Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-07-18 / 29. szám
BELFÖLD. Válasz Szász Károly urnák „Egy kis felvilágosítás" cimü cikkére. Soraim szerencséről beszélhetnek, hogy sikerülvén magukra vonniok Szász Károly urnák figyelmét, agyon nem hallgattattak, mint például H—i urnák cikke e lapok ez évi 21-dik számában. Azonban ezen szerencsében kevés az öröm. Mit is mond Szász Károly ur ? Azt mondja 1-ször, hogy a protestánsok sérelmei csekélységüknél fogva alig érdemesek a szóra r ); 2-szor, hogy a protestáns lelkészek épen ugy vétenek a törvény ellen mint a kath. plébánusok ; 2 ) 3-szor, hogy a kormánynak nem áll hatalmában a szentesitett törvénynek tekintélyt szerezni 3 ). Ha Szász Károly jelesünk igy vélekedik : ki csodálkozhatik azon, ha a felsőbb regiókban a ministerek és püspökök közelében minket nem értenek ? Luk. 2, 3, 31. Azonban ugy hiszem, hogy ez egyszer áll Szász Károly úrról: nonnunquam et bonus dormitat Homerus. O panaszainkat valóságos lappáliáknak tartja!4 ) Pedig Kárpátoktól Adriáig minden protestáns lelkész H—i után kiáltja: „Római kathol. kollegáink csak ugy garázdálkodnak mint eddig; csak ugy rontják meg a törvényt, mint eddig; csak ugy követelnek téritvényt a vegyes-házasoktól, mint mindig tevék. Hirdetési bizonyítvány nélkül esketnek ; halálos betegségben lévőket téritnek át; vegves-vallásu szülék gyermekeit minden nemre való tekintet nélkül, a törvény világos szavai ellenére keresztelik s anyakönyveikbe iktatják, stb. (lásd a 664—666. lapokat). Ugyan kérem, minő panaszokat vár a protestánsügyi referens ur? Spanyol inquisitióról, gályarabságról, templomaink erőszakos elvételéről panaszkodjunk tán a tizenkilencedik század második felében ? Megfoghatlan előttem, hogy bírja Szász Károly ur sérelmeinket csekélységeknek nézni — és csak ugy vagyok képes eligazodni, ha fel') Szász Károly barátunk nem a protestánsok sérelmeiről mondja ezt, hanem a mindkét (kathol. ugy mint protest) részről az intereonf. törvény valódi vagy állítólagos megsértése miatt emelt panaszokról. Azokról sem mindenikről, csak nagyobb részükről; azokról sem azt, hogy szót sem érdemelnek, csak azt, hogy nem érdemlik a z t a nagy animositást. Sőt ezt sem absolute, vagy épen a maga mint kormányi referens szempontjából, sőt egyenesen kimondja, hogy a törvény végre is törvény, ha csak egy jó táj a megsértése miatt is panasz emeltetik, igazságot kell szolgáltatni, a kormány csekélynek a csekélyt sem nézheti stb ; hanem mondja csak a maga egyéni szempontjából mint keresztyén, a szeretet és türelem szellemében. Szerk. 2) Sz. K. barátunk ezt egyátalában sehol sem állítja, sőt még oly formát sem mond, a miből ezt kimagyarázni lehetne; csak azt mondja, hogy panaszok érkeznek mindkét részről, s igy protest. lelkészek ellen is. S zerk. 3) Ezt sem állítja Sz. K. barátunk. Tekintélyt szerezni ? A törvénynek tekintélye magában van. Sz. K. csak azt mondja, hogy positiv büntetésekre nincs módja a kormánynak, nem levén a papok az ő fegyelmi eljárása alatt. Szerk. 4) Lásd , ) jegyzetünket. Szerk. teszem, miszerint ő hiszi, hogy az országban részünkről nincs több sérelem, mint a hány folyamodvány kerül iró asztalára. 0 azt látszik hinni, hogy a jogaiban sértett prot. papnak nincs sürgetősb dolga, mint a hatalmaskodó kath. plébánust bepanaszolni. Igaz, volt idő midőn sűrűbben panaszkodtunk mint jelenleg, mert hittük, hogy hazánkban törvény ellen büntetlenül véteni nem lehet. Mióta azonban tudjuk, , hogy a magyar kormány (Szász Károly ur szavaival élve) „rendesen az elkövetett hiba, helyrehozásával és több olyannak el nem követésére, s a törvénynek tiszteletben tartására való intéssel m e g e 1 é gszik," azóta megszüntünk panaszkodni, dacára annak? hogy sérelmeink száma légió. Ámde Szász Károly ur azt mondja rólunk, prot. lelkészekről, hogy mi sem vagyunk jobbak a szomszédim vásznánál; szerinte Illiacos intra muros peccatur et extra mondja, hogy a prot. lelkészek épen ugy sértik az interconfessionális törvényeket, mint a kath. plébánusok Ezt kereken tagadjuk ; ezen állítás ellen tiltakozni fog Kárpátoktól Adriáig minden protestáns lelkész. Részünkről a törvénysértések — legalább eddig — mindenütt emberi gyarlóságra, nevezetesen a törvény nem ismerésére és túlbuzgóságra vezethetők vissza 2 ). Ámde igy áll-e a dolog ellenfeleinknél is ? Nem!! Náluk a törvénysértések egy rendszer kifolyásai, melynek elve : A pápa több mint a k i r á 1 y. És ezen elvről nem volna tudomása a protestánsügyi referens urnák? O volna az egyetlen, a ki nem ismeri a katholicismus harcát az alkotmányos állam ellen Németországban és egyebütt ? Minek hajtja hát ő, a volt protest. lelkész, ellenfeleink malmára a vizet, állítván, vagy legalább szavaiból kimagyarázni engedvén azt, hogy | a protestánsok épen ugy sértik a törvényt mint a katholikusok ? Eddig bizony nem tették; jövőben meglehet ők is fogják tenni rendszeresen Kárpátoktól Adriáig, de csak azért, hogy az ököljog gyakorlását unják meg azok, kik benne remekelnek. Persze, ha a magyar kormány feladatának színvonal á n á 11 a n a, ezen ö k ö Í j o g 0 s á 11 a p 0 t n a k nem lett volna sz a b ad k i f e j-1 ő cl n i e. Szász Károly ur más véleményen van 1. A törvényhozás szerinte lehet hibás, vádolható mulasztással, d e a kor m á n y ne m. A cultusminister Szász Károly ur szerint másképen nem mint a hogy cselekedett, és pedig azért nem, minthogy az mterconfessionális törvények a vétkesekre büntetést nem szabnak, a kormány pedig a papok fölött fegyelmi joggal nem bir. De igazak-e Szász Károly urnák ezen állításai ? Nem! Megengedem, hogy az országgyűlés lycurgusi nemes szivüséggel,de lycurgusi bölcsesség nélkül hozott törvényt, jobbaknak tartván a kath. papokat, ') Lásd 2 ) jegyzetünket. Sz erk. 2) Tehát St. ur szerint mégis történnek protest. részről törvénysértések ; csakhogy az a törvény nem ismeréséből (ezt collegái nem köszönik meg St. urnák !) meg emberi gyarlóságból és túlbuzgóságból esnek; de'hisz a catholikusok is, szerinte is, épen túlbuzgóságból vétenek. Szer k,