Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-12 / 37. szám

1 193 1194 Ez ünnepélynek is megvan azonban a maga árnyoldala. Erről tesz tanúbizonyságot P i o Nononek a római lelkészi karhoz intézett egy beszéde, melyben a protestantismusnak folytonos előnyomulása felett panaszkodik s csak mély benső fájdalommal tudja elviselni, hogy „Róma fenséges templomának oldalánál oly termekés gyűlések (?) keletkeznek, melyekben istent eretnek kultussal akarják tisztelni, — ami isten elleni merénylet. " Legnagyobb fájdalmat okoz a pápának Neme tország és S h w e i z, hol a keresztyén lelkiismeret jogát elismerni nem akarják, s a Róma elleni harcot engesztelheti en gyűlölséggel tovább folytatják. Igy beszél a pápa. Ezekkel szemben mindenekelőtt örömmel kell felemlítenünk Németországon az ókatholicis m u s n a k lassú ugyan, de biztos és állandó terjeszkedését. Nem jelentéktelen előhaladást mutat a reform-mozgalmakban a máj. 19—21-én Bonnban tartott 2-ik egyetemes z s in at. E zsinat a vallási kézikönyveket, katéchismust, s a liturgiát illető javaslatokat, melyeket már készen talált, a lelkészi karnak s a gyülekezeteknek véleményadás végett kiadta. Az uj házassági törvényt illetőleg elhatároztatott, hogy a polgárilag kötött házasság egyházilag megáldható, de a meg nem keresztelkedettekkel kötötött házasság kivételével. A házassági dispensatiok mellőztettek, a nőtlenség kérdése pedig még nem került szőnyegre. Végre a zsinat egy felhívást intézett a vaticani püspökök alatt álló azon lelkészekhez, kik szívben már ó-katholicusok, de nyilvánosan még nem tértek át. Az ó-katholicismus külső terjeszkedése sem jelentéktelen. Németországon 47,737 ó-katholikas van 45 lelkésszel. Poroszországban 82 község van, 1 L parochia 18,700 lélekkel. Badenben főleg az ó-kath. törvény következtében 37 község 14,000 lélekkel; ebez járul még 20 véglegesen nem szervezkedett község. Bajorországban 13 ezer lélek (21 helyről az adatok hiányoznak). Hessenben 4 község 684 lélekkel. Würtenbergben 1 község 57 lélekkel. A theologusok száma Bonnban 11. A nemzet tetszésétől kisérve vezeti az államhatalom is a mindig keményebb harcot a római hydra feje ellen. A német képviselőház jan. 25-én heves vita után elfogadta a messzeható polg. házassági törvényt, mely már 1676. jan. 1-én életbe lép, semmit nem használva a bajor püspököknek II. Lajos királyhoz intézett protestatiója. Ez ép ugy elhangzott, mint a német püspökök tiltakozása a kancellár ismeretes pápaválasztási körlevele ellen, mely az ultramontánoknak még most is nagyon szivén fekszik. Ha Poroszországnak valaha ingerlő szerre lett volna szüksége a Róma elleni harcban, azt most a curia megadta. A febr. 5-ki pápai bulla, mely a májusi törvényeket kárhoztatja, s a katholikusoknak az egyház minden büntetésének terhe alatt megtiltja azok végrehajtásánál közreműködni, oly nyilvános felhívás volt a forradalomra, hogy a kormány szükségesnek látta eddigi védekező álláspontját támadóvá változtatni. Az uj törvények egész sora lett következménye Róma ezen hallatlan önhittségének. A törvények elseje a kath. egyházi vagyon kezeléséről szóló — már régóta ismeretes törvény volt. Eszerint a vagyon kezelése jövőben a klérus kezéből kivétetik s a gyülekezetek által szabadon választott képviselők kezébe tétetik le. Csakhamar következett ezután a javadalmazásról szóló törvény, mely szerint a püspökök és lelkészek javadalmazására fordítandó állami segély megvonatik mindazoktól, kik az állami törvényeknek engedelmeskedni nem akarnak. Ezt követte nemsokára a Petri kath. képviselő által benyújtott — az ó katholikusok jogi v i s z on y á r ó 1 szóló törvényjavaslat, mely, mint a badeni, az ó-katholikusok jogilétét a kath. egyházon belől elismeri, s az egyházi és javadalmi alapítványt megállapítja. Azon kedvező eredmény, mely Badenben bekövetkezett, Poroszországban is kétségkívül nemsokára mutatkozni fog. A porosz alkotmány 15., 16. cikkelyeinek fel függeszté séről szóló törvény véget vetett azon játéknak, melyet az ultramontánok az egyház szabadságával és önállóságával űztek. E törvény a lelkészeknek és püspököknek a felsőséggel szemben épen most oly káros — szabad viszonyát megszünteti, s mellőzi azon korlátokat, melyek az egyházi hivatalok betöltésénél az állam előterjesztési, kinevezési vagy megerősítési jogának még útjában állottak. Végre az 5-ik törvény minden s z e r z e t r e ndet és congregatiót a porosz állam területéről kiutasít, s csak a betegápolással és neveléssel foglalkozókat hagyja meg; ez utóbbiakat is csak egy bizonyos időre. A kormányé törvény nyel a bajnak gyökerét metszette el, mert Poroszországban a szerzetrendek és klastromok szaporodásától számítódik az a megromlott szellem, mely most az állam elleni nyilvános ellenszegülésben mutatkozik. Hasztalan volt eddigelé a klerikális képviselők min-i den lamentációja az „egyház demokratizálása" (Reichensperg) s „a vallás aláásása" felett. A pápai encyklika befolyása alatt minden nem klerikális párt egy volt azon ; meggyőződésben, hogy a támadó rendszabályok szükségesek ; sőt Bismark nagy örömére magok a konzervati-i vek jöttek elő suttomkájukból, hogy a kormányt támogassák, Bismark, ki épen most a visszalépés gondolatával foglalkozott, megújult erővel kezdte meg a harcot. Egy hatalmas vágás volt azon nyilatkozat, melyet ő a javadalmazási törvény tárgyalása alkalmával a protestantismus és katholicismus közt ingadozó Gerlach eme szavaira : „inkább istennek, mint embereknek kell engedelmeskedni" a liáz tetszése között adott, midőn kimutatta, hogy itt egyáltalában nem isten iránti engedelmességről