Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-07-11 / 28. szám

hogy mit mi mint kerület cselekszünk, azt az egyetem hajtotta volna végre, rendszert alkotni. De miután ez mindeddig elmaradt, nem lát Lenne céltévesztett munkát, de sőt szükségesnek tartja, hogy kerületenkint rendezkedjünk előbb, mert ez által az egyetemleg rendezkedés munkáját megfogjuk könnyiteni stb. Mire a rendes tanácskozás kezdetét vette. A gyűlés nemcsak általánosságban, de kevés kivétellel részletekben is elfogadta a kiküldött bizottság ide vágó munkálatát, melyet a „Prot, egyh. és iskolai Lap "-ban ez év folyamán már ismertettem. Mégis a következő változtatásokat eszközölte : 1. A külbirtokosok megadóztatására nézve azt a megszorítást tette, miszerint maximumnak vette a bizottság által stipulált arányt, igy a kisebb arányban történendő fizetésnek, illetőleg kivetésnek is hely adatott. 2. Az esküforma marad a régi. Igy az „atya fiú és szt. lélek" újra szerepel. A lelkész esküjéből pedig a javasolt módósitás, hogy a szent irást a j ózan észszel megegyezőleg magyarázhassa, kimarad. Ilyen formán az észnek nincs helye. Nem ezt tanultam Luthertől. O a józan észt az irás auctoritása mellé helyezte, a mint hogy ugy is kell lenni. Az a józan ész oly szükséges az Írásmagyarázatban, mint a biztos járáshoz szükségeltetnek az ép lábak. Valamint nappalt nem képzelek nap nélkül, ugy az irás-magyarázat helyességének feltüntető napja a józan ész. Élnek is vele minden alkalommal a legorthodoxabb lelkészeink is, még is confessioellenesnek tartják neki helyet adni az esküben. 3. Elvettetett a bizottság azon módosítása is, mely az ikerelnökség számára szabatosabban tűzte ki a munkakört, a mennyiben döntő szavazattal biró elnök lett volna törvényszékeken a világi, közgyűléseken az egyházi elnök. A gyűlés határozata szerint, mindkét esetben egyforma joggal bírnak, melyet fölváltva gyakorolnak. 4. A bizottsági munkálat a próbabeszédek tartását végkép mellőzendőnek véleményezte. A gyűlés azonban hatalmas dictiókban bizonyítványt állítván ki elsőben a mellett, hogy mily lealacsonyító a lelkészi hivatalra a próbabeszédtartás, utóbb még is azt határozta, hogy próbabeszéd a superintendens engedelmével tartható. Difficile est satyram non scribere. Vagy lealacsonyító, vagy nem. Ha igen! ? bárki engedelme mellett is az marad. Eszembe jut e helyen a reformatió megindultakor szokásban volt visszaélés a bűnbocsátó cédulákkal, mely szerint engedelmet nyerve rá megszűnt a bün bűnnek lenni. Prot. szempontból pedig azt mondom, a mi egyszer bün, igy tehát szenyez, nem törli le az semminemű engedély. 5. Továbbá a bizottsági munkálat azt mondja : mielőtt valaki rendes lelkészi hiványt nyerhetne, egy évet mint segédlelkész gyakorlatban köteles tölteni. A gyűlés folyamán kitűnt, hogy dunántúl rendes káplánia csak 3 van, tehát a gyakorlati életben az indítvány nem reálizálható. Mégis a rendszerben meg fog maradni, azon clausulával megtoldva, hogy egy pár hónapi különbség nem határoz. Kérdem most már, — el PÁPA tekintve attól hogy a clausuláknak barátja nem vagyok, mert prot. egyházunkra az ily törvények hoztak legtöbb bajt — hogy lesz a határozatnak elég téve? Ha már előre tudjuk, hogy a fölállítani szándékolt szabályt az élet visszaveti, mert nem gyakorlati, — minek mégis törvénykönyvbe fölvenni? Csak súrlódás lesz belőle. G. A „püspök" nevezet, miként a javaslatban foglaltatott, elvettetett, s marad a „superintendens" cini. Jó ! legyen! „verbavalent" különben is „sicuti nummi." Csak hogy népünk kimondani majd alig tudja. Még több kisebb eltérés fordult "elő a bizottsági munkálat, és a gyűlés megállapodásai között. De ezek a dolog meritumán nem változtatván, mellőzhetőknek vélem. Végül — jóllehet a gyűlés kezdetén adatott be, — fölemlitendőnek tartom, hogy nt. Tatay Sámuel ur egy határozati indítványt nyújtott be, mely szerint az egész rendszer keret megváltoztatandó. A határozati indítvány elesett. A főargumentum ellene az volt, hogy nem lévén előlegesen közölve a gyülekezetek-, illetőleg esperességekkel, a gyűlésen nem tárgyalható. — Csudálkozásomat kell kifejeznem e téves fogalommal szemben. Ha mindjárt utasításaink volnának is mint képviselőknek, melyekhez szigorúan szabnunk kell magunkat, még akkor sem hiszem kezünket annyira megkötöttnek, hogy egyszerű alakváltoztatásba bele ne mehessünk. Különben fölösleges a gyűlés, ha nincs helye a kölcsönös capacitálásnak. Különben e gyűlés egyházi életünk jövő fejlődésére jó hatással lesz alkotott műve által. Jövőre senki sem mondhatja, hogy nincs rendszer, a másik meg, hogy van. Illő, hogy ha van, tehát legyen. BOGNÁR ENDRE, ev. leik. A győri evang. egyházmegyei lelkészegylet ez évi gyűléséről. A győri evang. egyházmegyei lelkészegylet az ez évi gyűlését junius 29-én tartotta Séten. Jelen voltak : Mészáros István elnök, Zathurecky József, Matisz Károly, Molnár Lajos, Kovács Mihály, Ihász László, Hofbauer Pál, Laucsek Jónás, Bognár Endre lelkészek, ez utóbbi egyszersmind jegyző. Hiányzottak 5-en. Jövőre ne vonják meg ők se közreműködéseket, annyival inkább, mert hiszen tagokul íratták be magokat az egyletbe. Egy évben egyszer mindegyikünk szakithat egy napot ezen a hivatalunkra oly fontos összejövetelen való megjelenésre, Én legalább örömmel szakitok, és szívesen megyek, mert tudom, hogy fontos és szükséges ily alkalmak fölkeresése. Az elnök nt. Mészáros István ur, az egybegyűlt tagokat üdvözölvén a gyűlést megnyitotta. Napi renden voltak : 1. A pénztárnoki számadás, melyből kitűnt, hogy az egylet a mult, tehát az első évben 20 forinttal rendelkezett. Kiadás : „a prot. theolo-ÍÖKY1ÍÜA