Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-19 / 38. szám
1-215 1-216 ben kijelölt belsőség helyett egy azzal egyenértékű s becsű, s mindkét félre nézve előnyösebb belsőség örökös, a 6 katasztrális hold pedig eddigi feltételek melletti birtokába menjen az államnak. A ki tudja, mily káros visszahatással van az állami képezdére, annak 4 külön telken levő f)—6 épiiletbeni elhelyezése, s viszont gymnasiumunkra, annak, (mivel most állampraeparandia s gymnasium egy fedél alatt vannak) a lehető leeszükebb térbe összeszorittatása, mely szüle térben a gymnasium alig-alig képes immár megküzdeni a minden léptei-nyomon előtűnő akadályokkal, — az bizonyára, mindkét intézet érdekében, méltán örvendene azon, ha ekként az ügy örvendetes megoldást nyerhetne el valahára. A 10,000 frtos alapítvány visszaszállna gymnasiumunkra, az államintézet örökbirtokot nyerne, diszes épületbe concentrálná helyiségeit véglegesen egy helyhez köttetnék, s a gymnasium tágas tantermeket nyerne, nemcsak a lélek, de a test organismusának is megadhatná a magáét. 3) Hosszantartó, prot. egyházszervezési alapelveket fejtegető vitára adott alkalmat azon kérvény, mely a házszabályoknak a ház alakulásáról rendelkező azon pontját, hogy a közgyűlésben szavazati joggal csak azon tanítók ruháztatnak fel, kik a 9 iskolai körben (sparta) a „tanügyi bizottság "-nak tagjai, akként kívánná módosíttatni, hogy minden tanitó szavazatijoggal biró tag legyen ezentúl. A vitának csaknem az lett, s meglehet az lesz vége, hogy — bocsánat az analógiáért — „nec quem tenebat, nee'quem petebat" stb. — mivel a házszabályoknak emiitett, s a tanítókra nézve igen méltányos pontja egyházkerületi statútumokba ütközőnek, s emiatt megerősítés végett az egyházkerületi közgyűlésre felterj esztendőnek határoztatott. 4) A csurgói ref. 6 oszt. gymnasiumban 6 napon át tartott nyilvános szigorlatok — s 1 napon tartott közvizsgálatokon jelenvolt iskolai igazgató-bizottság jelentése a nevezett gymnasiumban az eredményt teljesen kielégítőnek, némely tantárgyakban kitűnőnek nyilvánította. E tárggyal kapcsolatban az intézet 6000 kötetet meghaladó könyvtára őrének díjazását az eddigi mellék jövedelem mellett 50 frttal emelte fel a közgyűlés. A tanintézet aug. 3-kán elhunyt buzgó ifjú tanárának néhai Varga Lászlónak emlékezete jegyzőkönyvileg megörökíttetni s temetése összes költségei a gymnasium pénztárából fedeztetni határoztattak. 5) Hosszas, paedagogiai elveket feszegető vita merült fel egy szülő panasza folytán, melyben a gymnasium Ill-ad osztályában tanuló fiának 2 tantárgyból, szerinte méltánytalanul, túlszigoru osztályozás folytán nyert e 1 é gt e 1 e n osztályzatát e 1 é g-re kiigazittatni kérelmezte. A panaszttevő szülő fia, a 2 tantárgyból, kivételesen, díj nélküli javitó-vizsgálatra utasíttatott. 6) Noha gymnasiumunk összes szellemi és anyagi ügyeinek vezetése már ezelőtt 3 s 1 j2 évvel egy 6 tagú igaz, bizottságra ruháztatott át, az e vezetést egy negyed századon oda adólag, buzgón vezetett t. Sarkadi Károly úrról, a végleges felmentés csak e közgyűlésen adathathatott meg, amidőn egyúttal nevezett lelkész atyánkfiának a köszönet s elismerés jegyzőkönyvileg kifej eztetett. Több ügy le nem tárgyaltathatván, de másrészről a szept. hó 18-kán lejáró pályázat eredményének tárgyalása, illetőleg tanárválasztás megejtése végett is, szept, hó 21—22. napjaira folytatólagos közgyűlés rendeltetett el Kadar kútra. r. 1. Még egy szó a vanyarci papyálasztás ügyében. Nagytiszteletű szerkesztő ur! Elni fogok kegyes engedelmével s elmondom Petrovics urnák becses lapja 35-ik számában megjelent „utolsó szavára" én is az én utolsó szavamat. Petrovics ur azon körülményből, hogy a vanyarci papválasztás törvényszerűsége ellen felhozott kifogásait múltkori felszólalásomban nem cáfolgattam, azt olvassa ki, hogy ez által a dolog unicumát hallgatással beismerem. Talán nem egészen. Talán e körülményt oda is lehet magyarázni, hogy mint „idegen esperesség felügyelője" nem éreztem magamat hivatva egy más egyházmegyében megejtett választás igazolására s szorítkoztam ennélfogva csakis az egyenesen ellenem intézett támadásokra. Nem tenném ezt most sem, ha a t. szerkesztőség fel nem szólít arra, Igy azonban belebocsájtkozom, s válaszolni fogok Petrovics urnák a választás ellen tett kifogásaira is. Legfőbb kifogása ez volna :„.... oly egyén választatik meg, a ki — candidatióba fel nem vétetvén — mint ilyen a törvényes gyakorlat szerint, a bánya ker. utasítások IV. szakasza 3—4. pontja alapján semmiképen nem volt megválasztható." Vizsgáljuk a dolgot kissé közelebbről. A bánya ker. utasítások idézett szakaszának ugyancsak harmadik pontja azt is magában foglalja, hogy az egyház-község nem kénytelen a főesperes által kiküldött jelölteknél megállapodni, hanem ezeknek meghallgatása után, kívánhat másokat is, a kiket csak akar, próbaszónoklatra vagy — és ezt már én állítom, hivatkozással a gyakorlatra — ha már ismeri az illető egyént, próbaszónoklat nélkül is felvétetheti a candidatióba. Igy történt ez Vanyarcon is. Végig hallgatták a főesperes ur által kiküldött négy jelöltet ; ekkor még egy ötödik jelöltet küld ki a főesperes ; az egyház erre válaszul, jegyzőkönyvileg kijelenti, hogy több próba szónokot meghallgatni nem kiván, de ugyancsak jegyzőkönyvileg kijelenti azt is, hogy a választásnál nem fog egyedül a főesperes által kiküldött egyéknere szorítkozni, hanem fentartja szavazati jogát mindazon lelkészekre nézve, a kik a gyülekezetben a lefolyt négy hónap alatt sorrendből szónokoltak.
