Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-31 / 5. szám
ISKOLAÜGY. — Az ev. theologiai facultás ügyében, mint a mult heti számok egyikében említettük, az ev. egyház négy supprintendense. a négy kerület világi felügyelői s a pozsonyi ev. egyház senatus-tagjai január 21. Pozsonyban összejöttek s egy ev. theologiai facultás felállításáról tanácskoztak. A mint értesülünk, e conferentiának határozata a következő : A három, t. í. az eperjesi, a pozsonyi és soproni ev. theologiai intézet „ev. theologiai facultás" cim alatt Pozsonyban egyesittetik. A pozsonyi ev. egyház adja az épületet s a leendő hat rendes tanárból hármat fizet, a többi három az ev. egyáz egyetemes gyűlése által választatik s a három kerület által fizettetik. A tanárok évi fi/.etése 1500 írtban állapíttatott meg. — Ezen elaboratum most az egyetemes gyűlés elé terjesztetik s ott valószínűleg el is fogadtatik. * „A turóc-szen t-m árt o ni demonstráti ó" cim alatt, a „Hon" közelebb a következőket közli: „Turóc-Szent-Mártonban f. hó 18-dikán tartatott ineg a gymnásiumi patronatusi gyűlés, melyen határozatba hozatott, hogy a patronatus vagyonát a mártoni egyházra ruházza át s pedig oly célból, hogy az ezt iskolai célokra fordítsa. E végből f. hó 26-ára hivatott egybe az esperességi gyűlés, melyre tárgyalásul két ügyet tűztek ki, u. m. Mennyei taufelügyelőnek az árvaturóci tanügy viszonyokra tett egy megjegyzésének tárgyalása (azaz világosabban a tanfelügyelőnek a gymuásiumi vizsgálat alkalmával kifejtett eredményes buzgalmáért nemtelen boszut venni), s másodszor intézkedés aziránt, hogy miként lenne az kivihető, hogy a jelenleg a t.-szt.-mártoni pánszláv gymnásiumba járó növeudékek ugyanott megmaradhatnának. Ekkor fog tehát formálisan kimondatni a pánszláv gymnasium újbóli megnyitása, még pedig autonomicus köpeny alatt. Hogy az esperesség e humbugot minél szélesebb alapra fektethesse, Mártonban mintegy 100 polgárral aláírattak oly kötvényt, melyben azok kötelezik magukat évenként 50 forintot fizetni a megnyitandó uj gymnásiumra; s ami e humbugot annál feltűnőbbé teszi, az azon körülmény, hogy a kötvényt oly egyének is irták alá, kik maguk sem számíthatnak évenként biztos 50 frt jövedelemre. A megyei elöljáróság hoszszas korbácsolás után szintén mozogni kezd, hogy a mártoni komédia Znyóváralján ne ismétlődhessék, már kitűzték a napot, melyen ott le fogják foglalni hivatalosan a gymnasiam helyiségét s egyéb vagyonát." Ezen nemzetellenes törekvéseket, s az alkotmányos államkormány ellen rendezett ezen tüntetéseket egyébiránt már nem csak a magyar lapok s a magyar érzelmű megyei hatóságok fogadják nagy megütközéssel, de a jobb érzelmű szláv lapok is sietnek megbotránkozásukat eléggé erős szavakban kifejezni. így p. o. a. „Svornost", midőn a turóc-sz.-mártoni evang. tót gymnasium ügyében tett fentebbi intézkedésekről értesült, így jellemzi azon törekvéseket : „Tehát ez már nem tréfa többé ! A panszlávok T.-Szt.-Mártonban egyesült erővel összeszedkőztek demonstratióra. Semmi kevesebb nem forog a szőnyegen, mint demonstrálni, nem akarjuk mondani a fejedelem, hanem legalább kormánya ellen, kí által a fejedelem az országot igazgatja, s melynek tanácsára a többi közt a t.-szt.-mártoni gymnasíumot is véglegesen megszüntetni rendelte, fölötte mulattató benyomást okoz reánk e két egymás mellé állított ellentét szemlélése. Egyfelől: egy 16 milliónyi nemzet ós állam kormánya; másfelől, egy pár elégületlen , magában meghasonlott problematikus existentia, ugyanazon milliók szemetje, egy pár nemzetiségi agitátor, desperátus társaik jelentéktelen kíséretével; egy maroknyi pánszláv." TÁRCA. Könyvismertetés. Gusztáv Adolf svéd király, a protestáns keresztyén hit hős bajnokának és vértanujának életrajza. A német keresztyén társalkodó 1856-ki évkönyve után irta Fábián Mihály, harkányi ref. lelkész. Ára 40 kr. E munka jövedelme a pesti proLest. árvaház javára fordittatik. Pécsett, 1874. Nyomatott Taizs Mihály könyvnyomdájában. (Kapliató Petrik Géza könyvkereskedésében Pesten.) A német, holland, angol s az ezekkel rokon irodalom gazdagon gondoskodik a népről. Heti lapok, folyóiratok, kisebb-nagyobb értekezések hosszú sorozata jelenik meg a nép 'vallás erkölcsi érzületének fejlesztésére mint szintén az egyéb hasznos ismeretek terjesztésére. Nálunk magyaroknál a ponyvairodalom szemét-terméke mindekkorig az, melyből népünk könyvtárának legtöbb fiókja megtelik. Azaz nem is egészen szabatosan fejezem ki magam, mert nálunk is a katholikus atyafiak az ujabb időben kiváló buzgalommal ós aránylag elég szép eredménynyel fáradoznak egy kathol. szellemű népirodalom létesítésén, s terjesztésén, s p. o. a Sz. István társulat évi közgyűlésein — ha jól emlékszem — mintegy negyvenezer forintra rug a népirodalomra évenkint kiadatott, s abból bevett összeg. Tehát voltakép csak mi magyar protestánsok vagyunk azok, kik aránylag felettébb keveset teszünk e tekintetben, és a mi „tevődik"