Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-17 / 20. szám

közoktatási minister a hazai tanárvizsgáló bizottságok valamelyikének meghallgatása után, esetről esetre határozza meg. 21. §. Az egy tanintézetben alkalmazott tanárok létszáma: a) gymnasiumban a rajzolás tanárán, továbbá a hitoktatókon, a szépírás, a testgyakorlás és a nem kötelezett tantárgyat képező élő nyelvek tanítóin kívül a tanárok száma : a nyolc osztályúnál legalább 12, a hat osztályúnál 9, a négy osztályúuál 6, b) reáliskolában, a hitoktatókon, szépírás és testgyakorlás tanítóin kívül, de a rajztanárral együtt: a nyolc osztályúnál legalább 12, a hat osztályúnál 10, a négy osztásúnál 7. Minden középtanodában az igazgató 10, a szaktudományok tanárai 18, a rajzolás tanára pedig 20 óránál öbbre hetenként nem kötelezhetők. 22. §. A tanórák heti száma a tanulókra nézve, a testgyakorláson kívül, az alsó osztályokban 28-nál, a felsőbbekben 30-nál több nem lehet. 23. §. A testgyakorlat minden tanintézetben akként szervezendő, hogy mindegyik növendék hetenként négyszer legalább egy-egy óráig részesüljön korához és testi erejéhez mért gyakorlatokban. Az ötödik osztálytól kezdve minden tanuló egész a tanfolyam bevégezteig a katonai (gyalogsági) fegyvergyakorlatokra s a céllövésre is oktattatik. Ezen tanulókkal hetenként a testgyakorlat kétszer, s ezen felül katonai gyakorlat egyszer tártatik. E katonai gyakorlatok alól csak az ezekre testileg nem alkalmas tanulók mentetnek fel. A katonai gyakorlatokhoz s céllövéshez szükséges fegyvereket, lőszereket, torna- és katonai eszközöket az állam szolgáltatja minden tanintézetnek díjtalanul, s ezek a minister által megbízott hatóság gondjai alá adatnak s épségben tartásukért az felelős. E katonai oktatás tantervét a közoktatásügyi minis* ter a honvédelmi minísterrel egyetértőleg állapítja meg szakértők meghallgatása után. A céllövések és egyéb katonai gyakorlatok a honvédelmi minister által erre képesekül elismert egyének vezetése és ügyelete alatt eszközlendők, s ha ily egyén nem volna az intézet tanitói között: az igazgatóság kérelmére a közoktatási minister a honvédelmi ministerrel egyetértőleg biz meg valakit az oktatással, kí fáradságáért az államtól móltányos tiszteletdijat nyer. E katonai gyakorlatok is a tanintézet igazgatóságának közvetlen ügyelete alatt tartatnak. A tanulóknak a katonai gyakorlatokból nyert osztályzatuk iskolai bizonyítványukba kitétetik. 24. §. A gymnasium vagy reáltanoda egy-egy osztályában 50 tanulónál több rendszerint nem lehet; a hol a tanulók létszáma öt egymásután következő évben meghaladja az ötvenet, párhuzamos osztályok állitandók fel, és a tanerők a 21. § hoz képest szaporitandók. 25. §. A tanodai épületek egészséges helyen épültek, szárazak, s a tanulók létszámához mérten elegendő számú, tágas, világos és kellőleg szellőztethető tanítási, rajzolási és tornázási termekkel legyenek ellátva. Az ezentúl építendő tantermekben minden tanulóra a teremnek legkevesebb 13 láb (4 méter 11 c. m.) magassága mellett az alsó osztályokban 10 •lábnyi (0.999 • méter) — a felsőbbekben pedig 12 •lábnyi (1.199 • méter) — a rajzolási termekben pedig 30—32 • lábnyi (2.997 •—3.197 •méter) hely számítandó. A már létező tantermek is, a mennyire lehet, e szerint alakitandók át. 26. §. Minden középtanodai tanintézetben a tanulók számára egy könyvgyűjtemény, a tanárok számára egy szakkönyvtár és az intézet minősége által igényelt természet- és vegytani, állat-, növény-, ásványtani ós földrajzi tárgyak, és eszközök gyűjteménye, továbbá rajz- és gypszmint.a gyűjtemény, s kellőleg felszerelt torna-terem állíttatik fel. E könyvtárak és gyűjtemények növelésére évenként bizonyos összeg fordittatik. 27. §. Az évi szorgalomidő (az ünnepi szünnapokat is beleszámítva) 10 hónap, Az évi nagy szünidő julius és augusztus hónapokban tartatik. 28. §. A középtanodákban minden tanév vágén nyilvános vizsgálatok tartatnak. A nyolcadik osztályt végzett növendékek pedig zárvizsgálatot tesznek. (Vége köv.) A gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat tárgyalását május il-iki ülésében kezdte meg az osztályok előadóiból alakult központi bizottság. Elfogadtatván tárgyalási alapul a tanügyi bizottság szövegezése, annak 1—28. §§-ai folytán a következő jelentékenyebb változtatások tétettek. A 3-ik §-ban kimondatott, hogy a közalapokból fentartatott, vagy szerzetes rendek által ellátott középtanodák eddigi jellegük fenntartásával a törvényhozás ez ügybeni intézkedéséig a miniszter rendelkezése alatt maradnak, s az állami tanodákkal egyenlően kezelendők. Az 5-ik§ban a gymu. főtárgyainak jelöltetett ki a magyar és latin nyelv s a mennyiségtan; mellőztetett az alsó s felső osztályok tárgyainak külön csoportosítása, a német a 3-ik osztálytól kezdve tanitandónak határoztatott s a görög facultativ tárgygyá tétetett. A 8 ik §-ban — Cseng ery igen érdekes előadással támogatott indítványára — a reáltanoda rendes tárgyai Közé vétetett föl az erkölcstan, s facultativ tárgyává a latin nyelv, a nemzetgazdaság elemeinek tanítása pedig csak a 8-ik osztályra szoríttatott. A 12-ík § ban a gymn. vagy reáliskola legalsó osztályába a fölvételhez fölvételi vizsga vagy n y i 1 v á n o s népiskolai bizonyítvány követeltetik. A 13-ik §-ban egyik tanintézetből a másikba való átlépésnél a fölvételi vizsga csak azon tárgyra szoríttatott, mely az utóbbi tanintézetben köteles, az előbbiben nem volt az. A 18-ik §-ban rendes tanárokul kivételesen vizsga nélkül is