Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-24 / 21. szám

elsőben is az abauji indítványra nézve kimondván, hogy a mennyiben ily osztályozási rendszer elvileg is nélkülözi a tiszta protestáns alapot az által, hogy könnyen utat nyithat a papi kasztok kifejlődésének, de e mellett az egyházak szabad választási jogát is felette korlátolja: ezt elejtendőnek véleményezi. Mig másrészről az alsóborsodi indítványt olyannak, tartja melynél fogva a lelkészek anyagi sorsa javításának kérdése megoldható leend: „Itt az ideje, ugy mond a küldöttség, hogy ref. egyházunkban a papi állást, annak fontosságához képest, rendezés alá vegyük, s a mai kor viszonyai szerint meghatározzuk azon minimumot, mely a lelkésznek anyagi existentiáját biztosítja, s erkölcsi helyzetét, az állásához mért tisztelet színvonalán föntartja. A papság anyagi szegénységével befolyása és tekintélye is alászáll; a lelkészi pálya nem lesz többé keresett, a hivatás kedvezőbb térre menekül, s a ref. egyház papjaiban veszti el legelőbb a világosságot, mely fő életeleme. Ez jövendő veszélyünk forrása." stb. Küldöttség véleményét az egyházkerület egészben elfogadja, s annak szellemében utasítja az egyházmegyéket, hogy a mennyiben a lelkészi díjminimum meghatározása csakis akkor lesz lehetséges, ha előbb a jelenlegi papi fizetések, s az egyházak jövedelmeiről biztos adatok szereztetnek be, mely adatok a lehető legnagyobb pontossággal és szabatossággal összeállítva, legközelebb az egyházmegyék az iránti véleményeikkel együtt terjesztendők föl, hogy a lelkészi díjminimumot, a helyzett és körülmények tekintetbe vétele mellett, mennyiben kívánják megállapittatni ? Két lelkészválasztási eset is fordult meg, mint fellebbezett ügy az egyházkerületi gyűlés előtt. Mindkettőnél a simonia vádja meiült föl. A cécei lelkószválasztásnál, bár közvetve sok történt olyan, a min a papi állást mélyen lealázó eme bűn szennye sötétlik, de közvetlenül még sem bizonyulván be az illető h. lelkész ellen a simonia bűne: az egyházmegye ítélete ugyan helybenhagyatott, de kegyelemből oda lön szelídítve, hogy a kérdéses egyházba nem, de más bármely papi állomásra akadálytalanul meghívható ieend. A mellette, s talán tudta nélkül közvetve korteskedő négy egyháztag azonban a jelen lelkészhivási esetre, választási jogától megfosztatott. A másik, t. i. az éger szögi választási ügy, a nagy többséggel megválasztott, de a fellebbező kisebbség által méltatlanul vádolt derék ifjú lelkész javára dőlt el. Bizony kár is volt ez ügyet mintegy üstökénél fogva ide vonszolni, mire épen nem volt szükség, mint oly eljárásra mely csakis magukat a vesztes feleket aíéli el kérlelhetetlenül ; oly gyanúsításokra adván okot, melyeknek alaposságát ugyan nekünk, az ügyet távolról, s legfölebb is csak papírról szemlélőknek hinni, annyival inkább az illetők fölött pálcát törni, sem okunk, sem jogunk nincs, de a melyektől mégis menteknek és tisztáknak szeretnők tudni egy részről a szabad választási jogokat gyakorló, más részről, az azok fölött talán épen őrködésre is hivatott kezeket. Az ünnepi legátiókra, gymnasiumi növendékeknek és jogászoknak, ki vagy nem bocsáttathatása az egyházmegyék véleményétől tétetvén függővé: a véleménytöbbség, a gymnasiumi felsőbb két osztály növendékeinek, kellő képesítettség és felügyelet mellett, e jótétemény élvezhetését meghagyja; egyik egyházmegye indítványára e mellett szóba jött a legátiók ügyének akként lehető rendezése is, hogy a mennyiben a pataki legátiók jó nagy részébe, az ottani theologus, és erre képesített felgymnasiumi ifjak naponként csökkenő száma miatt, nem jut ünnepi követ: a fönmaradt legátiók mindannyiszor a miskolci testvér főgymnasium felsőbb osztálybeli növendékeinek adassanak át, Elvileg valóban alig lehet ok, mely a legátiók, mint a régi patronalis kor egyik elavult intézményének, jelen alakjában fönmaradását, üdvösnek bizonyíthatná. Ideje volna valahára, az ez által eddig fedezett szükségeknek, az ifjúság már mai kori műveltebb lelkületével és önbecsérzetóvel összeférhetőbb fedezése módjáról gondolkozni. A főiskolai gymnasiumi tantermeknek régóta tervezett épitóse elvalahára teljesülést ér; az úgynevezett B e 1 e z n a y- vagy paradicso m-s o r fog tervszerűen e célra átalakíttatni, mely által 8 igen téres és egészséges tanterem, s egyéb szükséges helyiségek fognak szolgálni a főiskola rendelkezésére. Ezen egész tervezetnek legajánlatosabb oldala az, hogy a főiskola saját erejével födözheti a 33,000 frtnyi előirányozott építési költséget. A terv, páratlan szaki pontossággal kiállítója s bemutatója Mikes Gyula okleveles mérnök. Bemutattatott végre a Sárospatakon alakuló „I romi kör alapszabályai", mely célul tüze ki magának első sorban az iskolai kézi könyveknek, s a tudomány mai fejlődésének szinvonalán méltó helyet foglalható szakmüveknek stb. előállítását. Az alapszabályok igen kevés módosítással elfogadtattak, s örömmel üdvözli az egyházkerület a vállalat nemes törekvésű úttörőit. E körnek magvát egyelőre a derék főiskolai tanárikar képezi, mely a főiskola körén kivül, a vidékről is majdan nevezetesebb erőket vonand magához, élén a főmozgató erővel, a főiskola lelkes világi algondnokával. A kör szellemi munkásságát az egyházkerület gyámolítja, valamint a tanügy érdekében, általa fölhasználható, irodalmi termékeknek létrehozásánál, mint pártfogó ós kiadó szerepel. Áldás és siker koronázza a nemes vállalat embereinek, a tudomány s közoktatás érdekében megkezdett buzgó törekvéseit! A főiskolai, s általában minden még tárgyalandó fontosabb tanügyek, legnagyobb részben a pataki főiskolai közvizsgákkal egyidejűleg tartandó juliusi közgyűlésre tétettek át. B. J. A vértesaljai helv. hitv. egyli.-m. közgyűlése. Röviden tudósítom e lap t. olvasó közönségét mult hó 27. és több napokon tartott egyh.-megyei közgyűlésről. Imával lett megnyitva a közgyűlés,* melynek első tárgya volt az esperesi felterjesztés, mely a legnagyobb mérvben magán hordozá a debreceni orthodox typust,