Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-06 / 36. szám

az első egyetemes gyűlés meg is tartatott, s a következő évben ugyanez mint egyetemes főfelügyelő elnökölt a második egyetemes gyűlésen. Ekkor szerveztetett is az egyházi kormányzat, az esperességek és kerületek élére világi felügyelők is állíttattak, az Önkormányzati rendszer fejlesztése végett 1791-ben sept. és oct. hónapokban egyetemes zsinat is tartatott, de annak szervezete, a sokszoros fölszólalások dacára sem nyerte el a felsőbb jóváhagyást. 1817. aug. 26-án az egyetemes kormányzat határozatából evangélikusok a reformátusokkal egyetemben megünnepelték a reformatio háromszázados jubileumát, mely nagy hatással volt a reformatio szellemének fölélesztésére. Hasonlókép az egyetemes főfelügyelőség buzgalmának sikerült 1828-ban megszüntetni azt a tilalmat, hogy protestáns ifjaknak nem szabad tanulmányaikat külföldön végezniök. V„ Ferdinánd alatt ismét az egyetemes kormányzat volt az, mely a protestánsok sérelmeit hangoztatta ; 1849 után ez intézkedett, hogy az önkormányzat meg no semmisitt^ssék egészen ; 1861-ben az ideiglenesen elnökölt pesti esperesség helyett, ismét az egyetemes főfelügyelőség vette át az egyetemes önkormányzatot. Az egyetemes főfelügyelőség mindenkor oda iparkodott hatni, hogy a felekezeti tanügy felvirágozzék, a valódi műveltség, a szellemi haladás javára; állandó egyetemes tanügyi bizottság létesült, mely üdvös hatást gyakorolt a felekezeti tanügyre. Ily tények után szóló ezen intézményt az öszszes hivők kegyeletébe, hű pártfogása és szeretetébe ajánlja. Majd azon reformátusok felé fordult, kik a debreceniek részéről mint vendégek eljöttek a conventre; szóló örömmel üdvözli a református atyafiak ez érdeklődését és megjelenésüket a két egyházat összekötő atyafiúi érzelmek örvendetes biztositéka gyanánt tekinti. (A gyülekezet e passust állva hallgatta végig és zajos óljenekkel fogadta.) Ezután áttért azon működésre, melyet az egyetemes főfelügyelőség a lefolyt évben kifejtett, ós első sorban az iskolaügyet emlitó fel. Tudatja a conventtel Zólyommegyének a nagyrőcei és turóc-szent-mártoni gymnasiumok ellen felhozott ama súlyos vádját, hogy azokban hazaellenes szellem létezik és terjesztetik a tanitók által. A miniszter közvetlenül a superintendentiákhoz fordult a nevezett intézetek elleni vizsgálat megejtése végett, de ez intézkedést közölte az egyetemes főfelügyelőséggel is, mely az ügyet a superiuteudentiák kiváló figyelmébe ajánlotta. A nagyrőcei gymnásium ellen a vizsgálat meg is tartatott ellenben a duuáninneni superintendentia a miniszter kivánatát a turóc-sz.-mártoni gymnasium ügyében nem tartotta teljesíthetőnek. A miniszter ez ügyben újra leirt, minek folytán a supsrintendentia részéről ujabb felterjesztés történt, hogy félreértés forog fenn és azon biztosítás adatott, hogy az ügy az egyetemes gyűlés elé fog terjesztetni. A miniszter erre azt válaszolta, hogy az ügy mielőbb terjesztessék az egyetemes gyűlés elé: ezért is hivatott ez a szokottnál korábban össze. A nagyrőcei gymnasium ügyét az elnökség — a történtek után — béfejezettnek tekinti és tudomásvétel végett terjeszti elő. A t.-szent-mártoni gymnasiumra nézve is azon helyzetben van az egyetemes gyűlés, hogy most már véleményt nyilváníthat. A második iskolai ügy a középtanodai törvényjavaslat, mely a főfelügyelőségnek is megküldetett. Miután akkoriban ez ügyet mindenfelől sürgették, febr. 16-án tanári értekezlet hivatott egybe, mely készített is emlékiratot. Yégül még a többi folyó ügyekről tesz jelentést és a nagyrőcei és t.-sz.-mártoni gymnasiumok ügyét a napirend első tárgyának jelöli ki. Mindenekelőtt felolvastattak az erre vonatkozó miniszteri leiratok, köztük azon leirat is, mélyben a közoktatási minisztérium értesiti Gömörmegyét a nagyrőcei gymnasium megszüntetéséről és elrendeli a teendő intézkedéseket. E szerint a gymnasium pártfogósága, mint testület megszűnik és elveszti azt a jogát, hogy ezentúl mint testület tauácskozhassék. Az alapítók felszólittatuak, hogy záros határidő alatt nyilatkozzanak alapitványaik hovaforditására nézve; azon alapítók, kik alapit ványaikat egy Nagy-Récén felállítandó gymnasiumra akarják fordíttatni, forduljanak a minisztériumhoz; a gymnasium fennmaradó pénzbirtoka egyelőre gyümölcsözően helyeztessék el. Ezután felolvastatnak a tiszamellóki superintendentia miskolci közgyűlésének jegyzőkönyvéből azok a pontok, melyek a nagyrőcei gymnasiumra vonatkoznak; e jegyzőkönyv azon helyénél melyben a vizsgálatibizottság jelentése vanreproducálva, többszörös tüntetésre adott alkalmat; midőn utalás törtónt Daxner és Francisci 1849. évi hazaellenes működésére, a kisebbség részéről z?jos éljenzések hangzottak fel ; viszont a nagy többség a megbotránkozás legélesebb kifejezéseivel fogadta a vizsgálat ismert eredményeit, melyek után a nagyrőcei gymnasium pártfogóságának felebbezvónye olvastatott fel. A pánszláv pártfogóság azt fejtegeti, hogy a Cókus által elrendelt vizsgálatot rendszeres üldöztetés előzte meg és a vizsgálat nem is a valódi tényállás felderítését , hanem más célt tartott szem előtt. A pártfogóság panaszkodik, hogy ügy a zólyomi alispán, mint a superintendentia részéről mindig üldöztetett és a vizsgálat „igen szigorú" volt, sokszor mitsem jelentő körülményeken alapult, a patronatusnak nem adtak elég alkalmat, hogy magát védelmezhesse. A vádak megcáfolására azután a párfogóság „csak néhány esetet" kiván felhozni. Fel is hoz három vádat, nevezetesen tanárok ellen fölemlitetteket, és azt feleli azokra, hogy a vádak nem igazak, mert az illetők ki sem hallgattattak. A pártfogóság azon nézetet fejezi ki, hogy a nagyrőcei gymnasiumot csak azért üldözik, mert a tannyelv benne tót és a szellem evangelikus ki jelenti egyszersmind azt is, hogy a vizsgálati jegyzőkönyet a jegyző hamisítva terjesztó elő, és hogy a tiszamelléki superintendentia nem állította fel a nagyrőcei gymnasiumot, hanem csak elismerte, mikor már jog szerint fennállott; — a superinten dentia határozata tehát törvényellenes és igazságtalan. Végül apárt-82*