Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-02-01 / 5. szám
•VT T. Sán dor J ó zs e f n é szül. Ká 1 dy Mária asszonyság 200 forintot hagyományozott hőgyószi evang. gyülekezetünknek egy második harangra. A nemes szikra gyújtott; kicsiny s nagy sietett filléreivel, forintjaival a nemes adományt oly összegre emelni, hogy most már egy második 654 fontos harangunk is hivja az élőket, siratja a holtakat s hirdeti a tettben buzgó lelkek emlékét. Legyen áldott a megboldogult nő emléke. Másik jóltevőnk m. gencsi leánygyülekezetünkben született, s somogymegyei Szőke Dencsen férjezett t. Vóssey Lajosné szül. R a d ó Krisztina aszszonyság, ki 600 darab ezüst huzast hagyományozott gyülekezetünknek. De engedje meg a nt. szerkesztőség, hadd közöljem e lapok hasábjain szóról szóra a hagyomány kíséretében jött levelet. Az egyház, vallás, és a gyermekkori nevelő iránti hálával teljes levél az j es olyan levél, mely amellett tesz bizonyságot, hogy ha kerülnek is oly vallástalan és erkölcstelen lelkek, kik a törvényes formák megtartásával készült végrendeletet is kijátszani erőlködnek : de vannak olyan vallásos s kegyeletes lelkek is, melyek a minden törvényes formák nélkül kifejezett óhajtást is sietnek teljesíteni. A levél igy szól: „Különösen tisztelt tisztelendő ur ! Áldott emlékű jó anyánkat kegyeletes emlékei mindenkor melegeu kötötték a hőgyószi evang. egyházhoz, melynek kebelében gyermekkorát élte. Az isten e kertjének akkori nemes keblű agg mü" velője a jó lelkű Beliczay Jónás volt — kedves emlékében tartott — első nevelője : ki a nemes indulatu gyermek szivében gondos tapintattal ápolta a szelid női erkölcsök azon gyöngéd plántáját, melyből egy páratlan magasztos életnek sok földi boldogság-, de igen súlyos lelki szenvedésekben is gazdag életiskolája egy oly eszményitett női jellemet fejlesztett, melyet mi — előbb birtokában boldog, most elvesztése fölött — megtört szívű gyermekei, az élet mindennapiságában ép oly nemesnek tanultunk tisztelni, mint a válságos pillanatokban felemelkedettnek imádni-A gyermekévek kedves emlékeihez fordul a boldogult egy 1860-ról keltezett, hozzánk címzett — általunk ereklyéi közt most feltalált — igazán bibliai levelében, a hőgyészi sz. egyházat jelölve meg azon helyül, „hol az isten jóságába vetett hit szülte buzgóságot tanulta", a azon óhajtását fejezi ki, hogy „kegyeletes emléke némi jeléül" a hőgyészi ev. egyház 200 „igaz ezüst forintban" részesüljön — többféle kegyeletes hagyományai között — hagyatékából. Midőn e sz. kötelességünket teljesitendők, 600 darab igaz értékű húszast, s igy 200 valódi régi ezüst forintot átküldeni szerencsénk van, bátrak vagyunk tisztelendőségedet felkérni, mikép ez összeget illetékes helyre átszármaztatni s annak az ő szellemében leendő hova fordításáról a tiszt, gyülekezettel egyértelmüleg rendelkezni méltóztassék, sat. sat. Szőke-Dencs, Véssey Sándor s. k. Vóssey Mihály s. k." Midőn a fentebbi soroknak becfes lapjában való közlését kérném, *) maradtam K.-Hőgyész, dec. 29-én 1873. H ering János, hőgyészi ev. lelkész. Külföldi egyház és iskola. (Folytatás. Az osztrák birodalmi tanács elé terjesztett confessionalis törvényjavaslatok.) A 9. §. szerint minden egyházi hivatal és javadalom megürülése az országos hatóságnak bejelentendő. A 14. §. kötelezi a püspököket, hogy rendeleteiket, instructióikat, pásztorleveleiket stb. a közzététellel egyidejűleg a politikai országos hatósággal tudomás végett közöljék. A 15. §. igy szól. Ha ugy találja a kormány, hogy a nyilvános isteni tiszteletre vonatkozó valamely egyházi rendelet ellenkezik a nyilvános tekintetekkel, betilthatja. Az egyházi hatóságok kötelesek a nyilvánosan megtartandó isteni tiszteletre vonatkozó minden rendeletet a közzététel előtt az illetékes államhatóságnak bejelenteni. A 16. §. szerint az egyházi hivatali hatalmat soha sem szabad arra használni, hogy általa az állampolgári jogok gyakorlata, vagy a törvényeknek való engedelmesség meggátoltassák. A 22. §. szerint a kormány mindig követelheti, hogy az egyházi stolailletményekre vonatkozó rendeletek, melyek a helyi és időbeli körülményeknek meg nem felelnek, czélszerü módon megváltoztattassanak. A 23. §. megszabja, hogy egy papi cselekvény teljesítése sem tehető függővé a stolailletmény előleges kifizetésétől. A stola-illetményekre vonatkozó rendeletek szabványai elleni contraventiók a közigazgatási hatóság által pénzbirsággal büntetendők. (24. §.) A kath. theologiai facultások szervezete külön törvényben szabályoztatik. (28. §.) A patronátusi törvények külön törvényes szabályozásnak tartatnak fenn. Addig a mostani szabványok maradnak érvényben. Egyes esetek megítélésénél mindig azon alapelv alkalmazandó, hogy a patronatusi terhek csak a patronatus alatt álló templom és javadalmakra vonatkoznak. (30 §.) A 36. §. szerint az állami cultus-igazgatás jogosítva van az egyházi intézetek törzsvagyonának épentartása felett őrködni. A többi szakaszok általában az egyházi vagyon kezelésére vonatkoznak. Az 58. §. szerint az állami cultus-kormány köteles a felett Őrködni hogy az egyházi közegek hatáskörüket túl ne| lépjék. — E czélból a hatóságok minden törvényesen megengedett kényszer-eszközt igénybe vehetnek. A második törvényjavaslat a kolostorok külső jogviszonyaira vonatkozik. Egyházi testület alakítására (rend, congregatio stb) vagy ilyennek betelepedésére, állami helybenhagyás szükséges. (1. §.) E helybenhagyás iránti kérvényt az ahhoz csatolandó alapszabályokkal együtt a tartományi főnöknek, ez pedig a cultusminiszternek terjeszti *) Nagy örömmel, készséggel mutatjuk tel a vallásos buzgóság, kegyelet ily szép virágait a nagy közönség előtt, ha ennek közlésével mégis pár hétig késtünk, mentsen ki bennünket a sok árvaházi adakozási jegyzék, melyek sok helyünket elfoglalják. Szerk,