Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-06-07 / 23. szám

szóló jelentés; nevezetesen Draskovics Gyula volt csanádmegyei fölszentelt kathol. seg. lelkész a mult év közepén hozzánk áttérvén, s a lelkészi pályát egyházunkban is folytatni óhajtván, megvizsgáltatott négy oly tantárgyból, melyekből mint kathol. lelkészjelölt vagy nem vizsgázott, vagy nem egyházunknak szellemében, u. m. a Symbol ica Theologiából. egyházjogbál, szertartástanból, egyetemes egyháztörténelemből, s egynek kivételével mindenikből kitűnő, jeles eredménynyel. A segédlelkészek elhelyezéséről előterjesztett jelentés a közgyűlést meggyőzvén a felől, hogy jelenleg minden segéd lelkészünk el van helyezve, s igy ha esetleg ma vagy holnap egy ujabb helyre segédlelkész szükségeltetnék, fennakadás lenne, vagy pedig más egyházkerületből kellene újból segédlelkészt kérni, a minek pedig nagyobb mérvben való gyakorlása nem látszik egyházkerületünkre neve célszerűnek, miért is püspök ur feljogosittatott, hogy szükség idején a végzett theoiogusok közül hatalmazzon fel némelyeket a lelkészi szolgálatok teljesítésére. (Folytatását követk. számunk hozandja.) Bácskából. A bács-szerémi ágost. hitv. evang. esperesség május 27. és 28-án Újvidéken ez évi közgyűlését tartotta meg. Minden túlzás nélkül mondhatom, hegy e gyűlés a legkitűnőbb értelemben örömünnepe volc az esperességnek. Mindenekelőtt azért, mert az ez évi márcziusban majdnem egyhangúlag megválasztott esperességi főfelügyelő. Mártonfi Károly, Bács-Bodrogh vármegyei főispán ur ő méltósága, egyházkormányzati hivatalába be lett iktatva. Továbbá azért, mert azon, évek óta tartó kellemetlen nemzetiségi kérdések a tót és németajkú tesvérek között szerencsésen megoldattak, és igy az esperesség beléletére legkárosabb befolyással biró akadály végkép meg lett szüntetve. Yégre mert főpásztori látogatásnak, mely 1835 óta az egyházmegyében nem történt, örömteljes szivvel nézünk eleibe, miután főtiszt. Szeberényi Gusztáv superint. ur e jun. hó 6-án Cservenkán kezdi meg esperességünkben a canonica visitatiot. E pontoknak mint a közgyűlés legérdekesebb mozzanatainak tisztább megérthetése végett előadom a gyűlés folyamának egy részét. Szép és buzgó ima után, melyben a mindenható, isten áldását és segedelmét kértük tanácskozmányainkra tekintetes Scultéty Ede, esperességi másodfelügyelő ur, a nagyon szép számmal megjelenteket szives szavakkal üdvözölve, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította, és az esperességi főfelügyelői hivatalra beérkezett szavazatok felbontására márciusban kiküldött bizottság jegyzőkönyvét felolvastatta, mely szerint Mártonfi Károly, Bács-Bodrogh vármegyei főispán ur ő méltósága harminc bejött szavazatból 28 szavazatot nyert, s igy majdnem egyhangúlag az esperesség felügyelőjéül megválasztatott. Jelenti ezek után, hogy ő méltósága kegyes volt a paplakon megjelenni s felszólítja a közgyűlést, menesztene egy küldöttséget a paplakra ő méltóságát a gyülésbeni megjelenésre és elnöki székének elfoglalására megkérendőt. A templomba belépve, hol a közgyűlés tartatott, ő méltósága lelkesült éljennel üdvözöltetik, aztán felügyelői esküjét, amint az utasításokban elő van írva, a szentháromságos istenre, ki atya, fiu és szentlélek, jobbját égfelé emelve letette. Ez égy megragadó, áhitatteljes pillanata volt ezen emlékezetes gyűlésnek. A kis templomban, ámbár töltve volt részint gyűlési tagoktól, részint hallgatóktól, mély csend uralkodott, csak azon, a zöld asztal előtt ragyogó díszruhában álló érdemteljes úriember őszinte ajkáról hangzott tisztán méltóságteljesen az eskü szent szava; hangzottak azon formalitások, melyekre adogmahű s különösen a köznép oly nagy súlyt fektet, szigorú megtartása mellett. Nem hiszem csalódni, ha e megható jelenetnek tulajdonítom a keblek azon baráti és nemes indulatait, melyekkel e gyűlés második fontos ügyének tárgyalásánál a nemzetiségi kérdések kellemetlenségének oly dicső módon véget vetettek. Az eskületétel után nag) tiszt. B e 1 ohorszky Gábor, kitűnő tehetségű és ügyes tapintatosságu főesperes ur egy gyönyörű szép, a magyarhoni prot. egyház önkormányzati sorsát, különösen a világi nagyurainknak abban mindenkoron érvényesített áldozatteljes munkásságát, mesterileg ecsetelő beszéddel üdvözölte a kitűnő érdemekkel biró uj főfelügyelő urat m agyar nyelven; mire ő méltósága, ki a megyei gyűléseken régóta hírneves szónok, egy még kitűnőbb beszédben, melyben kiemelte, miszerint a protest. egyház jogait minden erejével és személyválogatás nélkül érvényesíteni szent kötelességének tartandja, válaszolt. Mártonfi Károly ur ő méltóságának esperességi főfelügyelőnkül való megválasztása azért oly örvendetes és fontos, mert esperességünk világi prot. urakban nem bővelkedvén, többnyire kényszerítve volt más megyebeli urakat felügyelőnkül megválasztani, kik kisebb-nagyobb mértékben esperességünk viszonyaiba beavatva nem voltak, holott jelenlegi főfelügyelőnk itt kezdte meg tanulási pályáját, itt töltötte álaásteijes életét, s.igy örömeinket bajainkat, erőinket gyengéinket ismeri egyaránt tökéletesen és kimerítően. De örvendetes és fontos a választás azért is, mert ő méltósága az uj főfelügyelő ur á'talánosan ismert és tisztelt, feddhetetlen, példás jellem a magán és közélet minden terén, kitűnő hazafi, lelkes protestáns, mély tudományu férfiú, és ami szintén számba veendő — magasállásu államhivatalnok, ki a kormánynyal közvetlenül érintkezik, és ennélfogva oly kérdések megoldásánál, melyek az egyháznak az államhozi viszonyából erednek, közvetítése csak áldásthozó lehet. A kegyelmes úristen tartsa meg sokáig! Következett a főesperes ur nagy szorgalommal és ritka pontossággal összeállított évi jelentése, mely az esperesség beléletének egy év alatt történt minden mozzanatainak lelkiismeretes előadásával foglalkozott. Szivemből kívánom — és meg vagyok győződve, hogy az egész esperességünk őszinte kívánsága — miszerint a nagyt. 47