Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-25 / 4. szám

pedig megjegyzem, hogy azok által a pesti gymnasium igaz, hogy nem sülyedt, de nem kell feledni, hogy köze­lebb is az eltávozottak helyébe nem uj emberek, hanem egy virágzó gymnasium két ismert tapasztalt tanára hozatott Pestre. Örvendeni fogunk különben, ha minél több helyről ilyen cáfolatot kapunk. Emeljék a tanári fizetéseket, rendezzék be minél jobban s a kor kívánal­mainak megfelelőleg a tanintézeteket és azután isten neki, legyen önöknek igaza, mi szivessen érezzük magun­kat meg cáfoltaknak. S z e r k. Külföldi egyház és iskola, Lapunk egyik közelebbi számában emiitettük, hogy a francia cultusminiszter a német kormány felszólalása folytán figyelmeztette a francia kathol. püspököket, hogy úgynevezett pásztorleveleikben kellő tisztelettel szóljanak a szomszéd államokról, s ovakodjauak, nehogy talán a szom­széd nemzetek, avagy azok kormányai megsértése miatt Franciaország bajba keveredjék. Ennek dacára közelebb a périgneuxi püspök egy oly pásztorlevelet, vagy inkább po­litikai pamphletet bocsátott ki hiveihez, hogy ennek köz­lése miatt az „Univers" cimü clerikalis lapot a francia kormány szükségesnek látta felfüggeszteni, sőt a miatt hir szerint a nevezett püspök is törvényszék elé fog állíttatni. Az érintett pásztorlevél tulaj donkép körülírása a mult évi nov. 21-iki encyclikának, melynek polemikus ré­szeit még hevesebb kifejezésekkel illustrálta. Victor Emá­nuel gyalázatos usurpatornak, egyházfertőztető bitornak neveztetik stb. Németországról és Svájcról ezeket mondja: Halljátok csak IX. Pilis nagy ós szent szavát; rajzolni fogja nektek a világi hatalmaktól kiinduló üldözéseket, melyekkel „a jog meg vetői, a vallás ellenségei isteni és emberi törvényeket lábbal taposva" anyánkat, a szentegy­házat sújtják. Fog nektek beszélni ünnepélyes szerződé­sekről, melyeket szemtelenül megszegtek; az igazságról mely méltatlanul lealáztatott; az egyház tekintélyéről, melyet erőszakkal elnyomnak, melynek hitét kigúnyolják, erkölcsét elferdítik, alkotmányát legbensőbb alapjáig megin­gatják. Igen. Ezek a gyűlöletes vonások, melyekből ti a caesarismust fölismerenditek, mely az uj világ s a mi Európánk több országában dühöng hallatlan erőszakos­sággal, azonban mindenek előtt Svájcban és Németor­szágban. Főleg ott ezen két országban mutat nektek az apostoli irat olyan püspököket, kik egyházi hivatásuk­ban minden szabadságtól megfosztva a törvényszékek elé cipeltetnek el, börtönnel fenyegettetnek vagy könyörte­lenül száműzetnek. Fog továbbá nektek papokat mutatni, kik lelkészi állásuktól megfosztattak s koldusbotra juttat­tak ; hivőket, kik valásos kötelességök teljesítésében gátol­tatnak s fenyegetéssel vagy csábítással sújtatnak. És mindez állítólagos törvények végrehajtása a modern Caesarok parancsára történik. Ilyen kenetteljes nyelven van irva az egész pász­torlevél, melyben ki van mutatva, hogy a pokoli hatalmak a modern caesárokban vannak megtes tétül ve. A végén aztán szokott nagy tekintélyű citátumokból bebizonyittatik, hogy az egyház mégis csak győzedelmeskedni fog s a pokol kapui nem fognak erőt venni rajta. Az „Univers"-nek különben ezen s az efféle pász­torlevelek közlésén kivül van még több más bűne is. A legféktelenebb dühvel, s majd nem örülésig menő szen­vedélylyel izgat az már hónapok óta Német és Olaszor­szág ellen. Távirati hirek szerint utolsó, vagyis január 18-iki száma egyenesen arra szólítja fel a német katho­likusokat, hogy Vilmos császárt és Bismark herceget gyilkolják meg. Oh kegyes ultramontanismus ! ubi est nota fidelitas ? Bécs. A legközelebbi napoknak egyik legérde­kesebb eseményét képezik az osztrák kormány által az osztrák birodalmi tanács elé terjesztett confess io­nalis törvényjavaslatok, melyek szabadelvüségök által kétségkívül megnyerendik az osztrák kormány részére a müveit világ becsülését. A bécsi lapok szerint; „A négy törvényjavaslat közül legnagyobb figyel­met érdemel az első, mely a kath. egyház külső jogviszonyait szabályozza. E javaslat négy cik­kelyből és 58 §-ból áll. Az első és legfontosabb cikk igy hangzik : „Az 1855. nov. 5-ki pátens (c o n c o r d a­tum) teljes tartalmában megszüntet­te t i k." A törvényjavaslat további^határozatait a követ­kezőkbe lehet összefoglalni: Egyházi hivatalok és javadalmak elnyerésére az ál­lam részéről megkívántatik: az osztrák állampolgárság birtoka, erkölcsi és állampolgári tekintetben feddhetlen magaviselet, úgyszintén az államtörvényekben megszabott különös képesítettség (1. §.) — A 2., 3. és 4-§§. az egyházi hivatalok és javadalmak betöltéséről intéz­kednek. Szabad adományozás, vagy nem a császár vagy az ország fejedelmi hatóságok által eszközölt praesentatio eseteiben a püspök köteles a megürült helyre kiszemelt egyént az országos hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság ia történt bejelentés után 30 napra nem tesz kifogást, az llető lelkész alkalmazásának semmi sem áll útjában. Az országos hatóság ellenvetésére a felebbezés a cultusmi­niszterhez történik. Ha en nek nem adatik hely, a beiktatás nem tör­ténhetik meg. (5. §.) A 6. §. igy hangzik: „Ha az egy­házi hivatal vagy egyh. javadalom tulajdonosa bűntény vagy más büntetendő cselekvény miatt bűnösnek ítéltetik és a kormány által követelt elmozdítás az egyházi ható­ság részéről nem történik meg, a javadalmi hivatal meg­ürültnek tekintendő ós az állambatóságok kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni amaz állami functiok betöltésére nézve, melyek a lelkész hivatalával egybekötve vannak," (Folytatását jövő számunkban.)

Next

/
Thumbnails
Contents