Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-24 / 43. szám

September 29. Az egyetemi díszterem ajtajában népszerű, s az egylet szellemét visztükröző röpiratokat osztogatnak ; ugyancsak kapható ott a tegnapi egyliázibeszód, a „Bibel als Andachtsbuch" a liegnitzi Zieglertő', a „Darvinismus und Cliristenthum" a drezdai Stecknek egyik kitűnő munkája, továbbá Zittelnek egy becses könyvecskéje, egy uj confirmatiói vezérfonal a boroszlói Treblintől, s több ilyenek, melyek mindmegannyi bizonyságok barátaink munkássága felől. 10 órakor a gyűlést ima nyitja meg, melyet Baumgarten tanár mondott, kit az emberek ugyau hivatalából letettek, de ő istenben vetett hittel, s tele lélekkel ós tűzzel tovább működik. Ekkor Zittel karlsruhei dókán el kezdi nagy lelki nyugalommal, erőteljes világossággal, s a szíveket megnyerő humorral azon tételeket fejtegetni s érvekkel támogatni, melyeket ő a nyilvános istenitisztelet reformjára vonatkozólag felállított, s melyek már előzőleg a hallgatóság között kiosztattak. A tárgyalásokból elóggó tisztán felismerszik előttem a német protest. -egylet charismája. Mig a mi svájci egyházilag szabadelvű egyletünkben a theologiai csuda tagadása mintegy axiómaként tekinthető; addig a boroszlói Aulában nómi mozgalom vehető észre, midőn a góthai főlelkósz Schwarz találó órvekkel kimutatja, liogy az apostoli hitformát teljes képtelenség úgy tekinteni, mint a mostani ker. gyülekezetek hitének kifejezését. Müller berlini lelkész nem találja ezen hitalakzat feladását annyira sürgetésnek; Bauingarten pedig Rostockból határozottan vallja, hogy ő ezen liitalakzat tartalmában szivéből s hovatovább erősebben hisz. S akarnak Önök engem ennek dacára — kérdi — ezen egylet teljesen jogosított tagjaként nem csak megtűrni, de elismerni? Óh igen, igen ! kiáltja hévvel a gyülekezet. Ezek azután valóban szabadelvű protestánsok. A tárgyalások bevégeztével kijelentetett a Zittel-fóle tételekre nézve hozott határozata az egyletnek. *) * Ezután a góthai Schwarz tett jelentést a legközelebb tartott eisenachi értekezletről, melynek ő is tagja. Ezen értekezlet — mint Schwarz előadta — az ó-lutheránus Harlesz, Kliefoth, Uhlhorn, s ilyenek által vezéreltetvén, az egyházi házasságkötésnek oly alak*) A Zittel tételeit, s az erre hozott határozatokat jövő szá- | munkban hozandjuk. Szerk. | zatát állapította meg, mely a nópnól okvetlenül azt a látszatot ébreszti fél, mintha a házasság a templomi egy beadás által nyerne érvényt. Schwarz hiában tiltakozott Eisenaehbau a lelkiismeretet zavarba ejtő ezen eljárás ellen; az egylet azonban hozott határozatában kijelentette, hogy ő ezen eljárás ellen I tiltakozik. Két óra elmúlt. A Liebich-féle teremben társasebód várt bennünket, s ezt egy jól vezényelt zenekar zenéje mellett költöttük el. A valódi fűszerét ezen ebédnek,mely fűszer a császárra, Bismarkra, Falkra és másokra tett pohárköszöntéseknól is többet ért, azon uj ismerkedések képezték, melyeket itt a nagy nómet birodalom északi ós keleti részeiből összesereglett elvrokonokkal, majd ezüsthajú öregekkel, majd tüzes lelkű fiatalokkal tettünk. Valódi vértanukra akadunk néha közöttük, nem egy van, ki egy-egy magános nehóz őrállomáson a meggyőződés jogáért, a lelki szabadságért naponként harcolni kénytelen a betühit, s egy türelmetlen papuralom hatalmasságai ellen. Hogy egy-egy ily férfiúval kezet szoríthassak, készszebb voltam lemondani azon templomi hangverseny élvezéséről, melyre a szíves boroszlóiaktól meghívást kaptam; mert hiszen mi az egés;í világ minden symfoniája és áriája egy oly emberhez képest, ki telve van az igazságért vívott harcokban kapott sebekkel, és mégis örvendez az ő istenében, ós örömmel ismétli Pál apostol szavait: Mint a haldoklók olyak vagyunk, és im mi élünk. Szeptember 30. Heggel korán ismét választmányi ülés volt. 10 órakor kezdődtek a tárgyalások, megnyitván ezeket Schiffmann stettini diakónus egy buzgó imával. Mi svájciak ily alkalmakkal ima helyett énekelni szoktunk. A mai napra ez a thema volt kitűzve: A porosz egyházalkotmány, ós ennek jelentősége Németország evangelikus egyházára n óz ve. Ma is tóteleket osztottak ki, melyek tájékoztak bennünket azon eredmény felöl, melyhez a referens, Ricliter, mariendorfi lelkész jutandott. Joggal állíthatta fel egyik tótelül azt, hogy az, amit Poroszország a maga 16 millió protestánsával az egyház körében tesz, nagy jelentőségű, ós hogy a legújabb egyházitörvónyhozás azon ösvónyre lépett, melyen a protestáns-egylet már évek óta munkálkodik. S ennek dacára az egylet az ösz-67*