Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-20 / 38. szám

szellemileg eléggé érettnek arra, hogy abban lelki haszonnal többször részesülhessen (L. Schöberleiu: Liturg. Ausbau des Gemeindegottetdienstes. Gótha 1859. 143 lap.) És most már, az elébb közelebbi megtekintésre szánt két liturgikai kérdéshez valamit! (Vége köv.) Mitrovics Gyula. Könyvismertetés. Európa földrajza, Jcülönös tekintettel az osztrák-magyar monarchiára. Középiskolai használatra irta Laky Dániel tanár. Szerző tulajdona. Ára 1 ft. 20 kr. Budapest, 1874. Zilahy S. Uz. Ha napi irodalmunk szokásos ismertetési modorát akarnók követni, erről a munkáról elég volna annyit me

gjegyeznünk, amennyit a „Hon" irt róla, hogy t. i. „kitűnő tankönyv" s fölfogását tekiutve „tankönyvirodalmunkban korszakot alkotó mü." Részünkről nem akarunk ilyen superlativusokban beszélni; nem szereljük azt az ujabb időben igen elharapózott modort, melynél fogva a biráló az igazság rovására felületesen itél, mindig a szélsőségeken jár, örökösen sujt vagy magasztal. Mi éppen az által véljük kimutatni elismerésünket e munka iránt, hogy kissé beereszkedőleg bíráljuk: feltüntetjük a fényképeket, de azért az árnyképeket sem takarjak el. Átalánosan elismert tény, hogy földrajz-irodalmunkban eddigelé nincs olyan munka, mely a geographia mostani álláspontjának s a földrajzi képzés mai kívánalmainak megfelelhetne. A középiskoláinkban használt könyvek alig egy-két kivétellel, jórészt csak az államrajzi viszonyokra szorítkoznak, mig a földrajz tulajdonképi főtárgyát, melytől a tudomány is nevét vette: a földterületek természeti viszonyainak leírását vagy egészen elhagyják, vagy pedig a politikai határok keretébe zárva adják elő. Ily uton-módon nem lehet pontos és hü képét adni a hegyrendszereknek, a folyamok vizkörnyékének stb ; mig ellenben a modern rendszer - - melynek követői közül nálunk csak Krause kassai tanitó és Laky ur irtak tan könyveket — a természeti alakulatokra fektetvén a fősúlyt, ezeket részletesen ismerteti. Vannak ugyan, kik ezt a rendszert sem helyeslik ; a többek közt Salamon Ferenc a földrajznak a történettől elválasztott tanítását „paedagogiai hibának" tartja. *) Azt hiszszük, e tekintetben túlerősen nyilvánítja véleményét. Igenis paedagogiai hiba a földrajz ilyetén tanítása, de csak egy esetben, t. i. akkor, hogyha földrajzi előismeretek nélkül egyszerre, pl. a jelen művel kezdenők tanítani a növendéket. Mert az is elvitázhatlan tény, hogy semmi sem idegeníti el inkább a tanulót a földrajztól, mint midőn concrét tárgyak megismertetése nélkül, száraz definitiók bemagolására kényszeritik. Az ismertetésem alatt álló mű azért örvendetes jelenség irodalmunkban, mert a régi módtól elütően, a külföldön már átalánosan elfogadott modern fölfogásnak hódol. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy nekünk minden „Neugekommen, willkommen", hanem azt, hogy valóban előnyös az oktatásra nézve a Laky ur által fölvett módszer. A földrajz sokkal rendszeresebben tanítható, ha a földfelület viszonyainak ismerete megelőzi a politikai földrajz oktatását. E célból szerző a természeti viszonyokat az államrajziaktól elkülönzi, ami magában véve igen helyes, csakhogy a jelen műben nagyon is mereven van a kettő egymástól szétválasztva. Igyekezzék a szerző később, majd a második kiadáskor, a kettő közt tátongó hézagot lehetőleg kitölteni. Laky ur önérzetes hangon irt előszavában nem hiába emlegeti a természeti viszonyok leírását, mert, a legjobb kútfők nyomán igazán ugy irt ezekről, hogy müve legkitűnőbb részét éppen a földfelületi viszonyok tárgyalása képezi. E részben csupán annyi mondanivalónk van, hogy még a meteorologiai befolyásokra, továbbá a geologiai alakoknak a flóra és faunával való összeköttetésére nagyobb gondot'kellett volna fordítania. Osztjuk azok nézetét, kik a földrazi tankönyvekben a tananyag kiválasztását tartják leglényegesebbnek. Nagy tájékozottság mellett finom paedagogiai tapintat kívántatik ahhoz, hogy a nagy terjedelmű tárgyból oly anyagot tudjon kiválasztani az iró, melyet életteljesen lehet előadni. Csak az tud életet kelteni, aminek élete van: száraz nevek és számok nem ébreszthetnek érdekeltséget; pedig eddigelé e tekintetben ezt a ferde eljárást követték. „A nevezetesebb államok és városok neveiből összealkottak egy száraz vázat, s ezt adták a gyermekek elé, vagy megelégedtek egy kis mathematikai földrajzzal." *) Ha szembesítjük Környei ezen mondásával Laky ur müvét, látni fogjuk, hogy ő ugy tünteti föl a földet a növendék előtt, mint hegyek, völgyek, vizek, síkságok holt terrénumát. Pedig nála a jó akarat nem hiányzik, de még kezdő, nincs gyakorlata. Meglátszik e művön, hogy szerzője ismeri az ujabbkori paedagogia kívánalmait, de meglátszik egyúttal a gyakorlatlan kéz is mely gondolatait nem tudja terveihez méltóan érvényesíteni. Ugy veszszük észre, hogy szerző szeretné egyes vidékek leírását a vidék culturképe beleszővésével élénkíteni, mégsem birja tagadhatlanul nehéz föladatát megoldani. Megemlékezik Troppau gyárairól, a jagerndorfi, bielitzi, friedecki posztórul, Freudenthal, Freiwaldau finom vászonszövéséről, azonban mivel ezen helyeket egyátalában nem csoportosítja, hanem számozva, külön-külön emliti föl: utóvégre is holt anyagot nyújt, mely vonzóvá sohasem lehet. Nem kívánjuk, hogy a tankönyv mulattató legyen, megelégszünk azzal, ha nem száraz, nem visszataszító, Nem mondjuk, hogy Laky ur müve száraz, de — tán *) Közoktatásunk reformja, Pest, 1873. 141 1. *) A tanitó az iskolában. Paedagogiai munkálatok. I. 10g. 86