Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-08 / 45. szám

lés számára tanácskozás tárgy gyanánt kitűzött következő tételek: a) A néptanitók nyugdíjazása, özvegyeik és árváik gyámolitása. b) A tandíj kezelése. c) A tankönyvek és taneszközök meghatározásának módjad) A tanterv részletes megállapítása. e) Az ismétlő iskola. f) A népiskola viszonya középtanodáinkhoz. Ezek közül az a) pontra nézve egyletünk véleménye következő : Nem remélhetvén országunk ez időszerénti pénzügyi állapotában az országos törvény alapján fennálló különféle jellegű népiskolák tanitóinak nyugdíjazását, ezek özvegyeinek és árváinak gyámolitását. másfelől pedig csaknem mindenféle jellegű iskola tanitói számára meglévén immár vetve a nyugdíj- és segélyalap ; mivel jobb a bizonyos valami a bizonytalan semminél: egyesületünk a már meglevő tanitói nyugdij- és segélyalapokat tartja első sorban az állam által segélyezendőknek, a mint ez már meg is Tolt risértve. A b) pontra nézve: A tandíjfizetést a szegények iránti kedvezmény fenntartásával egyletünk elvileg is helyesli, mert az ellenkező élődiségre vezet, ez pedig erkölcsrontó, de a tandijat ne a tanitó szedje hanem az ennek megfelelő összeget kapja az iskola-község pénztárából. A c) és d) pontokra nézve: Mind a tanterv, mind a tankönyvek és taneszközök tárgyában legcélszerűbben intézkedhetnek a különféle jellegű iskolák helybeli, megyei, és legfelsőbb igazgatótanácsaik, természetesen az országos törvény korlátai között, elég tágas ut maradván akkor is a tanitói testület kisebb-nagyobb körei befolyásának érvényesítésére, részint a kezdeményezési jog igénybevételénél, részint pedig az életbeléptetésnél. Az e) pontrta vonatkozólag: A népiskolai törvényünk alapján álló ismétlő iskolát egyesületünk nem tartja célravezetőnek, a helyett célszerűbbnek látja csakis nyolc évre terjedő általános iskolakötelezettséget léptetni életbe, de ugy, hogy a tizenharmadik és tizennegyedik éves tanulók is mindennapi iskolások legyenek a téli tanfolyam alatt, a nyári tanfolyamon pedig csakis a 6—10 éves gyermekek járjanak iskolába. Az f) pontra vonatkozólag: Ha a középtanoda a tudományos miveltség alapvető intézete, ugy abba gyermek 14 éves korának betöltése előtt be nem léphetvén, t. i. a szellemi vagy anyagi munkára irányuló hajlam és képesség a serdülő kornak beállta előtt nem igen lévén fölismerhető: a népiskolának olyan szervezet adandó, hogy abban mindenféle gyermek élete 14-ik esztendejének végéig tanulhasson. Szakács Mózes. Csiks z eredán nem rég a baráti, csíkszeredai, gyergyóalfalvi, hosszufalusi, kezdivásárhelyi, és sepsi szentgyörgyi felső népiskolák tanitói „Felső népiskolai tanárok egylete" cim alatt egyesültek, s időnként értekezleteket fognak tartani. Az első értekezlet határozatai közül megemlítjük, hogy a bizonyítványok- és érdemfokozatokra állandó mintát szándékoznak készitetni, a ministeriumnál kérvényezni fogják, hogy a célszerűtlen „mulasztási naplók" helyett mindenütt „osztály könyvek" alkalmaztassanak. Közgyűlések egyelőre évenkint egyszer tartatnak, a legközelebbi Glyergyó-Alfaluban. A zn ió i pansláv gymnasium patronatusát a vallás és közokt. ügyi minisztérium — mint tudjuk — felszólította, hogy nyilatkozzék, mily feltételek alatt hajlandó a zniói gymnasiumot az államnak átengedni. Ennek folytán összeült is közelebb Zui5n néhány pánszláv plébános, káplán, s néhány zugügyvéd, s a „zniói tót gymnas. patronatusa" cím alatt tárgyalás alá vették e felhívást, s határoztak ekképen: A gymnasiumot hajlandók átengedni, de csak e következő feltételek mellett: 1.) A gymnasium kathol. jellege fentartandó; 2) az egész alapítvány a patronatus kezében marad, s csak a kamatokat adnák át a tanulmányi alapnak; 3) ha a gymnas. 6 osztályú lesz, a tanárok kétharmadát a patronátus választja, egyharmadát pedig a kormány nevezheti ki; 4) a kormáuy tartozik a mostani igazgatót s a tanárokat megtartani, őket a tanulmányi alapból fizetni; kötelezvén magát egyszersmind az állam, hogy sem az igazgatót, sem a tanárok bármelyikét soha és semmi szin alatt más intézetbe által nem teszi, sem el nem bocsátja, ügy látszik értene a patronatus az alkudozáshoz, de reményijük, h©gy kormányunkban is leend erély ezen inkább nevetséges, mint komoly szerződési feltótelekkel és ezek szerzőivel szemben. A r i s t o t- e Született Stagirában (északi Görögország) 384-ben Kr. e. Atyja Nikomachus, hírneves orvos volt 2-dik Amyn*) Töredék, közelebb sajtó alá adandó bölcsészettörténelmi műből. tas király udvaránál hova később fiát is elvitte, ki ekkor ismerkedett meg Fülöppel, s lett később ennek barátja. Életéből ezen időben minden csak hozzávetés, és a hozzávetések csak mulattathatnak, de bizonyára nem oktathatnak. 17 éves korában elvesztette atyját, s egyúttal uagy gazdagságnak jutott birtokába. Erkölcsileg veszélyes álla-