Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-06 / 36. szám

gyülekezet eljárását határozottan roszalja, s kifejezi hogy a hiváoy megcsonkítását semmi módon meg nem engedi. Helyesli az esperesség ildomos és egyszersmind törvényszerű magatartását s elrendeli, hogy ha a hivek a rendes lelkész választásától még továbbra is vonakodnának, administrator küllessék az egyházba; de egyszersmind feliratot is határoz felterjeszteni a magas kultusminiszteriumhoz, kérve hogy a horvát minisztérium utján kegyeskedjék tudtára adatni a polgárosított területen lévő hatóságoknak, hogy a Pátens évekkel ezelőtt hatályon kivül helyeztetvén, arra hivatkozás nem történhetik. Nem kevésbé érdekes s a legsürgősebb felszólam lásra okot szolgáltató volt a franzfeldi egyház ügye is. Ebben tudniilik, mint majdnem egészen tisztán evangyelmi hívekből álló gyülekezetben, magok a hivek emelték saját költségökön iskoláikat, bár a községi pénztárba beadott összegeken, magok fizették felekezeti iskoláik tanítóit, s általában egész iskolájuk minden ügye az ő ügyök volt. S mégis, midőn a kultuszminiszter ur ő nagyméltósága f. é. május 27-dikón 3763 sz. a. kelt azon rendelvénye, hogy a volt határőrvidéken lévő minden iskolák minden hozzájok tartozó vagyonnal együtt községieknek nyilváníttassanak s mint ilyenek igtassanak be az alapkönyvbe : a franzfeldi evangy. egyház egyszerre csak arról értesül, hogy az ujfalusi szolgabíró nemcsak azt rendeli el a határvidéki tanfelügyelő Suttag ur megkeresése nyomán, hogy ezen iskola legfölebb f. é. augustus 15-dikéig az alapkönyvbe községi vagyonkép bevezettessék, hanem még azt is, hogy az eddigi tanítóknak felmondassék, s az uj pályázat kiírassák. A kerület megszomorodva értesült e megdöbbentő kettős jogsérelmet magában foglaló ügy felöl; s elhatározta, hogy a magas kultuszminiszter haladék nélkül kerestessék meg egy főiiratban, ezen rendeletének visszavonására, s mind a tulajdonos egyház az egyedül őt illető birtokában, mind pedig az életfogytiglan megválasztott s a protestáns egyház autonómiájának védpaizsa alatt álló tanítók, állomásaikon háborítatlanul meghagyassanak. A kerületi kegyeletes intézetek ez idén egy egészen ujjal gyarapodtak, a mennyiben a kerületi özvegy-árva intézet, melyre eddigelé 103 tag jelentkezett, immár végleg megalakult, s szerencsés lőn elnökévé főtiszt, dr. Szeberónyi Gusztáv superintendens urat, pénztárnokává pedig Breznyik János igazgató urat nyerni meg; oly nevek, melyek magokban hordják a viselőikre bizott ügy felvirágoztatásának kezességét. Ugyancsak főtisztelendő superin' endens ur indítványozására, a kerületben már régebben megalakult pap-gyámolda címe és tere tágabbá tétetett, a mennyiben tudniillik ezen elébb csak papok gyámolitását célzó kegyeletes intézet pap-tanár-gyámoldává lőn s ereje szerint gyakorolható jótékonyságát ezentúl a gyámolitásra szorult tanárokra is kiterjeszti, mint a kik elaggásuk vagy elgyengülésük esetén, segédek által nem helyettesíthetők. Az idei kegyadomány már is a szemevilágát vesztett Kövessy János selmeci tanárnak juttattatok. Legyen az intézkedésért a legmelegebb hála mondva a n^meslelkü indítványozónak. Végül még a ceglédi egyház föld-adója, a csom^di egyház folyamodványa, a dunántuli helvét hitvallású egyházkerület átirataira, a napidijak módosítására s a kerületi pénztár jövedelmei gyarapítását célzó indítványra hozattak határozatok. Az ág, evangélikusok egyetemes conventje. Az egyetemes convent ez évben a szokottnál korábban gyűlt össze a nagy rőcei és turóc-szent-mártoni gymnasiumok országos érdekű ügye miatt t. i. már f. hó 2-án nyittatott meg Budapesten. Az egyházkerületek küldöttei majdnem teljes számban voltak együtt, kivü'ök még sokan gyűltek az ev. főiskola nagy termébe, ugy hogy már reggeli 10 órakor, midőn a megelőző isteni tisztele véget ért, a terem néhány pillanat alatt zsúfolva volt. Magában a gyülekezetben közéletünk számos ismert nevű egyénét láttuk; ott voltak b. Prónay Gábor és Dezső sRidvánszky A. felügyelők, Karsay, Geduly, Cékus és Szeberényí superintendensek, Pulszky Eerenc és Ágost, Ivánka Imre és Zsigmond, Radó Kálmán, Bánó József, Szontagh Pál, Iványi K. országgy. képviselők; Hunfalvy Pál, Fabiny Th. ; a dunáninneni kerületből Pauliny Tóth V., Húrban és Hodzsa esperesek, Skultéty és Ormisz n.-rőcei tanárok, dr. Mudrony S. és Mihály, Daxner, Francisci, Nóvák árvái esperes, több t.-szt-mártoni tanár stb. A hallgatóság közt ott voltak Révész Bálint református superintendens, több debreceni polgárral, továbbá Zólyom vármegye kitűnő alispánja Grünwald ur. Báró Prónay Gábor egyetemes főfelügyelő tiz órakor nyitotta meg a gyűlést; örömmel üdvözlé a megjelenteket, és utalt azon kettős jelentőségre, melylyel e gyűlés bir, amennyiben nemcsak a magyarországi ágostai egyház évi összejövetelét ünnepli, hanem az egyetemes főfeliigyelőségi intézmény fennállásának századik évfordulóját is, A mult s/ázadban Magyarországon az evangélikus egyház szomorú időket élt, számos üldöztetésnek volt kitéve, ugy, hogy mind erősebbé vált azon meggyőződés az egyház akkori vezérférfiaiban, hogy az önvédelem egyhangú, egyöntetű fellépést igényel. Az első lépés, mely ez irányban történt, az volt hogy az egyházban 1735-ben négy világi felügyelő választatott. De az egyháznak számos sérelme volt; a szakadatlan repraesentantiók nem vezettek sikerhez, ugy hogy a vezérférfiak végül külföldi hatalmakat kértek fel közbenjárásra. Igy Prónay Gábor 1751-ban a pozsonyi országgyűlés alatt Nagy Frigyes porosz királyt kérte föl közbenjárónak, ós ezért a királynő részéről meg is dorgáltatott. A balsiker nem csüggeszté el a vezérféifiakat: 1773 beu Prónay László elnöklete alatt tanácskozmány tartatott, melyben az határoztatott, hogy egyetemes gyűlés fog tartatni, hogy igy a sérelmek elleni felszólalás, mint az összes egyház nevében történő nyilatkozat, nagyobb nyomatékkal birjon. Báró Zay Péter elnöklete alatt 1773-bau