Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-06-27 / 26. szám

rUljöo lelkünkben az országos dorüestica eszméje. 1858. óta sokszor pengették már e kérdést, meg is vitatták minden oldalról, 3 alig van valaki, ki a donustica fontosságát és szükségét b^ ne látná: mi az oka mégis, hogy ma sincs domesticánk ? ! Az evangelikus atyafiak már is hatalmas tökével rendelkeznek ; az erdély1 maroknyi unitárius felekezetben egy lelkes felhívás folytán szintén megvettetett már egy közpénztár alapja: s mi még most is csak a tervezgetésnél vagyunk. Ne hallogassuk már tovább ezt a dolgot, nehogy késő legyen. Talán a reformátusok is követhetnék az uuitariusok példáját, s ha már conventileg nem tudják a domesticát létrehozni, kezdenék meg legalább e célra az adakozást, hogy legyen legalább „egy persely, amelybe t e h e ínégeihez mérten mindenki minden időben belevethetné az egyház és iskola számára szánt filléreit, a melyek nem vesznek el, mint egyes cseppek, hanem meggyüjtve, egy-egy uj kereket hoznak mozgásba ; időről-időre mégis csak lendíthetnénk valamit ez által is azon az ügyön, mely édes mindnyájunkká." (Lásd bővebben a „Keresztyén Magvető" 1874. évi folyamának 3. füzetét). Én azt hiszem, hogy a nagyobb és magokat jól biró egyházak és buzgó protestánsok örömest sietnének lerakni filléreiket egyetemes egyházunk oltárára, s dacára a mostoha viszonyoknak, az országos domestica alapja egy-két ev alatt convent nélkül is meg volna vetve. Egyszóval a szegényebb sorsú egyházak ügyét a hazai összes reformátusoknak fel kell karoluiok, s vállvetve törekedniük, hogy az Ur kicsinyei közül egy is el ne vesszen. Lévay Lajos. ( Folytatás köv.) BELFÖLD. Egy kis felvilágosítás. A „Protest. Egyh. és Isk. Lap" legutóbbi (25-dik) számában „Steltzer Frigyes értekezlet! jegyző" aláírással egy nyolc pontból álló tudósítás foglaltatik a bács-szerérni ág. hitv. lelkészi kar junius 1-én Újvidéken tartott értekezletéről. E tudósítás egyik pontját nem hagyhatom szó öélkül. Ez az 5. pont, s igy szól : „5. A testvérek (t. i. az értekező lelkész urak) közül többen keservesen panaszkodnak, hogy a róm. katb. plébánusok az interconfessionalis törvényeket igen gyakran sértik. Határoztatott: Miután a magyar kormány a törvénytelenül eljáró r. hath. plébánu&okat épen nem bünteti és az általok űzött ököljognak kedvez, a pastoralis prudentia azt tanácsolja a testvéreknek, hogy Ők épen ugy tegyenek a mint a törvénysértő plébánusok már tettek." Mint protestánsügyi referensnek a vall. és közokt. m. kir. ministeriumban, elég módom lévén az interconfessionalis törvények va'ódi vagy állítólagos megsértése miatt innen és túl emelt panaszokkal foglalkozni, röviden elmondom, mikép szoktak nálunk az ily ügyek tárgyaltatni. Előre bocsátom, hogy nagyobb részök valóban oly kicsinyes, hogy sem egyik sem másik részről nem érdemli meg azt a nagy animositást, melylyel körülöttük találkozunk ; s egy kis kölcsönös türelemmel, némi méltányossági érzettel, s mindenek fölött egy mustármagnyi keresztyén szeretettel, bizony mellőzhető vagy megelőzhető volna. Mivel azonban a törvény végre is törvény, s ha csak egy jotájának is a megsértése miatt panasz emeltetik, igazságot kell szolgáltatni, a kormány csekélynek a csekélyt sem nézheti, teljes komolysággal kell azt tárgyalnia, és a legnagyobb részrehajlatlansággal elintéznie. E végből van a vall. és közokt. miniszterinmban kath. ós protest. egyházi osztály, vannak kath. és prot. referensek, kikről feltehető, hogy saját egyházuk jogait védelmezik, sérelmeire szemet nem hunynak, de a kik a mellett nem szabad hogy elfogult pártemberek legyenek, hanem kell hogy első sorban az állam érdekeinek s a törvényeknek őrei legyenek. A részrehíjlatlan elintézést közöttük a következő eljárás biztosítja, a lehetőségig. A protestáns részről kathol. lelkészek ellen emelt panaszok előzetesen a katholikus, — visszont a kathol. részről protest. lelkészek ellen emelt panaszok előzetesen a protestáns osztályban tárgyaltatnak ; s az első lépés rendesen az, hogy a panasz, a bepanaszolt félnek (illetőleg egyházi főnökének, püspökének, superintendensének) feleletre kiadatik, hogy audiatur et altéra pars. Beérkezvén a felelet, ha a dolog az illető osztály referense előtt már eléggé tisztázottnak látszik, megkészíti az elintézés iránti propositióját s kiadás előtt közli, netaláni észrevételek megtétele végett, a másik osztálylyal ; ha a dolog kevésbbé áll tisztán, előzetesen is kikéri a másik osztály véleményét. Az elintézés előtt minden esetben meghallgattatik s írásban nyilatkozik mind a kathol. mind a prot. osztály; néha válasz és viszont válasz is váltatik. És a megállapított elintézés, vagy a két e-lenkező vélemény, mindenesetben az államtitkár, sőt fontosabb esetben még a minister helybenhagyása alá is terjesztetik. E szerint a kathol. osztályból sem megy ki egyetlen ily eset elintézése is a nélkül, hogy azt a prot. osztály ós a (szintén protestáns vallású) államtitkár, sőt fontosabb esetben maga a minister is ne látta, helyben ne hagyta volna. Hogy a ministerium a törvénysértést elnézné, vagy a Steltzer ur által úgynevezett ököljognak kedvezne, arra részemről esetet nem tudok. Hogy az elintézéssel vagy egyik vagy másik fél nincs megelégedve, az minden pörnek a természetében fekszik. Hogy akár kathol. plebánust, akár protest. lelkészt péld. illetéktelen keresztelés, esketés vagy temetés, szabálytalan átvétel stb. égbekiáltó bűnéért elevenen megsűttetéssel nem büntet, mint a tisztelendő testvérek kívánni látszanak (legalább a katb. plébánusok irányában) — az igaz. Hogy rendesen az elkövetett hiba helyrehozásával és több olyannak el nem követésére, s a törvénynek tiszteletben tartására való intéssel megelégszik 35