktatást a kocsi ev. ref. egyház leányiskolájában. Legyen áldott emlékezete! — Meghalt 1866 aug. 7." Számos résztvevők jelenlétében, ma, 7-én a délesti istentisztelet végeztével állíttatott fel az egyszerűségében is diszes emlékkő. A sir körül állt egykori tanítványok, — most már nagyobb részt éltes édesanyák — könyeikkel öntözték a sirt, agg tanitójok sirhalmát. A helybeli jól szervezett énekkar pedig — Kocán Lajos tanitó ur vezetése alatt — méla búsan zengé e gyászdalt : „Könyes szemmel megjelentünk hantodon te hű barátunk." Mig a sziv mélyéből jött hangok búsan hullámozták körül a sirt, fájdalommal tölték el a kebelt, koszorúzva állt előttünk az emlékkő Kocán Lajosné szül. Bakos Franciska, Szili Mariska és Halka Mariska által feldíszítve. Majd néma csend állt be; csak a fájdalom konyei, melyek az arcokra ömlöttek, mutatták, hogy az emlékkő kinek emeltetett, hogy az egy nem mindennapi kedves hamvait jelöli. Végre az ünnepélyes csendben megszólalt a gyülekezet lelkésze, nt. László József ur, rámutatva a boldogult 49 évi működésére, s szívhez szólva tolmácsolá minő drágán vásároltatott meg ez emlékkő, elmondá, hogy ez egy félszázados küzdelem némi szerény jutalma, hogy ez egy félszázad kellemetlenségeinek bére. Az érzékeny alkalmi beszéd végeztével ismét rázendült a kar éneke: „Áldás néma hamvaidra" s midőn a j gyászdal elhangzott az ég azúrját már sötét fátyol boritá, ! ismét éj borult a vidék fölé . . . elhagyánk m is a sírt, melyet bánatosan álltunk körül, magunkkal vívón az agg tanitó jó emlékezetét, csendes álmát kívánva poraira. PONGRÁC FERENC, ref segédlelkész A dunántuli reform, egyházkerület köréből. (Yége.) e) 1873. november kgyjk. 226. sz. a. gyűlt az egyházmegyékben összesen 1873 frt. 76 kr. a 227-ik sz. a. a számadásba vezettetett csak 1571 frt. 51 kr.: tehát a hiány lesz 302 frt. 25 kr. f) 1874. májusi kgyjk. 21. sz. a. kerületi ügyvéd ur jelenti: hogy „számvevőileg is meg vizsgált pénztárnoki kimutatás szerint régi hátralékos kamatokban befolyt a pénztárba 1803 frt." a pénztárnoki számadásban pedig 77. sz. a. csak 631 frt. 54 kr. van beírva ; hiány : 1171 frt. 46 kr. g) 1874. májusi kgyjk. 76. sz. a. begyült az egyházmegyéktől : „Ügyvitelre 315 frt. 38 kr." „superinten! densi-dij 922 frt. 20 kr." „egyéb kegyadományok 845 frt. 54 kr." összesen 2083 frt. 12 kr. Ezen összegből a 77-ik szám a. fölmutatott pénztárnoki számadás bevételi rovatába egy krajcár sines bevezetve : tehát hiány 2083 frt. 12 kr. h) Az 1874. májusi kgyjk. 77. sz. a. 40. lap 7. pont alatt ez van irva : „A mi a jelentékeny pénztár maradékot illeti, ha minden hala sz th a 11 a n kiadandók — melyekről az 1. 5. 6. pontok alatt emiitét tétetett — kiadatnak, a pénztári készlet alig marad | 300 frt." Szabad legyen e pontra tisztelettel megjegyeznem : a) A pénztár maradék 2757 frt. 56 kr Szerintem I ez nem jelentékeny összeg; mert eliez hozzá kellett volna | jönni a fentebbi g. alatti 2083 frt. 12 krnak. Úgyde ha ez be nem vezettetett, tehát ki sem vétethetik a 2757 frt. 56 krból, sőt ennek a be nem irt ügyviteli, s superintendensi-dijjal többnek kellene lenni: föltéve, mint bizonyost, hogy a kegyadományok illető helyeikre elküldettek, habár bevezetve nincsenek is, azaz 3995 frt. 14 krnak. (i) Az igaz, hogy az 5. p. alatti 1831 frt. 63 krnak mint befizetett tőkének ki kell kölcsönöztetnie, s ekkor a pénztármaradék lesz 1125 frt. 93 kr. de már ebből; y) nem tudom, hogy akárki, miként veszi ki a 6-ik p. a. jelzett összeget t. i. 2846 frt. 87 krt, ugy, hogy a jkönyv szavai szerint „alig" ugyan, de mégis maradjon