Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-08 / 45. szám

most, hanem húsvét és pünköst között gyűléseztünk volna, sakkor közelebb volnánk egyleti életünk első esztendejének végéhez. De ha már különféle okok miatt ennyire el kellett távoznunk az első év végétől, a távolságot használjuk legalább az annál kényelmesebben tehető visszapillantásra. Nézzünk tehát vissza első esztendőnkre. Három közgyűlésünk volt az egész óv alatt, még pedig a három közül csak is az egyik rendes idejében. A februáriusiban megkezdette egyletünk a szabályszerű szervezkedést, s a májusiban ezt befejezte. Csekély anyagi erejéhez képest könyvtárt alapított, a melyben igaz, hogy még eddig csak 4 mű van, de ezt legalább sajátjának mondja. A nevelésügyben hét fontos kérdésre, t. i. a tandíj, a tanitó képzés, a tanítói állomás rendszeresítése, az iskolafelügyelet, a kebli isko1 a-tanácsok tanácskozási jegyzőkönyve, az iskolai anyakönyv, és érdemfokozatok vagy bizonyítványok jegyzőkönyve kérdésére nézve bizonyos megállapodásra jutott egyesületünk s egy bizottság tanulmány tárgyává tette az u. n. egyházmegyei özvegyár v a t á r kérdését. Hogy tehát egyesületünk munkára emelte föl kezét életének már első esztendőjében : annyit róla bizton elmondhatunk. Hanem ember tervez, isten végez, kivált mikor tanítóféle ember tervez, de azórt csüggedni nem szabad, mert a kitartó munkásság előbb-hátrább legyőzi az útjában álló nehézségeket. S valyon van-e valami eredménye'egy évi munkánknak ? Én azt hiszem van, legalább a t a n d i j-k ó r d é sb e n kétségtelenül van. Sőt ha mi, az a 30 ember, kik a mult évben a gyűléseken megfordultunk, minden kérdés tárgyalásánál jelen lettünk volna, s ez által magunkat mindenik megállapodásnak mintegy apostolává képeztük volna: hogy még több eredményt tudnánk felmutatni, azt merem állítni, mert az egyesülés erőt, az erő hatalmat, a hatalom pedig eredményt biztosit a maga emberének. Legyünk azonban jó remónynyel az iránt, hogy a mi nem volt, az még meglehet, s eljön az idő, melyben minden protestáns tanitó belátja, hogy a nevelésügy munkásainak hármas vágyát, t. i. a kellő képzettséget, a méltányos javadalmat, s a ki nem maradható hivatali önállóságot legbiztosabban és leghamarább a protestáns tanitó érheti el. S hogy ez a jövendő miattunk ne késsék, kezdjük is meg tanácskozásunkat." 2. A mult évi dec. 30-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének tájékozás végett való felolvasása megtörtént. 3. Egyletünk elnöke mult évi jegyzőkönyvünk 29. vezérszáma értelmében a kolozs«dobokamegyei tanitóegylet elnökségéhez kérdést intézvén az iránt: nem volna-e hajlandó Erdélyi népnevelésügyi értesiő című egyleti közlönyének hasábjait a protestáns iskolák számára is megnyitni: a nevezett egylet elnöksége kérdezősködő levelét megválaszolás végett áttette fennirt közlöny szerkesztőjéhez, Szabó Endre úrhoz, ki is idei február 18-ról a következő választ küldötte: „Lapunkban bármely cimet viselő tanitóegylet közleményeinek készséggel helyet engedünk az esetben, ha, a beküldendő közlemények más lapban még nem jelentek meg, s ha nem foglalkoznak vallásfelekezeti kérdések fejtegetésével." Egyesületünk az irt megszorításokkal kapcsolatos ajánlatot nem veheti igénybe. 4. Elnökünk előterjesztett e mult évi jegyzőkönyvünk 31-ik vezérszáma alatt kiküldött özvegy-árvatári bizottság munkálkodásának eredményét, s ezzel kapcsolatban felolvastatja tájékozás végett az 1839-ben készült egyházmegyei Özvegy-árvatári alapszabályokat. Mely előterjesztésből és a felolvasott alapszabályokból világos lévén az: hogy egyházmegyénk tanítói testületének minden tagja kezdettől fogva köteles tagja volt az egyházmegyei özvegy-árvatárnak, még pedig mind a teher, mind a javadalom tekintetében egy harmad arányban; kitűnvén egyúttal az is, hogy ez intézmény miként állásáról egyházmegyénk tanítói testülete egyfelől az intézmény szervezete, másfelől a tanitói testület régi állása miatt birt kevés tudomással; bizonyos lévén másfelől az is, hogy a tanitói testület minden tisztességes eszközt kénytelen megragadni, hogy özvegyei ós árvái segélyezését a lehetőségig biztosítsa, ezt pedig csak ugy teheti, ha saját maga fizetendői mellé még külön" féle javadalomforrásokról is fog gondoskodni: egyletünk az önfentartás, önsegélyezós s a mindezek alapját tevő önrendelkezés indokából meg állapította^ hogy a n. t. egyházmegyei közgyűlésen az iránt fog kérelmezni : különitessék el az egyházmegyei özvegy-árvatárnak célba vett újra szervezése alkalmával a tanítókat illető alapösszeg, s minden ezután a tanitók részéről befolyó mennyiség tétessék a t a n i t ó-ö z v e g y-á rv asegél y-a laphoz, sértetlenül fennmaradván ezutánra is a n. t. egyházmegyének a t au i tó -özvegyár v a-s ególyalapr a vonatkozó tulajdonjoga. 5. Majd a „Magyar Néptanító" első füzetének egyletünkhöz küldött póldányair ól, s ezeknek díjáról tétetett intézkedés; az egyleti pénz — és könyvtárnoki számadás megvizsgáltatott, azon t. férfiaknak, kik egyletünket egy vagy más művel megajándékozták, szives köszönet nyilváníttatott. 6. Közelebbről meghalt Fülöp Dániel zugonfalvi tanitó és volt választmányi tag helyett közgyűlésünk választmányi tagnak S i po s József bágyi tanitót választotta. 7. Kedvetlenül tapasztalván egyesületünk, egyházmegyénk tanitói testülete több tagjának az egyleti munkálkodás iránti közönyösségót: e baj orvoslására a n. t. egyházmegyét fogja felkérni. 8. Tárgyalás alá kerülvén az egyetemes tanitói gyűlés szervező bizottsága által az idén tartandó közgyü-