Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-19 / 38. szám

Még kevés szót, nem annyira a harangokról, mint annak kisebb kiadásáról a csengettyűkről. A csengettyűknek a latin egyházban, a régi korban hat féle elnevezése volt. Squilla, a mely az étteremben volt elhelyezve, a zárda lakóinak az étkezés előtti s utánni imára adott jelt, symbolum a zárdában, a közönséges imádságra sózlitá fel a lakókat, nola a choruson, az istenitiszteletnél használtatott, a mit most a catholicus egyház az oltárnál használ. Noluba több összerakott csengettyű az óra szerkezetében, az idő jelzésére, s y g n u m a toronyban (in turri), c a m p a n a a harangállványon. Különös : hogy mig a sygiiuni a toronyban volt elhelyezve, a mi bizonyára nem lehetet nagy, körülbelül az a mi most a catholicukusoknál a lélekharang ; addig a tulajdonképeni harang (campana) csak egyszerű állványon állt. Ebből nem következik más mint az, hogy a csengettyűk előbb vitettek toronyba, mint a harangok, de még az is, hogy torony előbb volt a római egyházban, mint a harang használata elterjedt volna. Török urnák, versben irt latin idézését: Laudo ven un Deiun, plebem voco, congrego cleruni. Defunctos ploro, pestem tugo, festaque honoro. igy nem találtam, hanem igenis igy több helyen : Laudo Deuiu veram, plebem voeo, convoco elemin Defunctos ploro, pestem fugo, fosta decoro. A mi a harangok szentelését, illetőleg felavatását illeti, a harangok behozatalával csak nem egykorú, a püspök által végezve, ugy, hogy az áldozár csak pápai különös engedély mellett végezhette. Ez az én csengettyűm Török ur nagy harangjai mellett. Chateaubriand „(xénie du Christianisme" cimü munkájából, a harangokra irt igen szép megjegyzésével rekesztem be csengettyiizésemet: A harangok hangja — úgymond — sokféle rejtelmes hatással van reánk. Az éj csendében, a lélekharangnak egy haldokló szív lassú lüktetéseihez hasonló csengése, hányszor nem tölté már el iszonyodással egy házasságtörő hitves füleit ? Hányszor nem hatott az épen az istentagadóig, ki bűnös virasztása közt, talán akkor meri írni: nincs Isten ! a toll kiesik kezéből, s ő irtózva hallja a halálkongást, mely azt látszik tőle kérdeni; csakugyan nincs Isten ? Hányszor nem rémité már fel álmukból a zsarnokokat az ily komoly zengés! Bámulatos hit, mely egy bűvös érc egyetlen csendülésével képes a gyönyöröket gyötrelmekké változtatni, megrázni az istentagadót és kiragadni a kést az orgyilkos kezéből. Hadd gyűjtsék tehát egybe a harangok ezentúl is a híveket, miután az ember hangja nem eléggé tiszta arra, hogy a bánatot, az ártat'anságot s a szerencsétlenséget az oltár zsámolyához hívja. Midőn az amerikai vadak ajtajánál valamely kéregető kopogtat, a kunyhóbeli gyermek az, ki őt atyja lakába vezeti: nekünk is, ha a harangjaink nem volnának, ártatlan gyermeket kellene választanunk, hogy minket az ur házába hívjanak." Szép magasztos, tanúságos a harang hangja. De vajmi kevés éiti(

vajmi kevés hallja. BARTA JÓZSEF, ref. s. lelkész BELFÖLD. A belső-somogyi ev. ref. egyházmegye Csurgón f. évi aug. lió 36, 27. napjain tartott közgyűlésének főbb mozzanatai. Megértük az első parlamentarisnak mondható közgyűlést, mely a mult évben készitett s e közgyűlésen alkalmazott „közgyűlési házszabályok" szerint, s épen azért kellő rendben s kellő eredménynyel folyt le. Én legalább főként e házszabályoknak tulajdonítom az elnökség tapintatos vezetése mellett azt, hogy aránylag oly sok és fontos tárgy, köztük pár elvi jelentőséggel biró ügy, 11

/2

nap leforgása alatt letárgyaltathatott, szó sincs róla, hogy teljesen correctnek, pláne tökéletesnek mondjuk azokat. De a legelső tűzpróbát e közgyűlésen becsülettel kiállották. Előre is üdvözöljük az „E g yházmegyei ü g y r en d t a r t á s"-t, mely a mult közgyűlés határozatából, híszszük, a legközelebbi gyűlések egyikén, már mint kész mű fog tárgyaltathatni, szellemi gyárából ugyanazon férfiaknak, kiknek a fenti házszabályokat köszönhetjük. Az egész gyűlés folyamán n. t. Mezey Pál esperes sn. Csépán Antal segédgondnak urak elnök osködtek. 1) Az esperesi jelentésből kiemelem, hogy ugy az egyházmegyei, gyámoldai, mint a gymnasiumi pénztár a legjobb rendben lenni tapasztaltattak, illetőleg jelentettok a számvevőség által, köztük a gymnasiumban, melynek éve végződött, a mérleg 4—500 frt pénztármaradékot mutat. A gyámoldainál, melynél alig van a magyar protestáns világban rendezettebb, keresztyénibb alapokon álló, annyit emiithetek fel, hogy habár alig 7-8 éves még csak, 16,000 frt alaptőkével bir. 2) Kiemelendőnek tartom azt, hogy az elnökség felterjesztő a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz az egyházmegye feliratát, melyben az állami tanitóképezdének Csurgón lett elhelyezésekor egyházmegyénk részéről felajánlott Belevári Ferenc-féle 10,000 forintos alapítvány gymnasiumnak javára leendő át- s illetőleg visszaadása kérelmeztetik. Ezzal kapcsolatban egyúttal tárgyalás alá kerülvén a minisztérium ez érdembeni leirata, melyben e 10,000 forint visszaadása azon feltételhez köttetik, hogy a szerződésben kikötött belsőség, s 6 katasztrális hold külsőség az állani örökbirtokába menjen át •— ki monda tott, hogy a n. m. minisztérium tekintélyes küldöttségáltál kerestessék s kérettessék meg, az általa megszabott feltétel akként leendő módosítása végett, hogy a szerző dés-