Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-25 / 43. szám

egyházi zenébe már a 17-ik században kezdődött, s itt végződik a katholikus egyházi zene klassikus kora. Mert a 18-ik századbeli szerkesztők, péld. Haydn és Mozart müvei sokszor igen világias és dalmünemü jelleggel bírnak, noha mély vallásosság kifejezései is jönnek ott elé, melyek a keresztyén szertartáshoz valóban méltók. A protestáns egyházi zene klasszikus kora csak a vallásszabadság megnyerése után kezdődött a 17-ik században, s már a 18-ikban virágzásra jutott a Bach és H and el nagyszerű szerkesztményeiben. Az utána következett zeneszerzők müvei is magas jelentőséggel és gyakorta fenkölt szépséggel, s emellett igazi vallásos kenettel bírnak, de azokból is kirí sokszor a világi élet hangja, minélfogva jellegök a világi és egyházi zene keverékét képezi. Ezen világi kedélyhangulat már igen gyakran jelentkezik Hándel egyházi zenemüveiben; ettől fogva a szent zenészet mindinkább elvilágiasodik, és végre egy egészen világi szerkesztővé válik. Ifjabb éveiben Hándel egyenesen a dalműszerkesztésnek adta magát, de ezen pályáról leszorította azon sok vereség, melyeket egy olaszszal szemben, Londonban szenvedett; az ő dalművei kifütyöltettek, versenytársáé pedig tapsviharral fogadtattak és más világi tiszteletadással jutalmaztattak. Hándel sokkal komolyabb vallásos természettel bírt, semhogy oly játszi zeneműveket lett volna képes teremteni, mint egy olasz az ő vérmes életkedvében és művészi könnyelműségében. Elkeseredve a szenvedett gyalázaton, magányba vonult, s ujabb zeneszerzeményeken gondolkozott ; az ő vallásos lélekhangulata irta elébe a tervet s a számos egyházi énekek (oratorium) nagyszerű kidolgozását. Ezen óriási zeneszerzemények által, melyekből fenkölt vallásos ihlettség sugárzott, az istenfélő angolokat maga részére hóditá. Az angolok mintegy fölvillanyozva a szerkesztményekben helyt lelő lelkesültség által, ezen műveket annyira méltányolták, mint ritkán szokta tenni a közönség; megértették az előttök álló szellemnagyságot s a született németet honosították ; a műértő brittek büszkék voltak rá, hogy ezen zeneköltőt mint földijöket tisztelhetik és csodálhatják. — Innen magyarázható ki, hogy a Hándel egyházi zenemüveiben miért jelentkeznek már világi hangok, sőt az ő legjobb szerzeményeiben is, mint a Messiásban, már egész szakokon keresztül csak világi dallamok és dalműi szinváltozatok fordulnak elő. Már ez időben is ilyen mély és beható volt az emberiség világias kedélyhangulata, mely aztán a dalművek és szimfóniák szerzésében a világi zenét hozta létre. D. S. J. BELFÖLD. A pesti ref. egyházmegye őszi közgyűlése Budapesten, oktober 10-én. A közgyűlés Sipos Pál esperes buzgó imája s világi elnök gr. Teleky Sándor üdvözlete után a szép számmal ös szejött tagok igazolásával vette kezdetét. Főbb tárgyait az elnöki jelentések, nevezetesen világi elnök útnak az egyházmegyei választásokról s esperes urnák az egyházmegye beléletéről szóló jelentéseik tették. Az üresedésbe jött a 1 e s p e r e s i hivatalra, egyhangúlag Együd István váci, a tanácsbiróira Szilágyi Benő gyömrői, az aljegyzőire Vári Sándor tótfalusi lelkészek választattak. Ezen választás eredményét alesperes ur meg akará ugyan magára nézve hiúsítani, szerény de azért határozott hangon kijelentvén a közbizalom nyújtotta hivatalról való lemondását, de a közgyűlés még határozottabban s egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy lemondását el nem fogadja, minek következtében alesperes ur a többi ujonválasztott tisztviselőkkel együtt hivatali esküjét letette. Az e s p eresi jelentésnek mindjárt elején néhány papválasztás foglalt helyet. A m o n o r i, hova Balla Lajos, a szadai, hova Csilléry Imre, az ó-b u d a i, hova Mészáros Soma lettek megválasztva. A két utóbbi választás érdekét növeli azon örvendetes körülmény, hogy általok az egyházmegye azon egyik pontos ós korszerű határozata, miszerint a lelkészi fizetések minimuma 1200 ftban lett megállapítva, tényleg valósittatott. Hallottunk néhány tanító-választást ós fizetés-emelést is, melyeket az esperes örömmel erősített meg, s a közgyűlés örvendetes tudomásul vett. Csak F. L. Pécelre választott tanitó ügye, melyet az esperes közgyűlés elé terjesztett, keltett hosszasabb vitát, mi azon végzéssel lett befejezve, hogy a közgyűlés az említett tanitó korábbi, kifogásolható magaviseletét helytelenítette ugyan; de próbaéve alatt tanúsított sikerdus működéséért a választást mégis megerősítette. Az építkezési bizottság, mely a mult gyűlés egyik végzése folytán az egyházmegyében járásonként felügyel az építkezésekre, egy helytelen, és a folyó árakhoz mérve túlságos drága templomépitésről tett jelentést, mely a bizottság egyenes helytelenítése dacára lett végrehajtva R. Palotán. Az ügy megvizsgálására bizottság neveztetett ki. Az egyházmegyéktől a kerülettől áttett ügyek közül a presbyterek választása és a vértesaljai egyh. megye egyik fiaancialis indítványa voltak nevezetesebbek- Tudvalevőleg a tavaszi superintendentialis gyűlés a presbytereknek 3 évenkint 6 évre választását indítványozta, hogy az összes létszám fele kisorsoltassék s ujakkal pótoltassák. Egyházmegyénk az indítványt azzal kívánja kiegészíteni, hogy választó lehessen minden pontosan adózó, választható pedig minden pontosan fizető, de legalább 24 éves egyháztag. A vértesaljai indítványt, mely a sokféle és ingadozó önkénytes egyházi adakozásoknak arányos kivetés által szilárd alapra helyezését célozza, a tractus elvben elfogadja, de a létesítés idejét és módját a jelen vajúdó időszakban nem óhajtja meghatározni. Hosszas vitát idézett elé a gyóni, illetőleg dabasi egyházi viszály elintézésére kiküldött bizottság jelentése, mely egészen szabatos és törvényes, bármennyire akarta %