Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-25 / 43. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz,, első emelet, Előfizetési d.ij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. bOkr, egész évre 9 frt.Előflzethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban Hirdetések díja : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Tanulságos áttérések. Alig fordult elő az egyházi téren mostanában esemény, mely oly sensátiót idézett volna elő, mint az uralkodó bajor király anyjának e napokban történt áttérése a katholikus egyházba. E váratlan conversio még feltűnőbb, ha tekintetbe veszszük, hogy ezen nő közel vérrokonságban áll a német császárhoz, ki épen most a legkeményebb harcot vivjaaz ultramontanismus ellen, és hogy ugyancsak nem régiben a dusgazdagságáról hires angol Earl of Grrey szintén az egyedül idvezitő egyház karjaiba tért át. Feltűnő, de könnyen megmagyarázható ezen esemény, ha tudjuk, hogy Grrey a staguáló orthodoxia hive volt, ós ha figyelembe veszszük azon tudósításokat, melyeket a bajor Máriáról Münchenből közöltek, s melyek mind megegyeznek abban, hogy „a király anyja, mint protestáns, az igazhivő iráDyhoz tartozott ós szorgalmasan látogatta az orthodox egyházpárt istenitiszteletét. *) Ezen egyházpárt az ismert Harlesz nyomdokaiban járt, ki arról is nevezetes, hogy a régen mult idők egyházi fegyelmét uj formákban feleleveníteni akarta, mely szándék kivitelében őt csak a protestáns józanabb nép erélye akadályozta meg. Hogy orthodoxiánk táborából csakugyan feltalálható a hid, mely a katkolicismushoz vezet, e tünemény okát azon rokon nézetekben, hajlamokban ós találkozási pontokban találjuk, melyek valósággal fenállanak a prot. igazhitüség szélsőségei és a kdth. egyház között. Az érintett áttérések megérthetésére most csak egynehány ily rokon nézetre akarok reflectálni. Az orthodoxia túlzásaiban nagy suly van fektetve a pap tekintélyére, ki mint ilyen nem a községben álló egyházi tanitó, de egy oly hivatal képviselője, mely az isten által rendeltetett, azért a község felett áll és róla Stahl igy ir: „Und so steht dean dies geistliche Amt über den Menschen als ein gegebenes Ansehen." *) Ugyanezen Stahl és párthívei egy VII. Gergelyt, III. Incét ós VII. Piust „Krisztus kiválasztott eszközeinek tekintik. Csoda-e ha ily prot. iráuyhive, kinek folyton ily tanok hirdettetnek, utoljára oda megy át, hol a papi tekintélyről szóló dogmát sokkal következetesebben látja kifejtve, hol a pap maga mint bünt megbocsátó ós kegyelmeket osztó, s mint a község és az isten közötti közvetítő szerepel, ós hol a pápában mint Krisztus valóságos helytartójában a földön culminál ?! A hivatalos egyháztan változatlanságát gyakran hirdetik az orthodoxok, annyira, hogy a XVI. századból származó tan mint valami irott csalhatatlan papir-pápa tekintetik. Németországban Huschke egy uj hitvallás felállítását teljes lehetetlennek tartja. **) Nálunk Heiszler a Figyelmező 9—10-dik füzetében a protestantismus korlátairól szólván, a Symbolumot és Confessiót, „mint az egyház lelkiismeretének ünnepélyes nyilatkozatait" tekinti, és megfeledkezik azoa igazi prot. ós egyszerű igazságról, melyet Rückert igy fejez ki: „Wenn sich der Grlaubeverándert, muss auch das Bekenntniss sich verandern." ***) Ha valaki ily orthodox légkörben lehel, mozog és él, hol a dogmának ily nagy fontosság tulajdoníttatik, s az mint egyedüli utmutató az idvességre, ós mint a signum in quo vinces-nek tekintetik, akkor bizony nem nagyon feltűnő, ha ily igazhivő inkább oda hajlik, hol a dogma teljesen változatlan, minden megtámadtatástól a tridenti zsinat anathemái által N. F. Pr. 3635. *) Schwarz. Zur Gesch. der neuesten Theologie 252, **) Rückert, Ein Büchlein von der Kirche 168, ***) Ugyanott.