Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-06 / 36. szám

fogóság arra kéri az egyetemes gyűlést, hogy a tiszamelléki kerület sérelmes határozatát semmisítse meg, a vizsgálatot más kerületekből való férfiakra bízza, a főgymnasiumot pedig csatolja a dunáninneni superintendentiához. E fennhéjázó nyilatkozatra először is Radvánszky Antal, mint Zólyommegye főispánja felelt meg, valótlannak állítván a pártfogóság azon vádját, mint ha a n.-rőcei gymnasiumot egyedül csak Grünwald alispán üldözné,mert Zólyommegye bizottsága egyhangúlag hozta meg ismeretes határozatát ; — a pánszláv törekvések üldözésének „vád"-ját azonban maga is elvállalja és kijelenti, bogy a pánszláv törekvések veszedelmes volta ügyében ö már számos ízben szólalt fel a minisztériumnál; (zajos éljenzés!) felszólalt annak idején a zólyomi gymnasium ellen is, és most ott már csakugyan magyar szellem uralkodik. Zólyom megye felszólalása nem volt alaptalan, mert a n.-rőcei intézetben uralkodó szellem elég világosan nyilvánult az eredményekbeu és a törvényhatóság, melynek a rend ós csend fentartása egyik főkötelessége, csak kötelességét teljesítette, midőn az eredmények láttára a kormányt figyelmeztette; mert ha az nem államellenes, mit a vizsgálat kiderített, akkor szóló épen nem tudja, hogy mi az államellenes. Kramarcsik Károly, rozsnyói tanár a pártfogósággal szemben megjegyzi, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv hitelesítésénél az érdekeltek is jelen voltak, és nem szólaltak fel, igy tehát azon vád, hogy a jegyzőkönyv hamisítva van alaptalan. C ó k u s István superintendens nem akar az ügyérdemébe bocsátkozni, és éppen ezért csak azon vád ellen védi magát, hogy az autonomiát nem tartotta eléggé szem előtt- Az iskolaügy tudvalevőleg a suptrintendentia hatáskörébe tartozik ; az elnökség tehát a kormány sürgető felszólítása folytán az ügyet nem halaszthatta, és azért az illetékes gömöri esperes ség által azonnal elrendeltette a vizsgálatot, hogy az ügy mint megérett dolog jusson a kerületi gyűléseié. A vizsgáló bizottságban köztiszteletü férfiak voltak, mint Szentiványi Miklós, Latinák Rudolf, Szontagh Pál, kik mint az esperesség volt világi felügyelői ismerhették a helyzetet. A pártfogóság védelme nem ignoráltatott, mert felolvastatott a vizsgáló bizottságban; a vizsgálati jelentés mégis küldetett minden esperessógnek ós a pártfogóságnak, ugy hogy az nem volt kényszerítve „néhány esetre" szorítkozni, mert ismerte az egész vádat; a vizsgálati irományokat azonban nagy terjedelmük miatt nem lehetett szétküldeni. Miután tehát a nagy-rőcei gymnasiumnak, melyet ugy Nagy-Rőce városa, mint a gömöri esperesség is elitéltek, nincs alapja — a kerületi gytilés megvonta tőle pártfogását, kéri tehát az egyetemes gyűlést, tekintse az ügyet bevégzett ténynek. (Zajos éljenzés.) Hoznék Nátháu gömöri esperes óvást emel a patronatus azon nyilatkozata ellen, hogy a n. rőcei gymnasiumot csak azért üldözik, mert tót intézet. Szóló kijelenti, hogy az intézet, mig hazaelleues szelleme köztudomásra nem jutott, magyarok által is pártoltatott, majd meleg hangon szólal fel a magyarok és tócok közti baráti viszony mellett és a tiszai kerület határozatát tudomásul kivánja vétetni. (Élénk éljenzés.) Dr. Mudrony Mihály pozsonyi ügyvéd a fellebbezvény és a vizsgálati jelentés mellékleteit is fel kivánja olvastatni; ez rövid vita után elvettetett, mire szóló a dolog érdeméhez beszél. Szerinte a vizsgálatra nem volt ok, mert csak az volt a vád, hogy a gymnásiumban pánszláv és hazaellenes szellem uralkodik: ha pánszláv volt,, akkor eo ipso hazaellenes (általánA

s helyeslés), hanem a „hazaellenes" szó oly vád, melyet nem lehet meghatározni, ez felfogás dolga; némelyek szerint a magyarosítás hazafias, mások szerint hazaellenes dolog. Ha a hazaellenessóg vádja bebizonyulna, akkor a tanárokat be kellene csukni. De a vád nem bizonyul be. És itt szóló a törtónt eljárás formai részét bírálgatja; incorrectnek találja a vizsgálat megindítását, a vizsgálatot magát ós a minisztérium azon eljárását, hogy nem várta be az egyetemes gyűlés nyilatkozatát. Végül határozati javaslatot terjeszt elő oly értelemben, hogy a tiszai kerületnek a nagyrőcei gymnásium ügyében hozott határozata semmisittessék meg; a gymnázium ellen a gömöri esperesség rendeljen el ujabb vizsgálatot ; az országgyűlés kéressék meg, hogy a közoktatási minisztert, követett eljárása miatt vonja felelősségre, király ő felségéhez pedig felterjesztés intéztessék azon kórelemmel, hogy a nagyrőcei gymnasium ügyében hozott legmagasabb elhatározását függeszsze föl addig, mig az illető egyházi közeg által elrendelendő vizsgálat be nem fejeztetik. Geduly superintendens a t.-szt mártoni gymnasium ügyét előbb kivánja tárgyaltatni ; ez azonban nem fogadtatott el. D o h n á n y i trencsényi ügyvéd azon néz »tben van, hogy a vizsgálatnak csak negatív eredménye volt, mert a vádlottak nem hallgattattak ki, a patrcnatus nem védelmezhette magát stb. Elfogadja Mudrony javaslatának két első pontját, de a másik kettőt nem pártolja, mert „nem akarja a kedélyeket még inkább elkeseríteni", azok helyett „közvetítő javaslatot" terjeszt elő, mely szerint az egyetemes gyűlés sajnálattal vegye tudomásul a miniszter eljárását, ő felségét pedig arra kérje, hogy a n.-rőcei gymnasiumot illető elhatározását vonja vissza. Utána Hurbán esperes kezdett beszélni ; a „Cirkevni Listy" hírhedt szerkesztőjét pártfelei tüntető zajjal fogadták ; tótul kezdett beszélni; a többség részéről nagy zaj támadt e miatt, melynek az elnök azon felszólalása vetett végett, hogy kiki beszélhet saját anyanyelvén. ííurbán ezután erőteljes hangon, szenvedélylyel, izgatottan adta elő betanult beszédét; több izbeu a fogalmazványból nézte, hogy mi következik. Tót uyelven előadta, hogy ért ugyan magyarul, de beszólni nem tud; azután kifejté, hogy itt ismét a lutheránus egyház oly üldözése forog szóban, mint pl. 1674-ben ; szóló igen szenvedélyesen szól a lutheránusok üldöztetéséről ós ezzel főleg Radvánszkyt vádolja, ki ellen felhozza, hogy a tótokat mindig üldözi; Cékust azzal támadja meg, hogy ez eldobta az autonomiát és védi az Antichristust; szóló utal azon