Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-07-11 / 28. szám

és megadjuk, hogy a jubilaeumi évnek minden bűneik fölötti legteljesebb feloldozását, elengedését és bocsánatát a fönnebb emiitett év lefolyása alatt egyszer elnyerhessék ; valamint megengedjük, hogy e bucsu azon megholt lelkekre is esedezésképen alkalmaztathassék általok, kik Istennel a szeretetben egyesülve költöztek ki ez életből". * A családi értesítések bélyegéről. A bács-szerémi lelkészek utolsó értekezlete olyképen magyarázta a fennálló bélyegtörvényeket, miszerint bármilyen (bélyeg nem mentes) családi értesítésre egyetlen egy 50 kros bélyeg elegendő. Hogy ezen nézet hibás, kitetszik Széli Kálmán pénzügyministernek a képviselőházban Bobory interpellatiojára adott feleletéből, mikor egyebek közt ezen szavakat is mondá: „Az illetékszabály szerint az anyakönyvi kivonatok 50 kros bélyeggel látandók el ívenkint. — Ha egy kérvényben több születési vagy halálozási eset van felvéve, az 50 kros illeték mindannyiszor kirovatik, a hány eset mutattatik ki, s ehez képest a családi értesítések is szabályszerűen látandók el bélyegekkel. Kivétel csak három esetben van. Először akkor, mikor valaki folyamodik a katonai kötelezettség alól való felmentésért, és erre akkor szerzi meg a családi értesitétést; — vagy a katonai szolgálat alól időközben beállott eset folytán akar felszabadittatást ; vagy nősül; vagy végre ha ily katonai egyén hagyatékáról van szó. Ilyenekre kivételképen ki van mondva, hogyha több eset is van egy ily kivonatban összefoglalva, de miután csak egy egyénről van szó, ezen értesítések csak egy bélyeggel látandók el. — Ugy látszik azonban, hogy ezen családi értesitésféle kivonatok más célokra is szolgálnak és ezen más célokra is szeretnék ezen egy 50 kros kivételt használni ; azonban ezt megadni nincs hatalmamban stb." Bizonyos tehát, hogy némely családi értesítésre egynél több 50 kros bélyeg szükséges. — Azonban a pénzügyminiszter fentebbi szavai ujabb félreértésekre és zavarokra szolgálhatnak okul. Szerinte azon esetekben is szükséges egy-egy 50 kros bélyeg a családi értesítésre^ mikor valaki a katonai kötelezettség alól való felmentésért vagy a katonai szolgálat alóli felszabadíttatásért folyamodik. Már pedig tudjuk, hogy ezen két esetben a bélyeg épen nem szükséges sem a családi értesítésre, sem pedig más bizonyítványokra. *) Óhajtandó tehát, hogy a pénzügyminiszter ur magyarázza meg, azaz rectificálja szavait. Szerény véleményem szerint a dolog mai nap ugy áll, hogy a bélyegtörvény szempontjából háromféle családi értesítést kell megkülönböztetnünk. Es pedig : 1. Vannak családi értesítések, melyekre bélyeg nem szükséges, azaz melyek bélyegmentesek. Ilyenek : a) mikor valaki a katonai kötelezettség alól való felmentésért, vagy b) ha már katona és például atyja meghalt, a katonai szolgálat alóli felszabadításért folyamodik. *) Honvédelmi min. 40,000—74. rendelete : A felszólamlás! kérvények és azok mellékletei, bélyegmentesek. A családi értesitó'k kiállításáért, amennyiben azért díj követelhető', 2 oszt. ért. írtnál többet követelni nem szabad. 2. Csak egy 50 kros bélyeg szükséges a nősülési és a katona-hagyatéki ügyekben. 3. Egynél több bélyeg szükséges minden más ügyben kiállított családi értesítésre. Ámde hány bélyeg ? A miniszter mondá: „ha egy kérvényben több születési vagy halálozási eset van felvéve az 50 kros illeték annyiszor kirovatik a hány eset mutattatik ki." Ezen szavak nem eléggé világosak, sőt egyenesen kétértelműek. Vagy annyi bélyeg kell, a hány anyakönyvi adatra hivatkozás történik a kérvényben, — vagy pedig: a hány anya könyvi adat kimutattatik a családi értesítésben, ugyanannyi 50 kros bélyeg is ragasztandó rá. Ismétlem abbeli óhajomat, vajha a pénzügyminiszter megmagyarázná szavait. STELTZER FRIGYES, kiszácsi evang. lelkész. IRODALOM. * A „Hasznos Mulattató" 2-dik félévi 1-ső füzete megjelent. Ismételve ajánljuk e jeles vállalatot most a félév küszöbén a népnevelés minden barátjának figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 6 frt., félévre 3 frt. A megrendelések a kiadóhivatalhoz hold-utca 4. sz. a. intézend ők. * A „Magyar Sión" juniusi füzete megjelent. Tartalma : Kopernik Miklós arcképei. Dankó József. A vízözön. Költemény Kuthentől. Egyháztörténeti tanulmányok. T aranyi. Nagyboldogasszonyról nevezett budavári plébániatemplom története. Né m e t h y Lajos. Bearn. Maszlag liy Ferenc. Irodalom : Üfchegg: Sechs Bücher des Lebens Jesu. Sólymos. Czobor : A középkori egyházi művészet kézikönyve. Hernádi. Tomcsányi: Mit szól a történelem Toldy Pista jezsuitáival szemben? Friend: Scriptum super Apocalypsim. Ketteler : Der Bruch des Religionsfriedens. Egy győrmegyei áldor: Lateau Lujza. Bolanden: Die Reichsfeinde. Séda Ernő. Vegyesek. NECKOLOG. A miskolci li. ref. egyház gyászát, a melyet Nyilas Sámuel halálakor, 1874. febr. 27-én öltött, alig veté le, már másik lelkésze, Mislei Károly temetésére hívogattak a harangok. Mind a kettő élete delén hagyta itt családját s egyházát s vitte sirba a munkásságához kötött reményeket. Még a miskolci egyház tagjai közül is csak kevesen tudják, mennyit vesztettek ezen utóbbi halálával; a legnagyobb rész csak az imádkozó lelkészt ismerte, s csak a hozzá közelebb állók ismerték azon lelket, melyet gyönge testalkata rejtett. De mutassa rövid életrajza munkakörét. Mislei Károly egyszerű, de munkás és becsületes iparos szülőktől született Miskolcon, 1831. okt. 26-án. Atyja Mislei István, anyja Molnár Zsuzsánna volt. 1838. szept. 10-én a miskolci ref. liceum növendékei közé Íratott. Mind tanárainak bizonysága, mind a tanintézet okmányainak tanúsága szerint gyermekkorától kezdve mind-