Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-01-25 / 4. szám
pedig megjegyzem, hogy azok által a pesti gymnasium igaz, hogy nem sülyedt, de nem kell feledni, hogy közelebb is az eltávozottak helyébe nem uj emberek, hanem egy virágzó gymnasium két ismert tapasztalt tanára hozatott Pestre. Örvendeni fogunk különben, ha minél több helyről ilyen cáfolatot kapunk. Emeljék a tanári fizetéseket, rendezzék be minél jobban s a kor kívánalmainak megfelelőleg a tanintézeteket és azután isten neki, legyen önöknek igaza, mi szivessen érezzük magunkat meg cáfoltaknak. S z e r k. Külföldi egyház és iskola, Lapunk egyik közelebbi számában emiitettük, hogy a francia cultusminiszter a német kormány felszólalása folytán figyelmeztette a francia kathol. püspököket, hogy úgynevezett pásztorleveleikben kellő tisztelettel szóljanak a szomszéd államokról, s ovakodjauak, nehogy talán a szomszéd nemzetek, avagy azok kormányai megsértése miatt Franciaország bajba keveredjék. Ennek dacára közelebb a périgneuxi püspök egy oly pásztorlevelet, vagy inkább politikai pamphletet bocsátott ki hiveihez, hogy ennek közlése miatt az „Univers" cimü clerikalis lapot a francia kormány szükségesnek látta felfüggeszteni, sőt a miatt hir szerint a nevezett püspök is törvényszék elé fog állíttatni. Az érintett pásztorlevél tulaj donkép körülírása a mult évi nov. 21-iki encyclikának, melynek polemikus részeit még hevesebb kifejezésekkel illustrálta. Victor Emánuel gyalázatos usurpatornak, egyházfertőztető bitornak neveztetik stb. Németországról és Svájcról ezeket mondja: Halljátok csak IX. Pilis nagy ós szent szavát; rajzolni fogja nektek a világi hatalmaktól kiinduló üldözéseket, melyekkel „a jog meg vetői, a vallás ellenségei isteni és emberi törvényeket lábbal taposva" anyánkat, a szentegyházat sújtják. Fog nektek beszélni ünnepélyes szerződésekről, melyeket szemtelenül megszegtek; az igazságról mely méltatlanul lealáztatott; az egyház tekintélyéről, melyet erőszakkal elnyomnak, melynek hitét kigúnyolják, erkölcsét elferdítik, alkotmányát legbensőbb alapjáig megingatják. Igen. Ezek a gyűlöletes vonások, melyekből ti a caesarismust fölismerenditek, mely az uj világ s a mi Európánk több országában dühöng hallatlan erőszakossággal, azonban mindenek előtt Svájcban és Németországban. Főleg ott ezen két országban mutat nektek az apostoli irat olyan püspököket, kik egyházi hivatásukban minden szabadságtól megfosztva a törvényszékek elé cipeltetnek el, börtönnel fenyegettetnek vagy könyörtelenül száműzetnek. Fog továbbá nektek papokat mutatni, kik lelkészi állásuktól megfosztattak s koldusbotra juttattak ; hivőket, kik valásos kötelességök teljesítésében gátoltatnak s fenyegetéssel vagy csábítással sújtatnak. És mindez állítólagos törvények végrehajtása a modern Caesarok parancsára történik. Ilyen kenetteljes nyelven van irva az egész pásztorlevél, melyben ki van mutatva, hogy a pokoli hatalmak a modern caesárokban vannak megtes tétül ve. A végén aztán szokott nagy tekintélyű citátumokból bebizonyittatik, hogy az egyház mégis csak győzedelmeskedni fog s a pokol kapui nem fognak erőt venni rajta. Az „Univers"-nek különben ezen s az efféle pásztorlevelek közlésén kivül van még több más bűne is. A legféktelenebb dühvel, s majd nem örülésig menő szenvedélylyel izgat az már hónapok óta Német és Olaszország ellen. Távirati hirek szerint utolsó, vagyis január 18-iki száma egyenesen arra szólítja fel a német katholikusokat, hogy Vilmos császárt és Bismark herceget gyilkolják meg. Oh kegyes ultramontanismus ! ubi est nota fidelitas ? Bécs. A legközelebbi napoknak egyik legérdekesebb eseményét képezik az osztrák kormány által az osztrák birodalmi tanács elé terjesztett confess ionalis törvényjavaslatok, melyek szabadelvüségök által kétségkívül megnyerendik az osztrák kormány részére a müveit világ becsülését. A bécsi lapok szerint; „A négy törvényjavaslat közül legnagyobb figyelmet érdemel az első, mely a kath. egyház külső jogviszonyait szabályozza. E javaslat négy cikkelyből és 58 §-ból áll. Az első és legfontosabb cikk igy hangzik : „Az 1855. nov. 5-ki pátens (c o n c o r d atum) teljes tartalmában megszüntette t i k." A törvényjavaslat további^határozatait a következőkbe lehet összefoglalni: Egyházi hivatalok és javadalmak elnyerésére az állam részéről megkívántatik: az osztrák állampolgárság birtoka, erkölcsi és állampolgári tekintetben feddhetlen magaviselet, úgyszintén az államtörvényekben megszabott különös képesítettség (1. §.) — A 2., 3. és 4-§§. az egyházi hivatalok és javadalmak betöltéséről intézkednek. Szabad adományozás, vagy nem a császár vagy az ország fejedelmi hatóságok által eszközölt praesentatio eseteiben a püspök köteles a megürült helyre kiszemelt egyént az országos hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság ia történt bejelentés után 30 napra nem tesz kifogást, az llető lelkész alkalmazásának semmi sem áll útjában. Az országos hatóság ellenvetésére a felebbezés a cultusminiszterhez történik. Ha en nek nem adatik hely, a beiktatás nem történhetik meg. (5. §.) A 6. §. igy hangzik: „Ha az egyházi hivatal vagy egyh. javadalom tulajdonosa bűntény vagy más büntetendő cselekvény miatt bűnösnek ítéltetik és a kormány által követelt elmozdítás az egyházi hatóság részéről nem történik meg, a javadalmi hivatal megürültnek tekintendő ós az állambatóságok kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni amaz állami functiok betöltésére nézve, melyek a lelkész hivatalával egybekötve vannak," (Folytatását jövő számunkban.)