Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-07-04 / 27. szám

32. pont. összefüggésben a fentebbi ponttal, Húrban Vladimír ó-pázuai lelkész élő szóval előadja abbeli kérelmét, hogy legalább a háromegy királyság területén fekvő egyházakba ne küldessenek magyarul címzett és fogalmazott körlevelek. Határoztatott: ha a slavoniai egyházaknak a magyar közigazgatási nyelv használata nehézségeket okoz, ami azonban alig hihető, miután lelkészeik magyarhoni iskolákban nyervén kiképeztetésüket, a magyar nyelvet értik és beszélik: szabadságukra hagyatik a bács-szerémi esperességből kiválni, önálló esperességgé szervezkedni és tetszés szerint máshová csatlakozni. 33. pont, Olvastatván az ó-pázuai egyháznak lelkésze Húrban Vladimír által élő szóval is támogatott abbeli folyamodványa, hogy a bács-szerémi esperesség tiltakozzék a felső-magyarországi két szláv tan-nyelvű gymnasiumnak, nevezetesen pedig a turóc-szent-mártoninak másodizben is elrendelt bezáratása ellen, határoztatott: Tekintetbe véve, hogy a magyarországi evang. egyetemes gyűlés annak idejében a nagy-rőcei és a t.-szt.-mártoni gymnasiumok bezáratását helyeselte, az utóbbi gymnasiumnak másodszori bezáratásáról pedig a bács-szerémi esperességnek hivatalos tudomása nincsen: az ó-pázuai egyház kérelme annál kevésbbé volt támogatható, minthogy ezen egyház fekvésénél fogva a háromegy királyságban az 179°^ 26-dik törvénycikkre nem hivatkozhatik, és a magyar közigazgatási minisztérium fennhatósága alatt nem állván, Trefort magyar közokt. min. eljárását helytelenítő indítvány megtételére nem illetékes. STELTZER FRIGYES, esperesi helyettes jegyző. RÉGISÉGEK. I. Rákóczy György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. (Folytatás.) XI. Hűséges és alázatos szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak, az ur Isten Nagyságodat minden idvösséges és ez életre tartozandó áldásival is áldja és gazdagítsa meg, szívem szerént kívánom. Kegyelmes uram, az Nagyságod kegyelmes resolutióját Praefectus uramnak mind eleven nyelvvel, mind pedig scriptotenus eleiben adtam, az a mit ű kegyelmétől néhol letett asteriscusokból ki tetszik. Valamint az assecuratoriat Nagyságod formálta eontentus ű kegyelme vele. A hol az pénzről való jobbítást tette le Nagyságod arról is könnyti az végezés Nagyságod és íí kegyelme között: mert noha az apró pénzben és poturákban volt valami vilongás az embörök között; de az arany és tallér mindenkor Magyar- és Erdélyországban közönséges volt, ha szintén az iidővel együtt néha változott is az árra. In specie aranyat avagy tallért kell az contractusban írni, ratione valoris praesentis temporis. A hol pedig az Ligáról vagyon az emléközet, arról való tetszését is kegyelmednek megírtam ez minap az én kegyes asszonyomnak Beli uram által. El sem akar ű kegyelme az mellel menni, nem is lehet; mert annyira j ütöttünk mi magyarok az nyelvekkel és lelkűkkel kereskedő juristak miatt, hogy akármi erős kötés mellett, bírjon is valaki valami ki-i csíny örökséget, de alig lehet mellette securus. Az régiek mondották, hogy in bello licet bis peccare : de bár azt is hozzá adjuk, hogy in contractibus non licet bis peccare. Nincsen semmi böcstelenségére Nagyságtoknak az mint Nagy ságtok Hartai Gábor uramnak adta, ű kegyelme is nem kivan egyebet. Annak az Ligának formáját azon Nagyságtok fassiojából excerpáltam, im Nagyságodnak | megküldöttem. Nagyságod kegyeimesem megbocsásson, de talám az is foroghat az ű kegyelme elméjében, hogy Nagyságoddal nem ugy contrahál ű kegyelme, mint Erdélyi Fejedelemmel, hanem magyarországi úrral, az mint Nagyságoddal Suo tempore concludált volt Hartai uram, nem jöhet ab usus is ki, mert egy az, hogy num publicum leszen ; más az, hogy nem alhatnak igen sokan Debreceni uram rendiben ; azért szömtelenség is volna némelyiknek effélét kívánni az kire avagy nem érközik, avagy nem érdemes. A második punctnak harmadik condítiójában nehezteli ű kegyelme, hogy Nagyságod malom, majorház és haszontalan erdekből (így: erdőkből?) csinálandó réteket megengedi: de az böcsiről és az capitalis summával együtt való letételét nem emliti. ítélem kegyelmes uram, hogy ez talám feledékenységből esett, mert igazat kíván ű kegyelme maga gondviselésével és jobbágyival épiteti, méltán megkívánhatja az árát az építésnek: azért noha az Nagyságodnak gratiája is járul hozzá ; de azért nagyobb részént pénzen vett jobbágyi lesznek az nagy Dobroniak ű kegyelmének. Ugyanezen első punctnak hatodik conditiójában ahoz tartja magát ű kegyelme, az mint Nagyságodnak Bodor Benedek által beküldettem. Az 7-ik conditio, a hol ez az asteriscus vagyon az 8000 ezer forint felét az építendő épületeknek bocsit akarja, ű kegyelme, hogy megemlítsek az Fassioban az capitalis summával együtt, az mint az harmadik conditioban emlitém Nagyságodnak: ezenkívül nincsen semmi difficultása ű kegyelmének benne. Az harmadik punctban az városbeli házrul mindenestől az maga kívánságához akarja magát tartani ű kegyelme. Mert Nagyságod másfél ezer forintban ígéri, hogy inscribálja, de az én ítéletem szerént is, az mint íí kegyelme szokott építeni, nem sok maradna meg az másfél ezer forintból, ha tisztességesen kellene el végeződni. Annyira elromlott, hogy sok helyeken az kő falaknak az fundamentumát is ki kell bánni, ha ember építeni akarja; ugyanazon harmadik punctban nincsen semmi emléközet az pénzen veendő majornak, szántóföldeknek és kaszáló réteknek áron való kiváltásáról. Ha arra kellene kegyelmes uram az dolognak menni, hogy valamikor magátul, avagy maradékátul ki kellene váltani, méltán kívánja íí kegyelme, hogy bele irattassék az Fassionalisban. Mert maga pénze ára leszen, ha találtatik valahol afféle. Az házról íí ke-37*