Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-23 / 34. szám

radekié fölét, fél Ház Hellybül állót, és Szabó Jakab Posteritási Háza félét, ugyan fél Ház Hellybűl állót, kiknek is Napkeletről Gróff Barkóezi Ferencz ur Háza, Délrűl, Eperjesi lakos Vall Sámuelé, Északrul és napnyugatrul az közönséges ut vicináltatnak, emiitett Helvetica Confession levőknek adtuk, oedaltuk, Privilegialtuk ós in perpetuum assignáltuk. Kihez képpest fenemiitett Tiszt Hiveinknek Kegyelmesen Parancsollyuk, hogy értvén ezen irántok való Kegyelmességünket, sem most, sem annak utánna azon Ház Helyek bírásában őket háborgatni, sem azon Fundusok után való Paraszt onusoknak supportálására adigálni ne merészellyék, a mint hogy adgyuk, cedállyuk, conferállyuk és Privilegiállyuk, ezen kegyelmes Collationalis Levelünk rendiben. Dátum in Castro Nostro Szerencs. Die Vigesima Quarta Mensis Augusti. Anno Millesimo Septingentesimo Decimo. F. Rákóczi m. p. (P. H.) Paulus Ráday m. p. Caspar Beniczky m. p. Az eredetiből közli: Nagy Ignác, ref. lelkész. Rhádai Pál levele Kenessey Istvánhoz a pesti commissió ügyéiben. Jóakaró Uramnak kegyelmednek ajánlom kész s köteles szolgálatomat. Nem kétlem, jól constál kegyelmed előtt, hogy a felséges udvar a diaetaliter rendelt Commissionak efíectuatióját resolválván, egyszersmind parancsolt is mólt. gróf Koháry István judex curiae urnák mint praesesnek a de putatus commissariusoknak convocatiója iránt, ki is a kegyelmednek szállót kezemhez küldötte a végre, hogy valamely bizonyos alkalmatossággal inviáljam. Ime azért Bicskei prédikátor urnák recommendáltam, reménylvén, hogy ő kegyelme feltalálja módját, miképpen juthasson meg csalhatlanúl a kegyelmed kezéhez a mint hogy én is super recepisse el fogom várni kegyelmed tudósítását. Én megvallom, timeo Danaos et dona ferentes, kevés bizodalmam levén, hogy ezen commissió által valamely articularis satisfactiót nyerhessünk, mert a mint a Decretumból láttam, az egész dolog a királyi explanatiókra, melyek egyszer is másszor is némely instansoknak kiadattak, relegáltatik, melyeknek continentiáji e diametro ellenkeznek nagy részről az Articulusokkal, mindazáltal akármint légyen, ugyancsak nekünk nem kell elhalgatnunk dolgainkat, hanem igen szükséges, hogy eleve a dunántúl való eklézsiák gondolkodjanak magokrul, és az én ítéletem szerint provideáljanak oly egy s két becsületes ember Ágensről, a kik mind a Gravameneket összeszedjék, mind pedig a Commissio előtt folytathassák a dolgokat, kiknek subsistentiájok iránt is valamely költségről kellene provideáltatni, mert Buda igen drágás hely, a hol nekünk is magunk költségén elég nehéz lesz mulatozni, ha csak az atyafiak közönségesen nem succurálnak, mely iránt irtam már tiszántúl Vay László és innen Mikházi uraiméknak, mint velünk együtt leendő deputatus commissariusoknak, magam is itt e tájon az iránt munkás lenni elmulató nem leszek. Az alatt pedig jó volna imitt-amott inquiráltatni, melyek és hány eklésiák azok, a melyeket tőlünk ab anno 1681 elfoglaltanak, mivel ez a mi gravamenünknek főbb fundamentuma. Confirmet Deus, quod operari coepit, én pedig kívánván minden testi s lelki jókat kegyelmednek, maradok sub dato in Péczel die 27-a septembris 1720. Kegyelmednek jóakaró köteles szolgája Rhádai Pál mpr. A pápai ref. egyház levéltárában levő eredetiből közli : Liszkay József. Külföldi egyház és iskola. A svájci reforxn-egylet. Svájcban három prot. egylet létezik, u. in. az evangeli sch-kirc hlich er Yerein (a positivisták egylete,) ,a s ch w ei ze ris ch-kirch 1 ic h e Gesells c h a f t (a közvetítők társulata) és a schweizerisclier Verein fiir freies Christenthum (a tulajdonképi reformerek egylete.) (Lásd Prot, egyh. és isk. Lap 14. é. f. 50. sz.) Ez utóbbi egylet Zürichben tartott második évi gyűléséről akarom a berni Reform nyomán e lapok olvasóit órteáiteni. A programm az első napra a delegátusok gyűlését, az ünnepi istentiszteletet ésjaz üdvözlő lakomát tüzé ki. A gyűlést 3 órakor délután az egyetemes elnök, Lang nyitotta meg. Következett a jegyző jelentése. Első sorban azon örvendetes jelenséget emliti, mely szerint az utóbbi évben Basel vidékén (Baseliand) egy fiók-reformegylet alakult, mely jelenleg már 139 tagot számlál. Az egyes kantonok következőleg voltak képviselve 1873. végén: Aargau 300 tag, Basel városa 80, Basel vidéke 105, Bern 600, Freiburg 82, St. Gallen 400, Genf 92, Neuenburg 350, Thurgau 240, Wádt ós Zürich 500; továbbá Glarus, Graubünden és Schaffhausen kantonok összesen 24 tagot számlálnak, ugy hogy 1873 végén a tagok összes száma 2833. (1872-ben 2667, 1871 végén 2530.) Az egylet által kiadott munkák: Lang: Münsterpredig, Langhans: Unser Bekenntuiss, Kambli : Unser Glaube an das ewige Leben, Albrecht: Das Buch mit den 7 Siegeln, és Müller Ueber die Reformbewegung. Úgyszintén egy „népkalendariom" (Volkskaleuder) eszméje is meg lőn beszélve és kiadása elhatározva. Következett a számadás 1872 ós 1873-ra. 1872-ben a bevétel 1787 fr. 50 c., a kiadás 702. 15, 1873-ban a bevétel 2686. 75, a kiadás 171. 65. Igy az egyleti pénztár álladéka 1873 végével L515. 10.