Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-03 / 40. szám

BELFÖLD. A dunántúli ág. liitr. er. egyházkerület szept. 15, és 16-kán Nagyszombatban tartott közgyűlése. Steleer J. Károly ottani lelkész az oltár elé lépve, röviden utal egyháza viszontagságos múltjára, megemliti, hogy az imateremben, mely a gyűlést befogadá, egykor Pázmány Péter hallatta szavát; békességre, egyetértésre int, és az egybegyűltekre isten lelkét kéri. Kerületi felügyelő, Szentiványi Márton helyett, ki főispáni minőségében az országgyűlés tanácskozásaiban vesz részt, a legidősbik esperességi felügyelő, Mossócy Lajos, foglalja el Geduly superintendens úrral együtt a társelnöki székeket. Jelentetvén világi jegyző Samarjai Károly leköszönése, és a magyar lelkész-jegyző Szeberényi Lajos elhalálozása, a többség kimondja, hogy a világi jegyző hivatala teljesen beszüntettetik, és Szeberényi Lajos utódjául a jegyzőségben a magyar és német részről ajánlt Ritter Károly ellenében, Frecska Lajost (Révész Figyelmezőjének munkatársát) választja. Geduly superintendens évi jelentését tevén, előre bocsátja, hogy az ev. egyház belbékéje, ugy látszik, hosszú időre meg van háboritva. Ezelőtt a háromféle nemzetiség nem volt baj, és jelszóul el volt fogadva j nincsen sem zsidó, sem görög között válogatás, mert t1 mindnyájan egyek vagytok a Jézusban. Mai nap ez másként van, kiáltó példa a tót gymnasiumok ügye. Látszólag csend uralkodik, de a szivekben befészkelte magát a bizalmatlanság, az elidegenedés. Mivel ez állapot az egyháznak nincs javára, ő (Geduly) a kiegyenlitést tűzte ki magának célul, de mindinkább meggyőződik arról, hogy munkája reménytelen. O azonban törekvését mindig oda irányozza, hogy legalább a külső szakadást megakadályoztassa. Tudja ő, mily hálátlan a kiegyeztetőnek szerepe, de inkább kész mindent elszenvedni, semhogy lemondjon a reményről, hogy az ev. egyház az önfeloszlás veszélyétől még meg lesz óvható! Az évi jelentós kiterjed az egyházi téren előfordult mozzanatoknak, és kivált a turóc-szentmártoni gymnasium ügyében történteknek előadására. A jelentés azon részére, hogy az elhalt egyetemes felügyelő báró Prónay Gábor emlékére a superintendenstől gyászistenitiszteletek rendeltettek el és tartattak a gyülekezet által, a turóci esperesség küldöttje kijelenti, hogy ők ily emlékünnepélyeket nem tartottak. Mellesleg legyen itt megjegyezve, hogy a treneséni esperesség az egyetemes felügyelő kijelölését és választását illetőleg a gyülekezetek szavazatjogát elkobozta, és az esperes a nála tettleg beérkezett néhány szavazatot magánál visszatartotta. Innen azon tünemény, hogy a pánszláv matadorok nem kaptak szavazatokat. A turóc-szentmártoni iskola ügyére vonatkozó fontosabb iratok felolvasása után, Paulinyi Tóth Vilmos azt indítványozza, hogy ez iratok az esperességekkel és gyülekezetekkel közöltessenek, s ezek nyilatkozzanak, meg van-e az autonomia sértve, s eshetőleg mily lépéseket kell tenni. A treneséni esperesség pedig azt kivánja, hogy a legmagasabb trón elé küldöttség járuljon, mely panaszt tegyen és orvoslást kérjen. Paulinyi Tóth indítványa 4 szavazattal 3 ellenében elfogadtatik. Ezzel a treneséni inditvány elesett volna. De ebben a tót urak nem nyugosznak meg. Nem hallgatva a superintendensre, ki az egyszerű logikára és a gyűlés méltóságára hivatkozik, erőltetik a „sérelem" kimondását, egyik inditvány a másikat követi, és hosszas zavart vita után — melyben a magyar és német küldöttek alig vesznek részt — az első napi ülés eredmény nélkül oszlik szét. A más napi ülés kezdetén Tomka Kálmán a pozsonyvárosi és megyei és mosoni esperességek nevében indítványozza, hogy a gyűlés a bezárt iskola ügyének, e bevégzett ténynek további tárgyalásával hagyjon fel, és mondja ki, hogy Turóc-Szentmártonban, az országos törvények keretén belül uj algymnasium állittathatik fel, ha az erre szükséges anyagi erőknek megléte az illetők által kimutattatik. Ennek ellenében Dohnányi (Trencsén) egy határozati javaslatot olvas fel, mely szerint a gyűlés kimondaná, hogy az egyház joga az iskola bezárása által meg van sértve, és a meglevő anyagi erők megvizsgálására bizottságot küldene ki, mely az eredményről a superintendensnek tenne jelentést. Mivel ez utóbbi indítványban egy pár kitétel fordult elő, melyek a tót urak által különben hangoztatott „legalázatosabb hódolattal a trón előtt" alig voltak megegyeztethetők, a világi elnök erélyes felszólalására Dohnányi az inditvány első részét olykép szövegezi, hogy a gyűlés az iskola bezáratását „fájdalmas" tudomásul veszi. Ily alakban a határozati javaslat mindkét része 5 szavazattal 3 ellenében elfogadtatik, egyúttal pedig a kisebbség (Pozsonyváros és megye, Moson) e határozat ellen óvását jelentette ki. Felolvastatván a tavaly óta kelt magasabb rendelem tek, napirendre jött az egyetemes gyűlésre küldendő képviselők megválasztása. Paulinyi Tóth kivánja, hogy a kerület indítson küldöttséget az egyetemes gyűléshez, és sürgesse, hogy ez utóbbi a „centralizálással" hagyjon fel, és nevezzen ki bizottságot, mely az egyetemes gyűlés hatáskörét addig is körvonalozná, mig erről a zsinat véglesen határozand. A superintendens felszólítására a „küldöttség" szó „küldöttek"-re módosíttatván, és a kisebbség javaslata egy egyetemes gyűlési házszabály kidolgozása iránt szinte meg sem hallgattatván, Paulinyi Tóth indítványa 5 szavazattal 3 ellen elfogadtatik,