Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-08-22 / 34. szám
nyok, akár polgári jelen alapjokra fektettessenek, akár erkölcsi testvériesülés utján legyenek majd keletkezendők. Leliet-e gyakorlatibb, lehet-e fenségesebb intézet, mint az egy pár ezer év óta a világot vezérlő keresztyéni szellem, mely a tiszta szeretetre alapitá gyakorlati nézeteit, s melynek egyszerűen fenséges, oly sok barbár népek vad erkölcseit átalakító s megszelídítő erkölcsi tanait megdönteni igyekezni, meddő törekvés. Sőt a melynek tanaiban oly képző elemek csirái szenderegnek, melyek még évezredek múlva is kalauzolhatják az újjá alakítandó társadalmakat. Nem a legmagasztosabb-e minden emberileg érző kebelre azon hit, mely Istent atyánknak nevezvén, saját eredetünk kútfejévé teszi a másként megközelithetlen, minden emberi fogalmon felülálló oki éjét a miiidensógnek. Növendékeit pedig az isteni ifjúság magasztos színvonalára emeli fel. A ki ezen viszonyt megingatni véli, megérdemli, hogy szőrszálhasogató spekulatióiórt minden iráuta táplált bizodalmunkat elveszítse. A ki a természettudományok uj vívmányaiban nem az ismeret kincseit keresi, hanem azt mint a testi szabadságra, elállatiasodásra vezető útat tekinti : az kockáztatja az emberi méltóság eszméjét, melyen minden erkölcsi és polgári szabadság alapúi. A ki pedig méltányolván bár az uj felfedezések kincseit, de az eszmét uralomra emeli az anyag felett, az jár el okszerüleg nézeteiben. Valamint tehát a termé szetbúvárlat az és zszükségességen alapuló hit határait tisztelni tartozik, ugy másrészről a vallásos szellem adhat j a m e g a profán t u d o 111 á 11 y 0 k 11 a k a magasztosságot és felken tsóget. NAGY JÓZSEF, k a r c s a i ref. lelkész. mutatás szerint, — hogy Bognár barátom adatait kiegészítsem —• jelenleg 200 millió dollárt fordítnak egyházi s missiói célokra, mely összegből 44 millió a lelkészi kar díjazására esik. Es pedig felekezetek szerint: A method. egyház ad e célra 10 millió dollárt. A baptista egyház ,, „ „ 8 11 » 11 *ö iv,6 ationalisták „ „ „ A presbyterianusok „ „ „ Az anglican egyház „ „ „ Más ev. egyesületek „ „ „ A róni. kath. egyház „ „ „ 11 11 5 n 5 „ 3 „ 8 » Összesen 44 millió dollár. A lelkészfizetés emelésének kérdéséhez. Bognár E. tisztelt barátom e lap 31-dik számában felsorolja az amerikai nagyobb városok lelkészeinek év. dijait, amelyek mellett a magyarhoni prot. papok fizetése igazán nyomorult csekélységgé törpül. Jelzi aztán azon szomorú tényt, hogy hazánkban a jobb tehetségek rendre visszavonulnak a prot. lelkészi pályától. E viszonyon szerinte csak ugy változtathatunk, ha az egyházi szolgálat évdiját megfelelőbb mértékre emeljük, s e célnak elérésére végül módot is ajánl. Amerikában csakugyan sokszorosan nagyobb a lelkészi fizetés, mint nálunk. Ott a legújabb statistikai ki-Az egyház iránti áldozatkészség a vallásosságban gyökeredzik. Az Egyesült Államok népe — mint tudva van — még igen hitbuzgó, s épen e hitbuzgalmában leli biztositékát egyházainak virágzása, a vallásügy szolgálatának részvétteljes méltatása. Nálunk már más viszonyok vannak. A vallásosság tüze lankad, az egyházügyek iránti érdekeltség ingatag. Ennék következménye aztán, hogy az egyházi szolgálat díjazása a legtöbb helyen épen nincs helyes arányban a követelt előkészület, tudományos képzettséggel. Sokan a magyar prot. lelkészek közül a legnyomasztóbb anyagi gondok bilincseit öltik fel s hordozzák hivatalukkal. Önmivelésükre nem áldozhatnak, példával a jótékonyság gyakorlásában elől nem járhatnak munkájuk gyümölcséből ; mert hisz ez alig elégséges a maguk s családjuk életének szegényes tovább tengetésére. Bár mennyit fáradjanak, bármily lelkesedéssel áldozzák magukat hivatásuknak, az anyagi helyzet nem lesz kedvezőbb ; sőt a különben is nagyon igénybe vett nép mindig kevesebb buzgalmat tanúsít rendes egyházi tartozásainak lerovásában is. Az ily tapasztalatok mind határozottabban visszatartják a lelkészi pályától azokat, kik tehetségük s szorgalmuk után más téren is remélhetnek boldogulhatást. És pedig lelkészek — becsületes, ügybuzgó lelkészek nélkül az egyház fen nem állhat. Ha azt akarjuk, hogy egyházunk tovább virágozzék, ha megvárjuk lelkészeinktől egyrészről a tudományos miveltséget, másrészről, hogy teljes odaadással és lelkesedéssel munkálkodjanak a valláserkölcci élet nemesbítésén : akkor nem szabad viszszariadnunk az áldozatoktól sem; akkor el kell fogadnunk ezen állítás igazságát: „méltó a munkás az ő jutalmára." Mindnyájan egyetértünk Bognár E. barátommal abban, hogy igenis ideje volna már a lelkészi évdij rendezéséről s emeléséről gondoskodni. Az általa ajánlott javítási módszer azonban nem állja meg a próbát a szigorú vizsgálat előtt. Nem, mert kivitele uj, céltalan kiadásokat igényelne, s igen sok zavart, bonyodalmat idézne elő • azután meg életbe léptetve is, az ügyet, nem hogy közelebb vinné a célhoz, sőt ellenkezőleg attól még távolabbra visszavetné.